Az egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámok az emberi test hűtését lehetővé tevő új megoldások kifejlesztésére ösztönzik a vállalatokat és a kutatókat. Az elmúlt években létrehozták a hordozható és hordható mini légkondicionálók gyorsan növekvő piacát.
Ahogyan a globális felmelegedés miatt egyre forróbbak a nyarak, úgy erősödik világszerte a hűtési igény is. Ez jellemzően az ingatlanok és a járművek levegőjének klímaberendezéssel történő hűtését jelenti, egy új trendnek köszönhetően azonban egymás után jelennek meg a testen hordható, viselője hőérzetét csökkenteni hivatott különféle kütyük is. A gallér-, karkötő-, mellény-, öltöny-, sapka- és egyéb formában elérhető hordható „személyi légkondicionálók” a hőguta elkerüléséhez hozzájárulva életmentők lehetnek, és akár részben ki is válthatják a jóval nagyobb energiafogyasztású légkondicionálókat. Ez a klímaügy szempontjából sem mellékes.
A fejlesztési versenyben olyan jól ismert nevek is részt vesznek, mint a termékével egyre sikeresebb Sony. A vetélkedés eredményeit már nemcsak az emberek, hanem társállataik, a kutyák és akár a macskák is élvezhetik miniventilátorral ellátott légkondicionált állatruhák formájában. A pandémia által ihletett kínai fejlesztők pedig egy olyan hordható légkondicionáló eszközt is megalkottak, amely az egészségügyi védőruha („szkafander”) viselőjét képes kellemes hűvösben tartani.
Ördögi körben
A légkondicionálás iránti igény az ezredforduló óta éves átlagban 4 százalékkal erősödik, kétszer olyan gyorsan, mint a világításra vagy a vízmelegítésre való igény. Napjainkban a világon mintegy 2 milliárd hagyományos légkondicionáló működik, és bár az új klímák hatásfoka javuló tendenciát mutat, gyorsan növekvő számuk és jelentős fogyasztásuk miatt a helyiségek hűtése az épületek energiaigény-növekedésének egyik fő hajtóereje. A várakozások szerint a kereslet a következő évtizedekben tovább növekszik. Arányuk különösen a gyarapodó népességű forró égövi déli országokban alacsony, de 2010-ben még Magyarországon is csak 4 darab ilyen berendezés jutott 100 háztartásra, ami 2020-ig 14-re emelkedett. Várhatóan kevesebb mint két évtized alatt megduplázódhat a légkondicionálók száma.
A nagy áramfogyasztó légkondicionálók gyors terjedése jó példa a klímaváltozás által létrehozott ördögi körökre is. Ilyen jelenség például, hogy a jégsapkák, a gleccserek, a permafroszt felmelegedése miatti olvadás következtében csökken a fényt jobban visszaverő fehér felületek aránya, és növekszik a természetes metánszivárgás. Mindez hat a klímaváltozásra, fokozza a felmelegedést. A légkondicionálók esetében ez leegyszerűsítve nagyjából így néz ki: a felmelegedéssel több légkondicionálót vesznek az emberek, és minél több légkondicionáló működik, annál inkább nő a villamosenergia-fogyasztás, valamint a napjainkban még mindig döntően fosszilis erőművek által fedezett áramtermelési igény. Ez az üvegházhatásúgáz-kibocsátás növekedését, végső soron pedig a felmelegedés fokozódását vonja maga után.
A légkondicionálók, a ventilátorok és más klímaberendezések áramfogyasztása összességében a globális villamosenergia-igény körülbelül 10 százalékára rúg, de nem csak ez okozza a problémát. A légkondikból a bennük hűtőközegként alkalmazott vegyi anyagok, fluorozott szénhidrogének szivároghatnak, amelyek a szén-dioxidhoz és metánhoz hasonlóan üvegházgázok. Ezek a légkörbe kerülve fokozzák a globális felmelegedést. A két másik gázhoz képest azonban sokkal erősebb klímapusztító a leggyakoribb hűtőközeg, az R-410. Melegítő hatása kétezerszerese a szén-dioxidénak, ezért hatása a környezetre és az éghajlatra katasztrofális.
Kevesebbet tud a nagyoknál, de a célnak megfelel
A probléma mérsékelhető a légkondicionálók használatának tudatos korlátozásával. Energiamegtakarítási céllal az olasz kormány is így döntött, és a hatékonyság növekedése is javít a helyzeten. Ez azonban várhatóan kevés lesz a klímaberendezések fenntarthatóvá tételéhez. Ezt felismerve a világ számos pontján folyik új, alternatív légkondi-technológiák kifejlesztése Indiától Bill Gates startupjáig. Több nemzetközi együttműködés is elindult. Az új technológiákra szükség is van, hiszen – bár a hőséggel küzdő városok olyan egyéb megoldásokkal is igyekeznek hűteni magukat, mint például új zöldfelületek létrehozása – minden eszközt be kell vetni a nem csak kényelmi, hanem egyre sürgetőbb, már közegészségügyi probléma kezeléséhez.
Ilyen eszközök a kis méretű, hordozható és hordható személyi légkondicionálók is, amelyek teljesítménye ugyan nem mérhető a nagy méretű klímaberendezésekéhez, azonban erre nincs is szükség. A teljes épületek helyett az egyének közvetlen hűtése ugyanis sokkal kevesebb energiát igényel. Ez jóval olcsóbb és klímabarátabb megoldássá teszi a szóban forgó kütyüket a klímaberendezésekhez képest.
A piac legnagyobb szegmensét a nyakba akasztható légkondik alkotják, melyek magyarországi netes áruházakból is számos változatban rendelhetők. A leginkább egy nagyobb fülhallgatóra emlékeztető berendezések között akadnak 20 ezer forintnál olcsóbbak is. A felső kategóriás modellekért azonban sok 10 ezer forintot kell kifizetni. Az úgynevezett Peltier termoelektromos hűtőelemmel működő kütyük több fokozatban üzemeltethetők. A tesztek szerint a hátul a nyakra simuló félvezető hűtőlemez, valamint a ventilátorok hatékonyan képesek csökkenteni a testhőmérsékletet. A technika fejlődésének köszönhetően a hatékonyság javul, az akkumulátorok pedig egy töltéssel képesek akár órákon át is működtetni az eszközt, hacsak nem a legmagasabb fokozaton és sűrűn kapcsolgatva használjuk.
A hordható légkondicionálókat természetesen nem lehet teljesen összevetni a hagyományos klímaberendezésekkel. A szabadban, tömegközlekedési eszközökön vagy áramszünetek idején azonban a hűsítő szolgáltatás túlzás nélkül akár életmentő is lehet. A jelenlegi energiapiaci krízisben és az energiaárak emelkedésére tekintettel az alacsonyabb beszerzési és üzemeltetési költségek még versenyképesebb alternatívává teszik a hordható mini légkondicionálókat a hagyományos, nagy méretű klímaberendezésekkel szemben. Ez újabb lökést adhat terjedésüknek akár Magyarországon is.