Az Európai Unió új erdővédelmi törvényének elfogadása a remények szerint mérföldkő lehet az erdőirtások elleni globális küzdelem szempontjából, miután az EU elsősorban agrártermékek iránti kereslete eddig világszerte nagyban hozzájárult az erdők pusztulásához.

Az Európai Parlament által április 19-án elfogadott törvény gyakorlatilag előírja az EU-s székhelyű társaságoknak, hogy külkereskedelmi tevékenységüket erdőirtásmentesen és az emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartva végezzék. Az új törvény célja így leegyszerűsítve az, hogy az EU-ban csak olyan terméket lehessen forgalmazni, melynek előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással. Nemcsak az EU-ban, de sehol máshol a világban.

A törvény lényegében az erdőkre nézve kockázatos előállítású áruk fogyasztásának csökkentésével igyekszik mérsékelni a világ erdeinek veszélyeztetettségét, megakadályozva, hogy az EU-ba erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos termékeket hozzanak be és értékesítsenek. Az érintett termékek körébe tartoznak a kávé, a faanyag, a pálmaolaj, a szarvasmarha, a szója, a gumi, a kakaó, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és az ezekből gyártott árucikkek.

Mindez nem azt jelenti, hogy a felsorolt termékek vagy az előállító országok tiltólistára kerülnének. Az uniós forgalmazóknak azonban nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy ezzel nem okozták erdőterületek, köztük pótolhatatlan természetes erdők pusztulását, illetve termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak. 

A követelmények között az őslakos népek jogainak tiszteletben tartása, valamint az emberi jogok védelme szintén szerepel, így a vállalkozásoknak azt is bizonyítaniuk kell majd, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és az ott élő őslakosok jogai sem sérültek.

Folytatódik az erdők eltűnése

Az erdők a Föld szárazföldi területeinek 31 százalékát borítják, az elmúlt 10 000 évben, vagyis az emberi civilizáció felemelkedésének kezdetétől azonban a világ erdeinek körülbelül harmada eltűnt, a veszteség fele pedig az elmúlt 100 évben következett be. Az 1960-as évek óta a világ trópusi erdeinek több mint fele elpusztult, az 1990 és 2020 között eltelt 30 évben pedig mintegy 420 millió hektárnyi erdőterületet vontak mezőgazdasági művelés alá, ez több mint az Európai Unió teljes területe. A globális erdőirtás közel 10 százaléka ráadásul az uniós fogyasztásnak és az importnak tulajdonítható, elsősorban a pálmaolaj és a szója iránti keresletnek. (Más adatok szerint az uniós fogyasztás a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó trópusi erdőirtás 16 százalékáért felelős.)

Az Európai Unió a malajziai fűrészáruexport, az elefántcsontparti kakaóbab- és kakaópaszta-export, a brazil bőr- és marhahúsexport, a vietnámi kávéexport vagy éppen a kolumbiai pálmaolajexport legnagyobb felvevőpiacai közé tartozik, miközben a szóban forgó termékek adott országokban történő előállítása kisebb-nagyobb mértékben problémás az erdők és/vagy az emberi jogok védelme szempontjából.

Az Európai Bizottság értékelése szerint az erdőirtás világszinten még mindig gyorsul, amit az olcsó marhahús, szója, csokoládé és egyéb agrártermékek iránti fogyasztói kereslet hajt. Az erdőirtások közel 90 százalékáért pedig közvetlenül az agrárszektor a felelős. Az erdőirtások a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 10 százalékához közvetlenül kapcsolódnak, vagyis leállításuk ennyivel mérsékelhetné az emissziót. Emellett mintegy 28 ezer fajt létezésükben is fenyegetnek, és körülbelül 1,25 milliárd ember életkörülményeit is veszélyeztetik.

Ami a kilátásokat illeti, a világ erdeinek körülbelül 47 százalékát fenyegeti erdőirtás vagy erdőpusztulás 2030-ig. Bár mindkettő rendkívül káros az erdők egészségére, a biológiai sokféleségre és az éghajlat stabilitására, a két fogalom jelentése némileg eltér egymástól. Míg erdőirtás akkor következik be, amikor az erdők területét a fák eltávolításával valamilyen teljesen más célú hasznosításra alakítják át, például mezőgazdasági termelés vagy útépítés helyszínévé teszik, addig az erdőpusztulás akkor következik be, amikor az erdei ökoszisztémák valamilyen csökevényes formában fennmaradnak ugyan (általában egy ideig), de elvesztik azon képességüket, hogy fontos javakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az emberek és a természet számára.

Az új törvény értelmében ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé vagy más fás területté való átalakulása is.

Véget vethet a greenwashingnak?

Bár az utóbbi időszakban az európai agrárvállalkozások számos önkéntes kötelezettséget vállaltak ellátási láncaikkal kapcsolatban, nem számolták fel az erdőirtást és az emberi jogi visszaéléseket.

Az erre tekintettel megalkotott új rendelet értelmében az Európai Bizottság különböző kockázati kategóriákba sorolja az országokat vagy országrészeket, és ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázat esetén 3 százalékát, alacsony kockázat esetén pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni. Az illetékes hatóságok a termékek eredetét a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott adatok, a földrajzi helymeghatározási koordináták, a műholdas felvételek és a DNS-vizsgálatok alapján is ellenőrizni fogják. A szabályszegő piaci szereplőkre vagy kereskedőkre maximálisan kiszabható pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz. 

