A méhek egy része csupán néhány növényre specializálódott, ám a nagy többségük többféle virágot is látogató, úgynevezett generalista faj. Ez utóbbi csoportba tartozik a házi méh is, de a vadméhek igen jelentős része is.
Azonban ma a világ egészen másképp fest, mint akár csak pár száz éve is, köszönhetően az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaságnak, ahol a monokultúrák uralkodnak, és nincs helyük a „gyomoknak”. E gyomoknak tekintett virágok azonban a méhek – és más beporzók – evolúciója során alapvető táplálékforrást jelentettek, és lehetővé tették, hogy az egyes méhfajok többféle növény virágporát is elfogyaszthassák. Ehhez képest a mai étrendjük sok helyen ahhoz hasonló, mintha mi éveken keresztül mondjuk kizárólag csak káposztás cvekedlit ennénk.
Egy kanadai kutatócsoport nemrég azt vizsgálta, hogy számos, a méhek által gyakran látogatott növényfaj virágporában milyen tápanyagok találhatók. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fogyasztott pollen különféle tápértékei elegendőek-e a méhek egészséges fejlődéséhez. A Frontiers in Sustainable Food Systems folyóiratban publikált eredményeket a kiadóvállalat ismertette.
A zümmögő kert
Ma már mindenki tudja, hogy a beporzónk száma és sokfélesége világszerte rohamosan csökken. Sokan szeretnének tenni ellene a saját eszközeikkel, mint például olyan növények ültetésével, amelyek vonzzák a beporzókat. Vásárolhatunk méheket és lepkéket csalogató növényeket, vagy virágmag-keverékeket – de vajon ami vonzza őket, az megfelel a táplálkozási igényeiknek is?
A kutatók mos összesen 57 különböző növény pollenjét elemezték, és arra jutottak, hogy a méhek egészségéhez igencsak szükség van a sokféle elérhető virágra. Ahhoz, hogy a fejlődéshez szükséges esszenciális aminosavakból és zsírsavakból is megfelelőt kapjanak, számos növényről kell pollent gyűjteniük. Kiderült az is, hogy mely növények nyújtják a legjobb tápértékű pollent.
A vadméhek számára ideális fehérjék és lipidek arányai alapján azt javasoljuk, hogy rózsát, herét, réti boglárkát és málnát ültessünk. Sőt, a réti boglárkát a vadvirág-visszatelepítések során is előnyben kell részesíteni
– magyarázta Dr. Sandra Rehan, a kutatás vezetője.
A kutatók azt is felmérték (a kutatásban észak-amerikai növényeket vizsgáltak), hogy a szóban forgó növények közeli rokonai vajon hasonló tápanyag-összetételűek-e. Arra jutottak, hogy az egy növénycsaládba tartozók növények esetében az aminosav-tartalmuk is azonos volt.
Nem csak nekünk kell kiegyensúlyozottan étkezni
Miközben a méhek a szénhidrát-igényüket a magas cukortartalmú nektárokból elégíthetik ki, a pollen biztosítja számukra az aminosavakat és a lipideket, mint például a jól ismert omega-3 és omega-6 zsírsavakat. Ahogy a helytelen, hiányos táplálkozás hatással van az emberre is, a megfelelő tápanyagok nélkül a méhek is rövidebb ideig élnek. Gyengébb lesz az immunrendszerük, nem tudnak olyan hatékonyan alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz, sőt, ha nem megfelelő arányban fogyasztják e zsírsavakat, a kognitív készségeik is gyengülnek.
Az esszenciális aminosavak mind a szaporodási sikerükhöz, mind a kognitív képességeikhez (pl. a virágok lelőhelyének megjegyzése) elengedhetetlenül szükségesek. Ha viszont túl sokat esznek egyes aminosavakból, akkor fogékonyabbá válnak a parazitákra. Ezek az adatok is mind azt erősítik, hogy a méheknek sokféle virágra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek legyenek, és sikeresen legyen az utódnevelésük is.