A legismertebb és legnagyobb kriptovalutáról köztudott, hogy áramfogyasztása a fejlett országokéval vetekszik. Tavaly például már több energiát használtak a kriptovaluta előállításának nevezett bányászatban, mint amennyit például Argentína, az Egyesült Arab Emírségek vagy Hollandia fogyaszt.
Az kriptovalutához kapcsolódó áramfogyasztás áprilisban még 15 GW környékén mozgott, a Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index (CBECI) adatai szerint viszont a napokban már csak 11 GW-os volt a fogyasztás – írja a decrypt.co. Ez azonban sajnos nem azért következett be, mert a Bitcoin a fenntarthatóbb, úgynevezett „proof of stake” rendszerre váltott.
A visszaesés hátterében az állhat, hogy a kriptovaluta ára az április eleji 44 850 dolláros értékhez képest megfeleződött
De miért ilyen magas az kriptopénz áramfogyasztása? A Bitcoin által használt „proof of work” módszer jelentős számítógépes kapacitások használatát igényli a tranzakciók érvényesítéséhez és biztosításához – egyébként ezt a folyamatot nevezik bányászatnak. A bányász tehát valójában a rendszer biztonságát tartja fenn és ezért jutalmul kap Bitcoint.
Ezzel szemben a „proof of stake” esetében a bányászok a tranzakciók ellenőrzésére elzálogosítják saját coinjaikat, melyeket a rendszer szankcióként el is vesz, ha pontatlan információkat adnak a rendszerhez. Ez utóbbi módszer alkalmazása 99%-kal alacsonyabb energiafogyasztást jelent előbbihez képest, azonban jelenleg még nem igazán elterjedt, bár a második legnagyobb kriptovalutának számító Ethereum már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy erre a rendszerre fog átállni – ez azonban eddig nem történt meg.