Az Északi-sarkvidékről származó légmintákból kiderül, milyen gyorsan melegszik a Föld

Az Északi-sarkvidékről származó légmintákból kiderül, milyen gyorsan melegszik a Föld
Az Északi-sarkvidékről származó légmintákból kiderül, milyen gyorsan melegszik a Föld

Miközben az éghajlatváltozás a Földön mindenütt érezteti hatását, az Északi-sarkkör érzi leginkább, a gleccserek olvadása, a permafroszt felolvadása és a tengeri jég csökkenése révén.

Az éghajlatváltozás kulcsszereplői közé tartoznak a Föld felszínét borító felhők és a mikroszkopikus méretű, levegőben lévő aeroszolok, az úgynevezett jégmagképző részecskék, amelyek a jég kialakulását indítják el ezekben a felhőkben. A jégmagképződés, a felhőtakaró és a hő együttes hatása jelentős szerepet játszik az éghajlat kialakulásában. De ezeket a mindent eldöntő jégképző aeroszolokat, amelyek lehetnek ásványi porok, mikrobák vagy tengeri permetek, alig tanulmányozták az Északi-sarkvidéken, pont ahol a leginkább tanulmányozni kellene őket, mert ott keveset tudunk a hatásukról. Viszont nem sok kutató merészkedik olyan messze északra.

A Colorado Állami Egyetem tudósai azonban megtették. 2019-ben egy rettenthetetlen csapat, köztük Jessie Creamean légkörkutató, északra hajózott, és több ezer levegő-, tengervíz-, tengeri jég-, hó- és olvadékvízmintát gyűjtött, majd hazahozta azokat a fizikai bizonyítékokat, amelyek szükségesek annak pontos meghatározásához, hogy a jégmagképződés és a felhők a Jeges-tenger felett hogyan apadnak és áramlanak az idő múlásával.

Forrás (enn.com)

search icon