Nem kis részben az egyébként szinte minden szempontból aggasztóan enyhe időjárásnak köszönhetően elhárult a veszélye annak, hogy tél végére földgázellátási válság alakuljon ki az EU-ban, de egy újabb extrém forró nyár már kedvezőtlenül befolyásolhatja a kilátásokat.

A 2022/23-as fűtési szezonnak nagy bizonytalanságban vágott neki Európa. Oroszország már 2021-ben elkezdte visszafogni a gázszállítást, 2022-ben pedig megszüntette bizonyos európai országok ellátását válaszul az Ukrajna melletti kiállásukra és az orosz agresszió miatt Moszkvával szemben hozott gazdasági szankciókra. Ennek hatására egyre többen látták esélyesnek annak a forgatókönyvnek a megvalósulását, mely szerint Oroszország már akár a mostani tél előtt is lényegében teljesen elzárhatja az európai gázcsapokat. Ez a közösség tagjait arra késztette, hogy a lehető legmagasabb szintre töltsék fel gáztárolóikat. A helyzet a piaci gázárakat nyár végére minden korábbinál magasabbra hajtotta. Az elemzők sokáig a jelentős biztonsági gáztartalék, az alternatív források és a takarékosság mellett sem tartották kizártnak, hogy tél végére fizikai gázhiány alakul ki Európában, ha a hideg évszak időjárása a megszokottnál keményebb lesz.

Oroszország végül alaposan visszafogta ugyan, de nem zárta el teljesen a gázcsapot. Európa jelentős új gázforrásokat – elsősorban LNG-t – és egyéb forrásokat tudott bevonni az ellátásába, valamint érdemben csökkent a felhasználás is, így már decemberre világossá vált, hogy a mostani telet akár további orosz ellátás nélkül is biztonságosan átvészelheti a közösség. A fogyasztás visszaesése csak részben köszönhető a takarékossági, energiahatékonyságot növelő intézkedéseknek. Ezek mellett a piaci áron energiát vételező társaságok aktivitásának gyengülése is szerepet játszott a folyamatban, ahogyan az elmúlt évek átlagánál is enyhébb időjárás is.

A fűtési igény ebből következő mérséklődésének hatása olyan nagy lehet, hogy érezhetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa megússza a recessziót, legalábbis egyelőre. Nagyrészt a váratlanul meleg idő következtében az uniós gáztárolók töltöttsége szokatlan módon még az év vége felé is bővülni tudott, és még január közepe felé is nagyobb volt, mint a 2022. november 1-jére célul kitűzött 80 százalék. De az átlaghőmérséklet nem csak a tél, hanem már az ősz folyamán is magasabban alakult a megszokottnál, elősegítve, hogy Európa elkerülhesse a gázválság súlyosbodását. Nem kis részben az időjárás e szempontból kedvezőnek nevezhető alakulása következtében az európai gázárak január közepére már az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintekre süllyedtek vissza.

Zuhanó fűtési igény

Magyarország földgázfelhasználása 2022-ben 17 százalékkal, közel 2 milliárd köbméterrel mérséklődött a 2021-es mintegy 11 milliárd köbméterhez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az augusztus-novemberi időszakban pedig közel 20 százalékkal, az uniós átlagnál valamivel kisebb mértékben csökkent a 2017–2021-es időszakhoz képest. Decemberben pedig már mintegy negyedével kevesebb gáz fogyott itthon, mint 2021 utolsó hónapjában az Energiaügyi Minisztérium (EM) közlése szerint. A háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25 százalékkal csökkentették földgázfelhasználásukat decemberben, részben az árak emelkedése, részben pedig az enyhe időjárás miatt.

Míg az ipari gázfogyasztást kevésbé befolyásolja, a lakossági keresletben a fűtési célú felhasználás súlya a meghatározó. A teljes éves országos felhasználás mintegy harmadát adó lakossági felhasználás alakulását elsősorban a hőmérsékleti hatások magyarázzák, így a magasabb téli külső hőmérséklet elsősorban a lakossági fűtési igény visszafogásán keresztül mérsékli az országos gázfelhasználást. (Hasonló összefüggés a fűtés általános elektrifikációja következtében a villamosenergia-felhasználás esetében is fennáll.)

