Egy tanulmány szerint az EU több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál, és a mezőgazdasági üzemekben keletkező pazarlás egyszerű visszaszorításával megállíthatná az élelmiszerár-inflációt.
A jelentés becslései szerint ez mintegy 153 millió tonna élelmiszert jelent évente, ami a korábbi becslések kétszerese, és 15 millió tonnával több, mint amennyit behoznak. Az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzakivitelének nagyjából a felét, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedét teszi ki.
A magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején ez botrányos. Az EU-nak most óriási lehetősége van arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzen ki azzal kapcsolatban, hogy 2030-ig felére csökkentse az élelmiszer-pazarlást, ezzel kezelje az éghajlatváltozást és javítsa az élelmezésbiztonságot
– mondta Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő Feedback EU igazgatója.
Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke, valamint a rendkívüli szegénységgel és az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ különelőadója szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar történelmileg előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot.
Az élelmiszerlánc mindkét végén drága a pazarlás csökkentése, és nyereséges több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. A szavatossági időt is úgy határozzák meg, hogy az embereket arra kötelezi, hogy többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani
– fogalmazott De Schutter.
Brüsszel várhatóan még az idén javaslatot terjeszt elő a világ első, jogilag kikényszeríthető céljaira az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében – 43 zöld civil szervezet támogatta a Feedback EU felhívását, amely szerint 2030-ra 50 százalékkal kellene csökkenteni a hulladék mennyiségét.
Kapcsolódó bejegyzések
Döbbenetes mennyiségű élelmiszer végzi a szemétben Magyarországon
Az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése a környezet mellett a pénztárcánknak is jót tenne
A 2020-ban a gazdaságokban keletkező élelmiszer-hulladékra vonatkozó hivatalos uniós alapadatokat még nem tették közzé, de az új tanulmány az ENSZ Környezetvédelmi Programjának élelmiszer-hulladék-indexéből és a WWF 2021-es meta-tanulmányából származó számításokat használta fel. A jelentés mintegy 90 millió tonna élelmiszer-hulladékot számol az elsődleges termeléshez – háromszor többet, mint a háztartási hulladék. Becslések szerint az EU élelmiszer-termelésének 20 százaléka megy évente kárba, ami évente 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszer-pazarlás a blokk teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százalékáért felelős.
(Forrás: The Guardian)