Az UNESCO jelentése szerint a világ 50 tengeri világörökségi helyszínét vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy a mangroveerdők, a tengeri növényzet és az árapályok területének mocsaras vidékei alkotta ökoszisztémák által összesen raktározott mintegy ötmilliárd tonnányi szén-dioxid 40 százalékát hat ausztráliai helyszín raktározza.

Az ezekben az ökoszisztémákban tárolt nagy mennyiségű szén-dioxidot kék karbonként is nevezik. Ugyan a Föld felszínének kevesebb mint egy százalékát borítják ilyen kék karbon ökoszisztémák, mégis nagyon fontos szerepet töltenek be. A kék karbon ökoszisztémák felelősek a világ óceánjai által elnyelt szén-dioxid mennyiség közel feléért, és az esőerdőkhöz képest 30-szor gyorsabban nyelik el a szén-dioxidot.

Oscar Serrano, az UNESCO jelentés egyik szerzője szerint a Nagy-korallzátony, a Ningaloo-partvidék és a Shark Bay (Cápa-öböl) tartalmazza az ausztrál kék karbon ökoszisztémák nagy részét. Világszeret fenyegeti ugyanakkor a kék karbon ökoszisztémákat az emberi tevékenység és a klímaváltozás.

Amíg egészségesek, ezek a kék karbon ökoszisztémák kiválóan tárolják a szén-dioxidot, de ha sérülnek, hatalmas mennyiséget bocsáthatnak ki a légkörbe az évezredek alatt tárolt szén-dioxidból.

– mondta Serrano.

Erre már 2011-ben volt is példa: a Cápa-öbölben lévő tengeri füves mocsárvidék mintegy 9 millió tonnányi szén-dioxidot bocsátott ki, miután egy hőhullám mintegy ezer négyzetkilométernyi területen elpusztította a tengeri füves mocsarat.

(MTI)

(fotó: pexels – Joel de la cruz)