20 év alatt százszorosára nőtt a botoxkezelések száma. A botox valójában idegméreg, amelyet először a kancsalság kezelésére használtak. De azt tudod, hogy mennyire fenntartható?
A botox vezeti a nem-invazív kozmetikai kezelések globális ranglistáját, a beavatkozások száma pedig nagyot ugrott az elmúlt években, köszönhetően a snapchat filterek és a face-applikációk elterjedésének. Az Amerikai Plasztikai Sebészek Társaságának adatai alapján a botox régen a 40 év körüli nők közkedvelt kezelése volt, mára a húszas éveik elején járó lányok azok, akik leginkább igénybe veszik, mert szeretnének úgy kinézni a szűrő nélküli Zoom-hívásokon is, mint a jól megszerkesztett Instagram-profiljukon.
2022-re csak az Egyesült Államokban több mint 7,4 millió ember kapott botoxinjekciót. Ijesztő növekedés ez ahhoz képest, hogy 2000-ben ez a szám még csak a 800 ezret közelítette meg. A social media használatának elterjedésével párhuzamosan nő azok száma, akik szépészeti beavatkozásokkal szeretnék megállítani az időt. Emellett megjelent az erős vágy a tudatos szépségre is: a természetes szépség kedvelői kétszer is meggondolják, hogy milyen anyagokhoz nyúlnak, amikor a testükről vagy a környezetükről van szó.
A botox valójában idegméreg
A botox egy laboratóriumi gyógyszer, amely a botulinum toxin rövidítéséből kapta kereskedelmi nevét: Botox. Egy baktériumtörzs, a Clostridium botulinum által termelt idegméreg. A toxin izomba történő injektálás után elnyomja az idegvégződést, így gátolja az acetilkolin nevű anyag felszabadulását, ami izombénulást okoz, ezzel csökkentve a ráncok kialakulását. A Botox nem vasaló, a mély vonalakat és ráncokat nem tünteti el, lényege a megelőzés. Az első kezelés nagyjából 4 hónapig hat, ezután az idegek regenerálódnak. Tehát rendszeres kezelés szükséges az állapot hosszú távú fenntartásához.
A botulinum toxin történetének kezdete nem a kozmetológiai és esztétikai kezelésekhez köthető. Az 1970-es években a tudósok a botulinum toxint a strabismus (kancsalság) kezelésére használták. Miközben ezt a kezelést majmokon tesztelték, a kutatók észrevették, hogy a botulinum toxin csökkenti a glabella, azaz a szemöldökök közötti, orr feletti bőr ráncait.
Miután a botulinum toxin használata sikeresnek bizonyult a strabismus gyógyításában, az Allergan nevű vállalat volt az első, amely forgalmazni kezdte, és Botox márkanévvel látta el. 1989-ben megkapták az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) jóváhagyását a kancsalság kezelésére, majd számos egyéb orvosi és kozmetikai felhasználásra is: méhnyakizomgörcsre (2000-ben), túlzott izzadásra (2004), krónikus migrénre (2010), inkontinenciára (2011), végül a ráncok kezelésére (2013).
Nincs vegán és állatkísérlet-mentes Botox!
A két kifejezés, melyeket napjainkban rendszeresen látunk kozmetikai termékeken, a vegán és a cruelty free. Érdemes tisztában lenni a közöttük lévő különbséggel. Jó, ha tudjuk, hogy az egyik érvényessége nem garantálja a másikét is. Egy termék vagy eljárás akkor vegán, ha nem tartalmaz állati összetevőket. Cruelty free, azaz kegyetlenségtől mentesnek minősül, ha a gyártás során nem végeztek állatkísérleteket. A Botox tekintetében egyik esetben sincs szerencsénk.
A Botox ugyan nem tartalmaz állati összetevőket, néhány klinika megemlíti, hogy a gyártási folyamat során tojást, pontosabban a tojásból származó albumint használnak. Ennek értelmében a Botox nem lehet vegán, míg más forrás szerint a tojásallergiás betegeknél az allergiás reakciók számának növekedése azért fordulhat elő, mert a botoxmolekulát a humán albumin stabilizálja, amely a tojásalbuminhoz hasonló fehérje.
A másik rossz hír az, hogy mivel gyógyászati anyag, állatkísérleteken kellett átesnie, ahogy más gyógyászati termékeknek is a forgalomba helyezés előtt.
