A szalmaház nem csak ökológiai szempontból jó választás

A szalmaház nem csak ökológiai szempontból jó választás
A szalmaház nem csak ökológiai szempontból jó választás

Házaink építése, otthonaink kivitelezése során aligha vesszük figyelembe az ökológiai szempontokat. Holott ma már jó pár engedélyezett, jól működő és környezeti szempontokat is figyelembe vevő megoldás van az építészet tarsolyában. Ilyen a szalmabálák használata és a szalmaház építése is, amiről a Szalmaotthonok ügyvezetőjével, Straubinger Ákossal beszélgettem.

Vannak építőmérnökök, akik tanulmányaik során megismerik, alkalmazzák a konvencionális építészetet, majd szakítanak vele. Straubinger Ákos is hasonlóképpen élte meg ezt a területet, a klasszikus építészet után hamar rájött, hogy nem ez az ő világa. Némi kutakodás, egy osztrák képzés, a mélyreható tudás megszerzése után a szalmabálák és ezek építészeti lehetőségei felé fordult.

Ákost hamar vonzani kezdték a természetes építőanyagok.
Kép: Straubinger Ákos

Hogyan használható a szalma?

A szalma használata nem új keletű dolog, ám a mai, modern építőanyagok tengerében kevesen fordulnak felé (még). Ha azonban megismerjük a szalmabála tulajdonságait, egészen más színben látjuk majd ezeket az aranysárga növényi részeket.

Egy építőmérnök, akinek a természetes anyagok felé húz a szíve, hamar megkedveli a szalmát. Tulajdonságait megismerve pedig mindenki más is szeretni fogja, akinek fontos, miből épül a háza és hogyan hat mindez a környezetére.

A szalmabálák esetében több technológia is létezik. Ákos a legismertebbet alkalmazza és szemlélteti: adott egy kész faszerkezet, amelybe a megfelelő szalmabálák kerülnek bele. Így mind a kitöltő, mind a hőszigetelő funkciót ellátják. Ezt követi a belső oldalon egy vastag vályogréteg, míg a külső oldalon a vályog után egy mészhomok vakolat, amely számos előnyös tulajdonságot ad a háznak.

Kívül-belül lélegzik a fal.
Kép: Straubinger Ákos

A másik, itthon még nem elterjedt megoldás az, amikor a szalmabálákat téglaként pakolják egymásra, összehúzzák őket egy fakoszorúval, így nem a faszerkezet, hanem a szalmabála tartja a terhet. Ezt a módszert kevesebben alkalmazzák, holott ez a szalmaház építésének „ősi módja”.

Miért előnyös szalmából építkezni?

A szalmaház esetében abszolút nem kell attól tartani, hogy elfújja a farkas. Masszív építményről beszélünk, amely komoly szabályokat követve készül el. Más országokban vannak minősített bálák, amelyek tanúsítvánnyal rendelkeznek, ezáltal ugyanúgy kezelik őket, mint egy hungarocell táblát vagy egy darab téglát. Itthon természetes építési anyagnak számít, azonban nincs minősítése. Ezért a felelős műszaki vezető dönti el, hogy egy alapanyag jó minőségű-e. Nyilatkozatot tesz, hogy a házba beépített szalma valóban jó minőségű, és vállalja ezért a felelősséget. Ráadásul külföldi példák is bizonyítják, hogy ez az építési rendszer közintézmények építésére is alkalmas, óvodák, iskolák épülnek ezzel a módszerrel. 

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a szalma és a fa kombinációja mennyire kedvez egy esetleges lakástűznek. Ákos megnyugtató választ ad: a tűztől sem kell tartani, ugyanis a vályog- és a mészhomok vakolat gondoskodik a tűzállóságról. Itthon is végeztek próbákat, és biztonságosnak minősítették az anyagot és a belőle építhető falszerkezeteket.