Az új szabályozás értelmében az EU-n kívüli harmadik országok eredetet igazoló címkézési rendszereit is be kell nyújtani jóváhagyásra, mielőtt az érintett termékeket beengedik az EU piacára. A remények szerint az új törvény így érdemben visszaszoríthatja a cégek által széles körben alkalmazott greenwashing megtévesztő gyakorlatát, mellyel termékeiket és tevékenységüket zöldebbnek állítják be a valóságosnál. Az Európai Bizottságnak az iparágak széles körében végzett 2020-as vizsgálata szerint a termékekhez csatolt környezetvédelmi információk több mint 50 százaléka homályos, félrevezető vagy megalapozatlan információkat szolgáltatott.

A Parlament döntése értelmében az Európai Bizottságnak a következő időszakban fel kell mérnie egy olyan új törvény szükségességét is, amely arra kötelezheti a pénzintézeteket, hogy tartózkodjanak az erdőirtás közvetlen vagy közvetett finanszírozásától. Az európai pénzintézetek ugyanis jelentős szerepet játszottak olyan agrárvállalkozások pénzelésében, amelyeket trópusi erdőirtásokkal vádolnak, így kivették részüket a 2018-ban kezdődött illegális paraguay-i erdőirtások finanszírozásában is, amelyet a világ legsúlyosabb erdőirtási krízisének is neveztek.

Heves reakciókat szült

A rendelet hatékony végrehajtása érdekében az Európai Bizottságnak ellen kell állnia a külső kereskedelmi partnerek és az EU-tagok részéről egyaránt várható politikai nyomásnak is. Ilyen kritikák máris napvilágot láttak, a hivatalos egyeztetések ellenére a törvény heves negatív reakciókat szült az érintett, legnagyobb árutermelők közé tartozó fejlődő országokban.

Az érintett országok vezetői közös levelet is írtak az EU Tanácsnak, Bizottságnak és az akkori cseh elnökségnek a tervezet előzetes elfogadását megelőzően tavaly év végén, melyben az új szabályozással kapcsolatos aggályaikat fejtik ki. A Kereskedelmi Világszervezet (WTI) 14 tagja, vagyis Brazília, Indonézia, Argentína, Kolumbia, Ghána, Guatemala, Elefántcsontpart, Honduras, Ecuador, Malajzia, Nigéria, Bolívia, Paraguay és Peru által aláírt közös levél nehezményezi, hogy az EU nemzetközi szerepvállalás helyett egyoldalú törvényhozás felé mozdult el az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az erdők megőrzése terén megfogalmazott közös célkitűzések elérése érdekében. 

Az aláírók azt állítják, hogy nem konzultáltak velük megfelelően a jogszabályokkal kapcsolatban, egyben bizonytalannak és diszkriminatívnak nevezve a termékkör kijelölését, valamint rámutatva a nyomonkövethetőségi követelmények költséges és nem praktikus jellegére is. Mindemellett az országok a törvény értékelési és teljesítményértékelési rendelkezéseit eredendően diszkriminatív és büntető jellegűnek minősítik, úgy vélve, hogy valószínűleg kereskedelem torzulásához és diplomáciai feszültségekhez vezet, anélkül, hogy a környezetre nézve előnyös lenne. Európában, érdekes módon inkább az Egyesült Királyságban pedig olyan félelmek fogalmazódtak meg, melyek szerint az új szabályozás például WC-papír hiányt okozhat a boltokban.

Ahogyan az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban, úgy ebben a vitában is felmerült vádként az érzékenyen érintett feltörekvő országok részéről, hogy az EU úgy akar állást foglalni a fejlődő világ erdőirtásával kapcsolatban, hogy a múltban már kiirtotta saját erdőit, illetve, hogy rá akarja erőszakolni saját zöld normáit és szabványait külső országokra. Tekintettel arra, hogy az EU területének 39 százalékát borítja erdő, az új szabályozás pedig arra vonatkozik, hogy az EU honnan, milyen forrásból kíván a jövőben termékeket importálni, a kritikák túlzónak és jelentős részben gazdasági érdekek által motiváltnak tűnnek, ami tulajdonképpen érthető figyelembe véve a szóban forgó országok gazdasági fejlettségét és a fenntarthatóság ügyének Európához képest más szintű kezelését.

A végrehajtáson és a támogatásokon fog múlni

Az értékelések szerint az EU erdőirtásmentes termékekről szóló rendelete sok ígéretet rejt magában, de hatékonysága azon fog múlni, hogy az egyes tagállamok kellő szigorral hajtják-e végre, és hogy az EU kézzelfogható támogatást nyújt-e a kereskedelmi partnereknek a megfelelőség előmozdításához.

Az új uniós szabályozás egyébként egy nagyobb nemzetközi trendbe is illeszkedik, amely arról szól, hogy a nagy agrártermék-fogyasztó országok piaci súlyukat felhasználva igyekeznek a fenntarthatóság felé terelni külpiacaik termelését. A közelmúltban hasonló tervek láttak napvilágot az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában is.