



A savanykĂĄs, roppanĂłsan lĂ©dĂșs gyĂŒmölcsöt jĂșnius vĂ©gĂ©tĆl augusztusig szedhetjĂŒk. Jellegzetes ĂzĂ©t Ă©s mutatĂłs fĂŒrtjeit sokan kedvelik. Nyersen fogyasztva talĂĄn a legfinomabb. Ăme, a nyĂĄr nĂ©pszerƱ savanykĂĄs, bogyĂłs gyĂŒmölcse, a ribizli.
A ribizli vagy nĂ©piesebb nevĂ©n ribiszke elsĆsorban kĂŒlönleges megjelenĂ©sƱ bogyĂłirĂłl Ă©s roppant kedvezĆ Ă©lettani hatĂĄsairĂłl ismert, de kerti növĂ©nykĂ©nt is kimondottan szemrevalĂł. FĂŒrtös, aprĂł bogyĂłkbĂłl ĂĄllĂł termĂ©se a növĂ©nyen is dekoratĂv, hĂvogatĂł jelensĂ©g. A piros termĂ©sƱ ribizli elsĆrangĂș Ăze inkĂĄbb a nyers fogyasztĂĄsra csĂĄbĂt, mĂg a sötĂ©t bogyĂłjĂș vĂĄltozatokbĂłl kivĂĄlĂł ĂŒdĂtĆital vagy hĂĄzi bor kĂ©szĂŒlhet!
A ribiszkefĂ©lĂ©k csalĂĄdja elsĆsorban az EgyenlĂtĆtĆl dĂ©lre Ćshonos. A 150 fajjal nĂ©pesnek mondhatĂł Ribes nemzetsĂ©g viszont az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n Ă©l: magasabb fekvĂ©sƱ, kissĂ© nedves, hƱvös terĂŒleteken vadon megterem. A ribizli szĂnvĂĄltozatai kĂŒlönbözĆ növĂ©nyfajokhoz tartoznak. A fehĂ©r ribizli hĂșsa sĂĄrgĂĄsfehĂ©r, Ă©retten ĂĄttetszĆ. KevĂ©sbĂ© savas, mint a piros. A rĂłzsaszĂnƱ ribizli ĂĄtmenetet kĂ©pez a piros Ă©s a fehĂ©r között, hĂ©ja szĂntelen, hĂșsa rĂłzsaszĂnƱ.
Az aranyribizlin nem talĂĄlhatĂłk tömött fĂŒrtök. Az egyesĂ©vel-kettesĂ©vel lecsĂŒngĆ bogyĂłk feketĂ©k, eleinte fanyar ĂzƱek, kellemessĂ© Ă©rĂ©sĂŒkhöz 2â3 hĂ©t is szĂŒksĂ©ges. NevĂ©t sĂĄrga, pirossal dĂszĂtett, illatos virĂĄgairĂłl kapta. AlanykĂ©nt hasznĂĄljĂĄk a törzses fĂĄcskĂĄkhoz. Ha a rĂĄoltott nemes legyengĂŒl, akkor az aranyribizli, a ma mĂĄr ritkasĂĄgnak szĂĄmĂtĂł, ehetĆ gyĂŒmölcsƱ bokor kihajt, Ă©s tovĂĄbb Ă©l a kertĂŒnkben.

â A ribizli több mint 80%-a vĂz.
â Gazdag ĂĄsvĂĄnyi anyagokban (vasban, foszforban, kĂĄliumban, magnĂ©ziumban), Ă©s vitamintartalma (B, C, P) is jelentĆs.
â Pektintartalma rĂ©vĂ©n tisztĂtja az Ă©rfalat, szabĂĄlyozza a vĂ©rcukorszintet, Ă©s gyorsĂtja az emĂ©sztĂ©st.
â A piros ribizli Ă©tvĂĄgyjavĂtĂł, emĂ©sztĂ©st elĆsegĂtĆ, enyhĂ©n hashajtĂł hatĂĄsĂș.
â Serkenti a hĂșgysav lebontĂĄsĂĄt: hatĂĄsos egyes vesebetegsĂ©gek Ă©s reumatikus panaszok esetĂ©n. MĂ©regtelenĂti a szervezetet. HatĂłanyagai antibakteriĂĄlis hatĂĄsĂșak.
â Serkenti a mĂĄj mƱködĂ©sĂ©t, nyugtatja a gyomrot.
â A csipkebogyĂł utĂĄn a fekete ribizli tartalmazza a mĂ©rsĂ©kelt Ă©gövi gyĂŒmölcsök közĂŒl a legtöbb C-vitamint. A fekete szĂnĂ©rt is felelĆs antociĂĄnjai hatĂ©kony antioxidĂĄnsok: megakadĂĄlyozzĂĄk a gyulladĂĄsokat, csökkentik az arthritis tĂŒneteit. HatĂĄsos lehet rĂĄkbetegsĂ©g megelĆzĂ©sĂ©ben illetve kezelĂ©sĂ©ben. HĆ- Ă©s fĂ©nyĂ©rzĂ©keny vegyĂŒletekrĆl lĂ©vĂ©n szĂł, hatĂĄsukat leginkĂĄbb nyersen fejtik ki.
â Gazdag ĂĄsvĂĄnyi anyagokban Ă©s hasznos zsĂrsavakban (linolĂ©nsavakban, elsĆsorban a gamma-linolĂ©nsavban, amelynek gyakorlatilag a fekete ribizli az egyetlen termĂ©szetes forrĂĄsa).

A fekete ribizli, az akĂĄr mĂĄsfĂ©l mĂ©ter magasra is megnövĆ cserje a tibeti fennsĂkok szĂŒlötte. A nĂ©pi gyĂłgyĂĄszat rĂ©gĂłta hasznĂĄlja. EurĂłpai termesztĂ©se a 16. szĂĄzadban Ă©szakon (HollandiĂĄban, DĂĄniĂĄban) kezdĆdött. A fekete ribizli termesztĂ©se majdnem szĂĄz Ă©vig tiltott tevĂ©kenysĂ©gnek szĂĄmĂtott az USA-ban, ahol a növĂ©nyen megtelepedĆ gomba veszĂ©lyforrĂĄst jelentett bizonyos, a fafeldolgozĂł-ipar szempontjĂĄbĂłl fontos fenyĆfĂ©lĂ©kre.
FotĂłk: Canva