Utólagos szigetelés bálákkal
Kép: Straubinger Ákos

De miért is jó a szalma? Ákos nem győzi sorolni az előnyeit, hátrányból azonban nemigen tud felmutatni egyet sem.

  1. A szalma jó szigetelőanyag, magas a fajhője: ez határozza meg azt, hogy az adott anyag mennyi hőenergia tárolására képes. Így a hőmérséklet mérséklésében is remek, tehát nyáron nem melegszik át olyan könnyen, mint egy klasszikus könnyűszerkezetes ház.
  2. A szalmabála hasznosítása szempontjából az építkezés rendkívül előnyös. Amit a mezőgazdaság nem bír elhasználni, azt égetés helyett bele lehet forgatni az építkezésbe. Tehát fenntartható építőanyag.
  3. A szalma jó páraáteresztő, a vályoggal kombinálva pedig egy egészséges, jól szellőző otthont kaphat az, aki szalmát alkalmazva építkezik.
  4. Szigetelőanyagnak is kiváló, egy ház utólagos szigetelését is könnyedén megoldhatjuk szalmával. Ugyanis szigetelés esetén sokszor csak a hőelvezetési tényezőt nézik, holott ebben az esetben nem ez az egyetlen érték, amely később biztosítja a ház hűtését, fűtését. A fajhő tekintetében a szalma verhetetlen, és a klímaváltozás hozta forró nyarak miatt ez eddig nem tapasztalt fontosságú szempont lesz a jövőben.
  5. És ha már természetes: az ökológiai szempont az egyik legnagyobb előny, ugyanis szalma használatával nincs szükség szintetikus, nem környezetbarát anyagok bevonására. Ez pedig a fenntartható jövő és építkezés szempontjából sarkalatos kérdés.

Hogyan lehet szalmaházad?

Ha a fenntarthatóság és a természetesség híve vagy, jó eséllyel téged is érdekel, miként lehet itthon szalmabálából készült házad. Ákos elmondja, hogy egyre több építész és építésziroda vállalja szalmaház tervezését és építését. Tudják, hogyan lehet jól kivitelezni az épületet, a gond inkább az, hogy generálkivitelező annál kevesebb akad. A Szalmaotthonokon kívül alig van olyan, aki az alaptesttől kezdve, a szalmázáson keresztül, az utolsó simításokig végigkíséri a ház építését.

A szalmaházépítéssel talán ez az egy nehézség adódik: szakember hiányában nem jó döntés nekiállni, ugyanis vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Szerencsére egyre több szakember nyit a téma felé, és egyre elterjedtebb ez a módszer. Ákos azt is elmondja, hogy nem kifejezetten idegenkednek az emberek a szalma gondolatától, sőt, kíváncsiak, és sokan rokonszenveznek a természetes anyagokkal.

Fenntartható és különleges.
Kép: Straubinger Ákos

A szalmaházak lehetnek a jövő megoldásai? Straubinger Ákos szerint a konvencionális, mesterséges anyagok sokkal inkább megbetegítenek, amit persze nem kezelnek szempontként az építőiparban. Az épületbiológia azonban nem hazudik: számtalan betegséget okoznak az épületek, olyanokat, amelyekre nem is gondolnánk. Ezzel szemben a természetes anyagok sokkal egészségesebb életteret biztosítanak. Óriási energiát és rengeteg időt (nem mellesleg pénzt) áldozunk olyan épületekre, amelyek aztán beteggé tesznek. A környezetünkről, annak rombolásáról már nem is beszélve.

Azonban léteznek olyan természetes anyagok, mint a fa, a vályog és a szalma, amelyeket egy letűnt kor építőanyagainak hiszünk, holott éppen ezek alkalmazásában teljesedhetne ki a természetes és egészségmegtartó építkezés. Végeredményben, aki a fenntartható, természetes anyagok híve, és túl tud lépni a megszokottnak vélt építőanyagokon, annak a szalma minden tekintetben üdítő változatosságot hoz majd az életébe.

Kiemelt kép: Straubinger Ákos

search icon