Az ökoszisztémák többek, mint érintetlen természeti tájak vagy erdőségek. A bolygó legértékesebb területei, élőlények oázisai, de szénmegkötő szerepük is nélkülözhetetlen. Nézzük meg, melyek a legfontosabbak a Földön, és hazánkban mennyire érintetlenek az ökoszisztémák.

A 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott biztonságos éghajlatra vonatkozó referenciaérték eléréséhez ökoszisztémáink védelme elsődleges. Egyes területeknek jelentősebb szénmegkötő képességük van, így védelmük kiemelt helyet élvez. Vannak olyan területek, amelyek abban az esetben, ha emberi tevékenység következtében valamilyen módon jelentős kárt szenvednének, gyakorlatilag lehetetlen lenne a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartani.

A visszanyerhetetlen szén fogalma a szakirodalomban

Bolygónk a szenet számos ökoszisztémában, például az erdőkben és a tőzeglápokban tárolja. Amikor az ember kereskedelmi – például mezőgazdasági – céllal tönkreteszi ezeket az ökoszisztémákat, nagy mennyiségű szén kerül a légkörbe, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Igen fontos lépés volt a visszanyerhetetlen szén fogalmának a bevezetése. Egy 2020-as tanulmány használta először a fogalmat, amelyet azóta széles körben átvett a klímatudomány. Ha a visszanyerhetetlen szén egyszer felszabadul, akár évszázadokba és évezredekbe is beletelhet, mire újra elraktározódik ilyen ökoszisztémákban.

Az a szén, amely 2050-ig – amikorra a világnak el kell érnie a nettó nulla kibocsátást, hogy elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait – nem nyerhető vissza, az úgynevezett visszanyerhetetlen szén. A visszanyerhetetlen szén fogalma segíthet egyes területek kiemelt védelmére összpontosítani. Segíthet a kormányoknak abban, hogy erőfeszítéseiket a stabil éghajlat fenntartása szempontjából fontos célok szem előtt tartásával a kritikus ökoszisztémákra összpontosítsák. Itt nem csupán arról van szó, hogy egy újabb fogalommal bővült a szakirodalom, hanem arról, hogy pontos iránymutatások születhetnek az egyes konkrét területek védelme érdekében. Ezek a területek ráadásul több szempontból is fontosak bolygónk egészségének megőrzésében.

Kapcsolódó bejegyzések

Ausztráliában találhatóak a világ legnagyobb kék karbon ökoszisztémái

Az UNESCO jelentése szerint a világ 50 tengeri világörökségi helyszínét vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy a mangroveerdők, a tengeri növényzet és az árapályok területének mocsaras vidékei alkotta ökoszisztémák által összesen raktározott mintegy ötmilliárd tonnányi szén-dioxid 40 százalékát hat ausztráliai helyszín raktározza.

További kutatások eredményei

A fogalom hamar további kutatásokat ösztönzött, illetve az első tanulmány szerzői egy úttörő tanulmányban mutatták be újabb megállapításaikat. Tavaly novemberben mi is publikáltuk azt a térképet, amelyen tisztán látható, hogy melyek bolygónk legvédendőbb területei. A természetben a visszanyerhetetlen megkötött szén viszonylag kis területre koncentrálódik, a föld szárazföldi területének mintegy 3,3%-án található. Ha ez a légkörbe kerülne, egészen biztosan éghajlati katasztrófa következne be. A tartalékokban lévő szén mennyisége a 2020-ban kibocsátott fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járó globális kibocsátás 15-szörösével egyenértékű.

A tudósok a legfrissebb adatokat – köztük több mint 10 000 erdei szénminta elemzését – használták fel annak megértéséhez, hogy a talaj és a biomassza szénmegkötő képessége hogyan változik a földhasználat megváltozása után. A visszanyerhetetlen szénnek a legnagyobb része a tőzeglápokban, a mangroveerdőkben és az idős erdőkben található hat kontinensen.

Jó és még jobb hírek

Bizakodásra ad okot, hogy a világ visszanyerhetetlen szén-dioxid-mennyiségének közel egynegyede már eleve védett területeken található. A legutóbbi tanulmány alapján, amennyiben a kulcsfontosságú területeken a védett területek méretét csupán 5,4%-kal is növeljük, megakadályozhatjuk a visszanyerhetetlen szén 75%-ának légkörbe jutását.

A biodiverzitással átfedésben

Rengeteget írtunk már arról, hogy a biodiverzitás megőrzése legalább olyan fontos feladat, mint a klímaváltozás elleni harc, bár sokkal kevesebb figyelem jut rá. A világ visszanyerhetetlen szén-dioxid-készletének jó része átfedésben van olyan helyekkel, ahol a biológiai sokféleség nagyon jellemző, így ezek is profitálnának az erősebb védelemből.