Minden egyes tételt tesztelnek, mielőtt eljutna a fogyasztókhoz. A mintát az egerek hasába fecskendezik, az egerek bénulást, látásromlást és légzési nehézséget szenvednek, majd három-négy napi szenvedés után fulladás következtében meghalnak.
A gyógyszerek használata a szükséges rossz lehet, amit egy vegánnak is sok esetben el kell fogadnia. Amikor azonban úgy tekintünk az állatokra, mint akik az emberi célok elérésének eszközei, felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyenlőségjelet tenni egy életmentő kezelés és a bőrbe fecskendezett szépészeti beavatkozás közé?
„Stop Botox” kampány
Az Orvosok az állatkísérletek ellen szervezet létrehozta a „Stop Botox” kampányt, hogy nyomást gyakoroljon a hatóságokra, hogy gyorsítsák fel az állatmentes módszerek validálását, illetve hogy töröljék az egértesztet az uniós jogszabályokból.
A kampány sikereként könyvelhető el, hogy 2011-ben a piacvezető Allergan hatósági engedélyt kapott egy nem állatokon végzett kísérlethez az Egyesült Államokban, Kanadában és az EU-ban. A német Merz cég 2015-ben kapott engedélyt egy sejtalapú vizsgálatra. 2018 augusztusában a francia Ipsen gyártó számára végül jóváhagyták az EU-ban és Svájcban a sejtalapú tesztelést.
Annak ellenére azonban, hogy a gyógyszercégek célul tűzték ki, hogy 95%-kal csökkentik az állatkísérletek számát, továbbra is évente 400 000 egér lesz kísérleti áldozat az Európa Unióban.
A cégek nagy része igyekszik a fenntartható és környezetvédő címkéket magán viselni, de a profitorientált nagyvállalatok esetében nem szabad túlzottan naivnak lenni. Az Allergan több mint 3 milliárd dolláros Botoxértékesítésről számolt be 2017-ben, és ez a szám azóta csak növekedett.
A legfontosabb, hogy felelős fogyasztók legyünk, hiszen, ha az állatkísérleteken alapuló termékekre nincs kereslet, a vállalatoknak olyan termék- és eljárás-innovációkhoz kell folyamodniuk, amelyek képesek kiszolgálni az új, fenntarthatóan és ,,zölden” gondolkodó társadalmat.
Alternatív megoldások
Nem létezik teljesen természetes Botoxalternatíva. Azonban léteznek egyéb megoldások és vegánbarát szépségápolási termékek, ha meg karajuk próbálni felvenni a harcot a gravitáció vagy az öregedés jelei ellen. Ilyenek például a lézeres arckezelések, amelyek serkentik az új kollagénrostok növekedését, ami simább és feszesebb bőrt eredményez. Amennyiben elkötelezett vegán vagy, itt érdemes arra is figyelni, hogy az előtte használt érzéstelenítő krém is megfeleljen a „vegán” címkének.
A szépségipar ontja magából a ránctalanító-, megelőző-, fiatalítókrémeket, amelyek használatával – bár hatásosságuk tudományosan nem megalapozott – némi javulás látszólag elérhető, és biztosan nem ártunk közben sem magunknak, sem más élőlényeknek.
A fényvédelem legyen a nulladik lépés!
A fényvédelem, ami biztosan a segítségünkre lesz, csökkenti a ráncokat, az öregedési foltokat és a bőr megereszkedését is. A vegyi fényvédők helyett érdemes ásványi alapúakat választani, amelyek nem károsítják az egészségünket. Ezek hatóanyaga a cink-oxid vagy a titán-dioxid. Az egyik legegyszerűbb, egyben legnehezebb megoldás azonban az, ha megbarátkozunk azzal, hogy változunk, és nem kell feltétlenül megfelelni a társadalmi normáknak, nem kell mindenkinek ugyanúgy kinéznie, a nevetőráncok pedig igenis szexik. A kozmetikai kezelések az önszeretet, ne pedig az önutálat jegyében történjenek, és vegyük figyelembe azt is, hogy megérik-e ezek a döntések, ha a környezeti hatásukat is figyelembe vesszük!
Kapcsolódó bejegyzések
A vegánok tényleg jobb szeretők?
Mégsem a hús a férfiasság kulcsa? Lehet, hogy a vegánok jobb szeretők, és a vegán étrend megváltoztatja a libidót? Megnézzük az élettani magyarázatokat.
