Az „okos városok” kifejezĂ©s a nagy IT-szolgáltatĂłk marketingstratĂ©giájakĂ©nt szĂĽletett. Mára a technolĂłgia, kĂĽlönösen a fejlett Ă©s Ăşj technolĂłgiák városi felhasználásának szinonimájává vált. A városok azonban többrĹ‘l szĂłlnak, mint az 5G, a big data, a vezetĹ‘ nĂ©lkĂĽli járművek Ă©s a mestersĂ©ges intelligencia. A világ nĂ©pessĂ©gĂ©nek több mint 68%-a 2050-re városokban fog Ă©lni – 2,5 milliárddal többen, mint most. És mivel a városi terĂĽletek több mint 90%-a a tengerpartokon találhatĂł, a városok az Ă©ghajlatváltozás frontvonalában vannak.
Az „okos városok” Ă©pĂtĂ©sĂ©re valĂł összpontosĂtás azzal a kockázattal jár, hogy a városok technolĂłgiai projektekkĂ© válnak. Emberek helyett „felhasználĂłkrĂłl” beszĂ©lĂĽnk. Érdekelt felek Ă©s elĹ‘fizetĹ‘k a polgárok helyett. Az igazán intelligens városok felismerik az Ă©let Ă©s a megĂ©lhetĂ©s többĂ©rtelműsĂ©gĂ©t. Ezeket a városokat a lakosok tehetsĂ©ge, kapcsolatai Ă©s a tulajdonlás Ă©rzĂ©se határozza meg – nem pedig az ott telepĂtett technolĂłgia.
Az intelligens város tágabb fogalma a városi innováciĂłk szĂ©les skáláját foglalja magában. SzingapĂşr, amely olyan csĂşcstechnolĂłgiai megközelĂtĂ©seket vizsgál, mint a drĂłnos szállĂtás Ă©s a virtuális valĂłság modellezĂ©se, az intelligens városok egy fajtája. A zimbabwei fĹ‘város, Harare, 1996-ban tervezett passzĂvan hűtött bevásárlĂłközpontjával szintĂ©n okos város, akárcsak a KĂnában találhatĂł „szivacsvárosok”, amelyek termĂ©szetalapĂş megoldásokat alkalmaznak az esĹ‘zĂ©sek Ă©s árvizek kezelĂ©sĂ©re.
Ahol a technolĂłgia szerepet játszhat, ott átgondoltan Ă©s holisztikusan kell alkalmazni – figyelembe vĂ©ve a városlakĂłk igĂ©nyeit, realitásait Ă©s törekvĂ©seit. Guatemala város az ENSZ FejlesztĂ©si Program országos irodájának csapatával egyĂĽttműködve ezt a megközelĂtĂ©st alkalmazza a városi infrastruktĂşra – beleĂ©rtve a parkokat Ă©s a világĂtást – kezelĂ©sĂ©nek javĂtására. Mindent a polgárok igĂ©nyei vezĂ©relnek.
Azonban tĂşl gyakran látjuk, hogy az „okos városok” a technolĂłgia kĂĽlönállĂł telepĂtĂ©sĂ©re összpontosĂtanak, nem pedig az összekötĹ‘ szövetre. A városokat vĂ©gĂĽl „használati esetek” vagy „platformok” határozzák meg. Gyakorlatilag a technolĂłgia-központĂş város vĂziĂłja sok helyen koncepcionálisan, pĂ©nzĂĽgyileg Ă©s logisztikailag elĂ©rhetetlen. Ez arra vezethet, hogy a tisztviselĹ‘k Ă©s az innovátorok elvetik a város valĂłs Ă©s jelentĹ‘s potenciálját a szegĂ©nysĂ©g csökkentĂ©se, valamint a befogadás Ă©s a fenntarthatĂłság fokozása terĂ©n.
Az MIT az ENSZ FejlesztĂ©si Programjában vĂ©gzett munka során a valĂłban intelligens város kĂĽlönbözĹ‘ összetevĹ‘i – a közössĂ©g, a helyi önkormányzat Ă©s a magánszektor – közötti kölcsönhatásra összpontosĂt. Azt is megvizsgálja, hogy ez a tágabb meghatározás milyen kĂĽlönbözĹ‘ eszközöket tesz elĂ©rhetĹ‘vĂ©: a csĂşcstechnolĂłgiai innováciĂłkat, de az alacsony költsĂ©gű, alacsony technolĂłgiájĂş ĂşjĂtásokat Ă©s termĂ©szetalapĂş megoldásokat is. A projektet Ăşgy tekintik, mint egy kĂsĂ©rletet arra, hogy elkezdĹ‘djön az intelligens városok Ăşjradefiniálása.
Az e cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges összetett erĹ‘feszĂtĂ©sek koordinálása Ă©s vĂ©grehajtása sokkal nehezebb, mint a legĂşjabb alkalmazás bevezetĂ©se vagy egy Ăşjabb intelligens utcabĂştor telepĂtĂ©se. De tĂşl kell lĂ©pni az eladási reklámokon, Ă©s meg kell vizsgálni, hogy városaink hogyan lehetnek valĂłdi – nem csak technolĂłgiai platformok – a befogadĂł Ă©s fenntarthatĂł fejlĹ‘dĂ©s számára. A világ városait otthonuknak nevezĹ‘ milliárdok jĂłlĂ©te fĂĽgg ettĹ‘l.
Forrás (technologyreview.com)