Június 8-át a legutolsó fagyos napként tartják számon, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegetik. Nézzük, milyen hagyományok köthetők még Medárd napjához.
A szent, akinek semmi köze az időjósláshoz?!
Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben egy frank nemesember és egy gallo-római anya gyermekeként. Tanulmányai befejeztével, 33 éves korában szentelték pappá, majd 530-ban Picardia tartomány püspöke lett Veromandumban. A Flandria megtérítőjeként is ismert Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette, hirdette Isten igéjét, és ellenezte a pogány erkölcsöket.
A népvándorlás egyik hullámaként érkező hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyon), s 532-ben egyesítette a tournai egyházmegyével. E két egyházmegye 500 éven keresztül közös püspök irányítása alatt működött. 545. június 8-án hunyt el. A munkások, napszámosok, méhészek védőszentje. A hívők jó termésért, esőért, szőlőért és a foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, továbbá a láz és a fogfájás ellen is gyakran kérik oltalmát.
Fotó: Wikipedia
Szent Medárdnak valójában semmi köze az időjárás rendjéhez, a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a nevéhez kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét. Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához azt jegyezték be a XVI. században, hogy – a parasztok megfigyelése szerint – ha ezen a napon esik, akkor a következő 40 napon hasonló lesz az időjárás. S a fordítottja is érvényes: ha nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság következik.
A 40 egyébként szent szám a Bibliában. Az egyházi hagyományok szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent életű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára 40 napos eső vette kezdetét, amely elmosta a mulatságokat. Talán mégsem véletlen, hogy Medárd nevéhez köthető e jeles nap.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit ünneplünk Szent Orbán napján?
Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezik, mivel ez az utolsó nap, mikor annyira lehűlhet az idő, hogy kárt tegyen a szőlőben.
Esik vagy nem esik?
A Medárd napi esőzés térségünk egyik fontos éghajlati jelensége miatt gyakori. Júniusra a szárazföld belső területei már kellőképpen felmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe súlyosabb, párás tengeri légtömegek érkeznek, ezek meghozzák az esőket és a zivatarokat. Június egyébként hazánkban mindig a legcsapadékosabb hónapnak számít. Ezt figyelték meg az egyszerű földművelő emberek is.
A népi meteorológia szerint, ha Medárd napján esik, akkor 40 napig el sem áll, azaz hűvösebb, esős, borús időjárás várható. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyenge lesz. Ha azonban tiszta, napos idő van, akkor 40 napos aszály várható.
Népi hagyományok
Medárd napja közismert időjárásjósló nap. A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is 40 napig esett. Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki; ez az áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürödni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek. Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú.
Kapcsolódó bejegyzések
Állati időjósok – Mi rejlik a „mágia” mögött?
Már az ókorban is tudták, hogy bizonyos állatok képesek megjósolni, milyen lesz az idő. Cikkünk arról szól, hogy mi állhat ennek a hátterében.
Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha ezen a napon esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos, és szépen fejlődjön. Az ipolybalogiak szerint pedig Medárdkor van a szénakaszálás ideje.
A régi emberek hitték, hogy bizonyos jelekből megállapítható, hogy esni fog-e az eső Medárd napján. Ilyen jelnek számított, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.
Fotók: Canva
