A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás az évszázad közepéig akár 900 milliárd eurónyi gazdasági kárt okozhat Németországnak egy tegnap közzétett tanulmány szerint.
A Prognos és a GWS gazdaságkutató cégek, valamint a német Ökológiai Gazdaságkutató Intézet által készített tanulmány arra is rámutat, hogyan kellene csökkenteni a kibocsátást néhány kulcsfontosságú ágazatban. Ezek nélkül elképzelhetetlen, hogy például a közlekedés vagy az építőipar 2045-re szén-dioxid-semlegessé váljon.
Mindezekre szükség is van, hiszen a tanulmány szerint a szélsőséges hőség, az aszály és az árvizek a globális felmelegedés mértékétől függően 2022 és 2050 közötti időszakban 280–900 milliárd euró többletköltséget jelenthetnek. Ezek között jelentős szerepet kap a a mezőgazdasági terméskiesés, az épületek és az infrastruktúra károsodása illetve megsemmisülése a heves esőzések és áradások miatt, az áruszállításban felmerülő károk és az egészségügyi rendszerre gyakorolt hatás.
Az ismert veszélyek nyomán már korábban is történtek klímaadaptációs intézkedések, illetve a német környezetvédelmi minisztérium hamarosan nyilvánosságra hozza friss éghajlatváltozási stratégiáját is. Minderre szükség is lesz, hiszen csupán 2000 és 2021 között 145 milliárd euróba kerültek az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események az országban. Intő jel, hogy ebből 80 milliárd az elmúlt 5 év eseményeiből tevődött össze.
A tanulmány, mely a nem pénzügyi károkkal, például az egészségkárosodással, a hőség és az áradások okozta halálesetekkel és a biológiai sokféleség csökkenésével nem számolt, arra a megállapításra jutott, hogy a lehetséges kárköltségek akár teljes mértékben csökkenthetők lennének megfelelő adaptációs eljárásokkal, és azzal, ha sikerülne az éghajlatváltozást alacsony szinten tartani. (Reuters)