Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba.
Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna), Európában pedig annyi élelmiszer vész kárba, amennyi elegendő lenne 200 millió ember számára[1]. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető a pazarlás.
Csökkent a pazarlás, de nem eléggé
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint 2019-ben a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett fejenként[2], vagyis a megvásárolt élelmiszerek 10-11%-a végezte a szemetesben. Ez egyrészt kedvező változást jelez a 2016-os felméréshez képest, hiszen az akkori kutatás 68 kg-os értéket mutatott ki, illetve jócskán elmarad a 92 kg/fős EU-átlagtól, másrészt továbbra is az a helyzet, hogy e mennyiség mintegy fele, évi 32-33 kg – tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással – elkerülhető lenne. (Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg. Ezzel szemben például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, a banánhéj, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.)
Az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése a környezet mellett a pénztárcánknak is jót tenne, főleg most, a vágtató élelmiszerárak idején. Olvasd el a teljes cikket a pazarlás csökkentését segítő ötletekért.
Forrás: dontwasteit
