Nyugat-Európa szívében 2007-ben kezdődtek el egy minden korábbinál nagyobb léptékű élőhely-rekonstrukció, amely során a Holland-síkságot Maastrichtnál elérő, onnan már Maasnak hívott folyó 45 kilométeres szakaszának állapotát kezelték. Pénzt és időt nem kímélve sikerült visszaalakítani természetes állapotába, a Hollandia és a belgiumi Flandria határán 1200 hektáron elterülő RivierPark Maasvallei ma a zöldturizmus egyik legvonzóbb célpontja.
A visszavadítást a folyó szabályozatlanná tételével érte el az ezelőtt 30 éve indított holland-belga projekt – írja az eredményről szuperlatívuszokban beszámoló brit Guardian. A Maas 45 kilométeres határszakaszát 550 millió eurós költséggel alakították át. A tervezés 1990-ben kezdődött, az utolsó simításokat pedig 2027-ben tervezik befejezni. De a természetközeli élőhelyen létrehozott park már tavaly is kétmillió látogatott vonzott, amiből közel 1 milliárd eurós bevétele volt a régiónak.
Amikor elkezdtük a tervezést, az emberek egyáltalán nem tudták, hogyan kell kinéznie egy folyónak
– mondta Frans Schepers, a Rewilding Europe ügyvezető igazgatója, aki Európa legnagyobb folyórekonstrukciós projektjét vezette.
A Duna-deltától a svéd Lappföldig, a bulgáriai Rodopétől a portugáliai Côa-völgyig a természetes élőhelyek visszavadítására szerveződött Rewilding Europe hálózat összefoglalója szerint a holland-belga határfolyó rehabilitációja mintapéldája annak, hogy miként lehet gazdasági értelemben is sikertörténet egy efféle zöld beruházás. A projekt legfontosabb része a természet és a mezőgazdaság szétválasztása volt, a folyó vízgyűjtőjén elhelyezkedő gazdaságok felvásárlásával és természetes állapotba való visszaállításával.
A gazdákat nemcsak a nagylelkű kárpótlás győzte meg, hanem az is, hogy az áradások jelentősen megnehezítették a folyóval szomszédos területek művelését. A mezőgazdasági munkahelyek megszűnése ugyan átmeneti nehézségnek bizonyult, de az idegenforgalmi és rekreációs infrastruktúra kiépülésével, a kerékpáros és vízi turizmus beindulásával állítólag egy nagyságrenddel több munkahely jött létre. Ráadásul az ingatlanok értéke több mint 10 százalékkal nőtt a két ország hasonló adottságú területeihez képest. A projekt indulási helyszíne, Nijmegen pedig 2018-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet.
Kapcsolódó bejegyzések
Rengeteg gyógyszermaradvány szennyezi a folyókat
Gyógyszermaradványok tekintetében szinte nincs is érintetlen folyó a világon. A leginkább szennyezettnek a fejlődő országok élővizei számítanak.
A visszavadítást az elmúlt 250 év árvizeinek részletes elemzése is megelőzte, a vízálláshoz igazodva változó partvonalat, a hullám- és árteret is a rekordokhoz igazítva tervezték meg, természetesen figyelembe véve az elmúlt évszázadok kartográfiai dokumentumait is. A folyószakaszon az Északi-tenger felől vándorló olyan halak populációi is megjelentek, mint az atlanti lazac vagy a tengeri pisztráng. A tájrekonstrukcióval kialakuló ökoszisztéma így korlátozott mértékben újra lehetővé tette a halászatot is, de a folyóparki termékek között a gyógynövények és egyéb vegán termékek mellett akad marha- és lóhúskészítmény is.
(forrás: www.theguardian.com)