
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást.
A Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány eredmĂ©nyei áttörĂ©st hozhatnak az elsĹ‘ jĂ©gmentes nyár körĂĽli bizonytalanságok Ă©rtelmezĂ©sĂ©ben. Topál Dániel, a kutatás vezetĹ‘je az ELKH közlemĂ©nyĂ©ben hangsĂşlyozza, ez nem jelenti az ember Ă©ghajlat-mĂłdosĂtĂł szerepĂ©nek megkĂ©rdĹ‘jelezĂ©sĂ©t, mint fogalmazott,
továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat.
A kutatĂłk a tanulmányban megállapĂtották, hogy eddig nem jĂłl modelleztĂ©k a trĂłpusi Ăłceán-lĂ©gkör kölcsönhatások által keltett bolygĂłlĂ©ptĂ©kű lĂ©gköri hullámmozgásokat, Ă©s ezt a hatást korrigálva tűnik Ăşgy, hogy az elsĹ‘ jĂ©gmentes nyár elĹ‘fordulásának valĂłszĂnűsĂ©ge legalább egy Ă©vtizeddel kitolĂłdhat, ami az eddigieknĂ©l sokkal optimistább jövĹ‘kĂ©pet fest.
A tanulmányban azonban azt is leszögezik, hogy az ipari, mezĹ‘gazdasági Ă©s egyĂ©b emberi tevĂ©kenysĂ©gek során a lĂ©gkörbe juttatott ĂĽvegházhatásĂş gázok lĂ©gköri koncentráciĂłjának növekedĂ©se egyĂ©rtelműen a bolygĂł felmelegedĂ©sĂ©t vonja maga után, ennek talán legkĂ©zzelfoghatĂłbb jele az Ă©szaki-sarkvidĂ©ki tengerjĂ©g Ă©s a grönlandi jĂ©gtakarĂł gyors olvadása, melyet a klĂmaváltozással egyĂĽtt járĂł Ă©szaki-sarki hĹ‘mĂ©rsĂ©klet-emelkedĂ©s okoz.
Topál Dániel kiemeli, hogy az Ă©ghajlati modellek „pontosságának” kiĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©re bevett gyakorlat a modellek által szimulált sarki jĂ©golvadás Ă©s a műholdas mĂ©rĂ©sek alapján látott jĂ©golvadás közvetlen összehasonlĂtása, ebbĹ‘l a megközelĂtĂ©sbĹ‘l azonban hiányzik egy, az eddigi kutatások során figyelmen kĂvĂĽl hagyott lĂ©pĂ©s: az Ă©ghajlati rendszer számĂtĂłgĂ©pes modelljei ugyanis a valĂłs megfigyelĂ©sekhez kĂ©pest jĂłval kisebb jelentĹ‘sĂ©get tulajdonĂtanak a bolygĂłlĂ©ptĂ©kű lĂ©gköri áramlások okozta jĂ©golvadásnak.
Az ELKH közlemĂ©nye kiemeli, a tanulmány megállapĂtása szerint a sarki szĂ©lmezĹ‘ mintegy 50 százalĂ©kban felelĹ‘s az utĂłbbi nĂ©gy Ă©vtizedben látott olvadásĂ©rt, mĂg a kutatĂłk becslĂ©sei szerint ugyanez a szám az Éghajlatváltozási Kormányközi TestĂĽlet (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legĂşjabb jelentĂ©sĂ©ben is szereplĹ‘ Ă©ghajlati modellekben viszont átlagosan csak alig több, mint kĂ©t százalĂ©k.
Topál Dániel szerint „megdöbbentĹ‘ volt látni, hogy a hiba szisztematikusan az összes modellt Ă©rinti”. Az eredmĂ©nyek szerint a hibát korrigálva a modellek által elĹ‘rejelzett, az ĂĽvegházgázkĂ©nyszer okozta jĂ©golvadás lelassul. A közlemĂ©ny szerint a szerzĹ‘k következtetĂ©sei alapjaiban határozhatják meg a következĹ‘ generáciĂłs Ă©ghajlati modellek kiĂ©rtĂ©kelĂ©sekor alkalmazott mĂłdszereket a klĂmaĂ©rzĂ©kenysĂ©g tekintetĂ©ben.
(Forrás: MTI)