Az időjárás potenciális hatása a fogyasztásra óriási. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai a fűtési igényeket tekintve is igazolják, hogy az enyhe évzárás és évkezdet következtében az elmúlt hetekben sokkal inkább tavaszias-őszies hőmérsékleti viszonyok uralkodtak Magyarországon, mintsem az évszaknak megfelelő télies időjárás. Pécs-Pogány állomáson a vizsgált 20 napos időszakban a szokásos mennyiség felénél alig volt több az időjárásfüggő fűtési energiaigény, a karácsonyi ünnepek alatt pedig a harmadát sem érte el. A Budapest-belterületi állomáson és Miskolcon a két ünnep között volt a legnagyobb az elmaradás az átlagtól. Az újév beköszöntével a tartósan enyhe, nyugatias légáramlás miatt a fűtési igény (illetve az úgynevezett fűtési foknapok értéke) csökkenést mutat, leginkább a déli városokban, Szegeden és Pécs-Pogány állomáson.

Az időjárással összefüggő keresletváltozások önmagukban 10–30 százalékkal módosíthatják a teljes gázigényt az elemzések szerint. Ha azonban a klímaváltozás extrém hatásait is figyelembe vesszük, ennél akár jóval nagyobb mértékű eltolódások is keletkezhetnek a gázfelhasználásban. A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet alakulása ugyanis erőteljesen összefügg. Míg például +5 Celsius-fokos napi középhőmérséklet mellett Magyarország napi gázfelhasználása körülbelül 35–45 millió köbméter, addig -5 Celsius-fokos napi középhőmérsékleten már 50–60 millió köbméter, -10 fok alatt pedig meghaladja a 70 millió köbmétert.

Kapcsolódó bejegyzések

Pár év alatt megtérül a hőszivattyú telepítési költsége

A hőszivattyú telepítésének megtérülési ideje függ a meglévő rendszertől és számos egyéb körülménytől.

A téllel nem múlnak el a nehézségek

A jelenlegi hosszabb távú meteorológiai prognózisok szerint a következő hetekben és hónapokban folytatódhat az átlagnál jóval melegebb időjárás Európában. Ez továbbra is kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy a gázhelyzet a következőkben is kevésbé alakuljon kedvezőtlenül. Németország esetében például mindez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet továbbra is az átlaghoz közel vagy afelett alakul, március végén a gáztárolók töltöttsége elérheti a 65 százalékot. De ha hidegbetörések, az orosz szállítások további csökkenése és az LNG-import gyengülése jellemzik az előttünk álló időszakot, úgy a készletszint akár le is nullázódhat a harmadik hónap végére.

Ha a fűtési szezon végére a gáztartalék nem süllyedne extrém alacsony szintre, ez egyben a következő, a földgázellátás szempontjából az ideinél is keményebbnek ígérkező 2023/24-es télre való felkészülést is jelentősen támogatná, lehetővé téve a gáztárolók ismételt feltöltését is. Egy ilyen, az energiahelyzet tekintetében pozitív forgatókönyv megvalósulására már csak azért is jó esély mutatkozik, mert a fűtési igény csökkenése egy hosszabb trend részét képezi. A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban a várakozások szerint térben és időben egyre extrémebb kilengéseket produkál majd az időjárási viszonyokban. Az Egyesült Államokat mostanában sújtó hosszabb szélsőségesen hideg időszakok a jövőben akár Európában is előfordulhatnak.

Az időjárásnak ráadásul nem csak télen van jelentős hatása az energiafogyasztásra. A fűtési igény csökkenésével együtt jár a nyári hűtési igény fokozódása is, az ehhez felhasznált villamos energia előállításában pedig a földgáz szintén kulcsszerepet tölt be. Ezért egy forró nyár hatására ismét megugorhat a gázkereslet és az árak. Ez egyéb tényezők (például az orosz gázszállítások további lehetséges csökkenése vagy a kínai LNG-igény prognosztizált növekedése) mellett alaposan megnehezítheti az európai gáztárolók következő télre való felkészülést szolgáló feltöltését. Ezzel a vélemények szerint nyáron az energiaválság újabb szakasza kezdődhet el, amelyet olyan egyéb tényezők is súlyosbíthatnak, mint például a vízenergia-termelő potenciált csökkentő esetleges újabb csapadékszegény időszak.