Az Amazonas-esőerdő a bolygónkon ismert fajok egytizedének ad élőhelyet, és a világ édesvízkészletének közel negyedét termeli. Fái és talaja az összes visszafordíthatatlan szén-dioxid több mint 20%-át tárolják, többet, mint bármely más régió a Földön.

Afrika Niger-deltája büszkélkedhet a világ legegységesebb mangroveerdejével, amely hihetetlen számú vadon élő állatnak és tengeri fajnak nyújt otthont amellett, hogy fontos szerepet tölt be a talajerózióval szemben, ezáltal a part menti élet védelmében is. Az igazi kincs azonban mélyen a mocsarak talajában van eltemetve szénkészlet formájában.

A Csendes-óceán délnyugati részén fekvő Pápua Új-Guinea 3,9 milliárd tonna visszanyerhetetlen szén-dioxidot foglal magában, amelynek nagy részét tőzeglápok tárolják. Világszerte a tőzeglápok több mint 39 milliárd tonna szenet tárolnak, ezek a természet több évszázados munkájának eredményei.

Melyek Magyarország legfontosabb ökoszisztémái?

Magyarország területének ötödét, körülbelül 2 millió hektárt különféle erdők és faültetvények borítanak, ezért az egyik legfontosabb ökoszisztémáink az erdők. Erdőink fele őshonos fafajokból áll, vannak a hegy- és dombvidékekről ismert „természetközeli“ tölgyesek, bükkösök, szurdokerdők vagy a folyókat kísérő ártéri erdők. Az erdők nemcsak a biológiai sokféleség fenntartásáért felelősek, hanem alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen például a tiszta ivóvíz, a tiszta levegő, a klímaszabályozás vagy a faanyag.

Az erdők szerepe különösen a települések közelében értékelődik fel, ugyanakkor legnagyobb és legértékesebb összefüggő darabjaikat a nemzeti parkokban lehet megőrizni.

További nagyon fontos hazai ökoszisztémák az árterek. Az árterek szintén támogatják a biológiai sokféleséget, továbbá segítik az árvizek levezetését, illetve a víz visszatartását a vízhiányos időszakokra. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében is kiemelkedő a szerepük, valamint biztosítják a megfelelő minőségű ivóvizet.

Magyarország legfontosabb ökoszisztémáiról 2019-ben készült egy alaptérkép, melyen a természetközeli gyepterületek, erdők és egyéb fás szárú növényzettel borított területek, valamint a vizes élőhelyek és a felszíni vizek mellett szerepelnek a mesterséges felszínek és az agrárterületek is. Az alaptérkép többek között illeszkedik az európai szintű ökoszisztéma-térképhez, illetve alapot ad az ökoszisztéma-szolgáltatások becsléséhez. Emellett alaptérképet biztosít a zöldinfrastruktúra jelenlegi állapotának, szerkezetének felméréséhez és a fejlesztések tervezéséhez. A jövőben az adatok alapján sor kerül 12 kiválasztott ökoszisztéma-szolgáltatás állapotának biofizikai, gazdasági és bizonyos esetekben társadalmi szempontokat is figyelembe vevő értékelésére.

A védelem érdekében

A világ legfontosabb ökoszisztémáinak védelmével kapcsolatos kihívásokra hatékony választ adnak az őslakos népek és a helyi közösségek, akik a Föld visszanyerhetetlen szénkészleteinek több mint egyharmadát felügyelik. Ezeknek az ökoszisztémákat sok-sok generáción keresztül kezelő csoportoknak mindenki túlélése szempontjából elengedhetetlen lesz kiterjeszteni a földhöz való jogait.

A Föld visszanyerhetetlen szén-dioxid-készleteinek 23%-át kormányok védik, és a világ vezetői hamarosan összeülnek, hogy tárgyaljanak egy olyan tervről, amely 2030-ra eléri a 30%-ot. Ezen túlmenően elengedhetetlenül szükség van képzett vadgazdálkodókra, akik ismerik az őshonos fajokat, hidrológusokra, akik ismerik a helyi patakokat, klimatológusokra, akik tudják, hogyan kell alkalmazkodni, és olyan befektetőkre is, akik tudják, hogyan lehet a természetvédelmet pénzügyileg életképessé tenni.

Ez itthon is elengedhetetlen. A fentebb említett módszer segítségével sikerülhet összpontosítani a legfontosabb területek védelmére.

Mit tehetünk mi?

Az ökoszisztémák megőrzésének első lépése az, hogy ne felejtsük el, hogy mi is a részei vagyunk. Az ökoszisztémák megőrzése az otthonunkban kezdődik. Minden, amit a mindennapi életünk során használunk, hatással van a környezetre, a mobiltelefonoktól kezdve az ételeken át a ruhákig, amelyeket viselünk.