A világ városai jelentős szerepet játszanak a klímaváltozásnak, ugyanis az üvegházhatású gázok jelentős részét ezek bocsátják ki. Épp ezért elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak a kibontakozó válság kezelésében is. Részben erről is szól a hétfőn megjelent új IPCC jelentés, melyben a tudósok felvázolták, miképp lehetne eredményesen megfékezni a kibocsátásokat, külön kitérve a várostervezők és városvezetők által követhető intézkedésekre.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint a városi infrastruktúra, és az ezen településeken zajló emberi tevékenység felelős a mai kibocsátások több mint kétharmadáért (2020-ban 72%). Ahogy a városokra vonatkozó fejezet egyik vezető szerzője, Karen Seto, a Yale Egyetem geográfusa mondja, a városok potenciálisan „megoldhatják a probléma kétharmadát”.
Világszerte számos város lépett máris a változás útjára. Épp az elmúlt hetekben írtunk a több mint 30 millió lakosú indiai Mumbairól, melynek részletes tervei vannak a kibocsátás mérséklésére, illetve a városi élet átalakítására. Az egykori Bombay ezzel 2050-re a régió első szén-dioxid semleges nagyvárosává szeretne válni.
Kapcsolódó bejegyzések
Mumbai lehet Dél-Ázsia első karbonsemleges városa
Az indiai megavárosban úgy látják, hogy vagy változtatnak, vagy városuk léte kérdőjeleződik meg. Most úgy tűnik, hogy a cselekvés mellett döntöttek.
Európában is számos fontos intézkedés született már ma is. Párizsból például kitiltották a dízelautók egy jelentős részét, míg Londonban a környezetszennyező járművek után külön díjat kell fizetni. Ide tartoznak persze az olyan intézkedések is, mint az kibocsátás mentes közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpározás vagy épp a városi zöldterületek kialakításának támogatása. A jelentés olyan megoldásokról is szót ejt, mint például a zöldtetők kialakítása, vagy az épületek energiahatékonyságának javítása.
A 21. század a városok évszázada lesz, amelyet a globális városi lakosság tömeges növekedése határoz meg.
– áll a jelentésben
A városi népesség globális aránya jelenleg 55% környékén van, 2050-re pedig várhatóan 68%-ra emelkedik. A legnagyobb népességnövekedés pedig épp azokban, a főként ázsiai és afrikai városokban várható, ahol az éghajlatváltozás hatásai jelentősebb hatást fejtenek majd ki. Épp ezért létfontosságú a klímaváltozás lassítása, és a felkészülés annak hatásaira.
A jelentés egyben figyelmeztet is: ha elmulasztjuk a cselekvést, akkor a városi kibocsátások az évszázad közepére megduplázódhatnak. Ennek szinte biztosan katasztrofális következményei lennének.
