Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A fő kérdés az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek-e a GMO szabályozás hatálya alól, és a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza-e a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közleménye szerint, az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT). Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan július 5-én ismerteti a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A kiszivárgott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomonkövetés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha nem hallottál a Pusztai-ügyről, semmit nem tudsz a GMO-ról!
A genetikailag módosított élelmiszerek kérdése hosszú évek óta foglalkoztatja a közvéleményt. Sajnos, a témára mára rátelepedett az élelmiszeripar és a marketingesek, pedig van komoly tudományos háttere is.
Mik azok az új géntechnológiák?
A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószer tűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását.
Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása.
Óvatosan a génszerkesztésből származó előnyökkel
Az IFOAM Organics Europe – amelynek az ÖMKi is tagszervezete – kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszerbiztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét.
Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.
Kapcsolódó bejegyzések
A génszerkesztés is kimutatható – A GMO-vita legújabb fejezete
A génszerkesztés egy új és forradalmi technológia, nem szándékolt hatásainak megismeréséig azonban továbbra is GMO-nak kell tekintenünk.
Az ígéret nagyobb vagy a valódi haszon?
Sokan hivatkoznák rá, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének – olvasható a közleményben.
A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták – a korábbi GMO-kra is jellemző módon – inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni), vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav (GABA) tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója.
Kapcsolódó bejegyzések
A génbank stratégiai jelentőségű – Interjú
Dr. Liptói Krisztinával a génbankok szerepéről, továbbá őshonos haszonállataink in vivo és in vitro génmegőrzéséről beszélgettünk Gödöllőn.
A közlemény kitér arra is, hogy az NGT-khez ugyanakkor sok szabadalom kötődik, ami megbéníthatja a szabadabb szellemi tulajdon szabályozáshoz szokott európai nemesítőket, hiszen a költséges szabadalmak kifejezetten a nagy cégeknek, a szabadalmak tulajdonosainak kedveznek. A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal (ami nem szabadalom!) rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítési munkájában. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben.
Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is, ami felveti azt a nehézséget, hogy az olyan tulajdonságok nemesítéséért, amelyek természetes úton is létrejöhettek volna, a későbbi nemesítőnek szintén szabadalmi díjat kell fizetni.
Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk. Az új géntechnológiák – bár a kutatás terén kétségtelenül érdekesek – ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt. Ráadásul reális veszélyt látunk abban, hogy az átalakuló szabadalmi rendszerrel a nagy agrárkonszernek hasznos innovációkat lehetetleníthetnek el, elsősorban a kis és közepes nemesítők kárára.
– nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe nemrégiben újraválasztott alelnöke.
Kapcsolódó bejegyzések
A genetikai erőforrások védelme a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ teendőinek, valamint a tápiószelei Növények Génmegőrző Intézetének bemutatása.
A beszámoló szerint annyi már most is látható, hogy ha az új géntechnológiákkal előállított növények Uniós szinten kikerülnek a GMO szabályozás alól, akkor várhatóan a magyar Alkotmányban szereplő, genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó passzus sem lesz érvényes rájuk.