A geotermikus energia fogalma ismerősen csenghet valamennyi ember számára. Ez nem véletlen, hiszen Magyarország különösen gazdag geotermikus energiában, ahogy ezt a számtalan termálvizes fürdő is bizonyítja. A geotermikus energia azonban sokkal több, mint meleg gyógyvíz. Holnapután című rádiós podcastunk aktuális adásában Lenkey Lászlóval, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének docensével beszélgettünk, hogy tisztázzuk a geotermikus energia fogalmát, áttekintsük hazai történetét, és megnézzük azt is, hogy milyen lehetőségeket tartogat a jövőben, lehet-e például jelentősebb szerepe a fenntarthatósági átállásban.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést az alábbi lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Mit jelent a geotermikus energia?
Nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnánk, hogy a geotermikus energia nem más, mint a Föld belső energiája. Ahogy vendégünk mondja, ez a hő egyfelől bolygónk keletkezésekor jött létre, másfelől pedig a földben található hosszú felezési idejű radioaktív anyagok bomlásából származik.
Bolygónk magjának hőmérséklete körülbelül 6 ezer °C, míg a felszínen az átlaghőmérséklet 14 °C körül alakul, és tulajdonképp ez a különbség teszi élővé a Földet. Emiatt alakulnak ki azok az anyagáramlások, melyek például a kontinensek vándorlásáért vagy épp a vulkáni működésért felelnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Átadták Szegeden az Európai Unió legnagyobb geotermikus fűtési rendszerét
Éves szinten 50 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás – amelyet legnagyobb szennyezőként a távfűtő bocsátott ki – 60 százaléka lesz megtakarítható.
A talajban lévő hőt akkor tudjuk hasznosítani, ha ehhez valamilyen közvetítőanyagot – jellemzően vizet – használunk. Amikor tehát geotermikus energiát termelünk ki, az esetek többségében magas hőmérsékletű vizet vagy gőzt hozunk a felszínre.
Nem ma kezdtük
Magyarországon több mint 150 éves múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítása. A kezdeti próbálkozások egy vállalkozó szellemű bányamérnök, Zsigmondi Vilmos nevéhez köthetők, akinek az első meleg vizes kútjai közül több ma is üzemel. Ilyen látja el meleg vízzel például a Harkányi Gyógyfürdőt és a Városligetben található Széchenyi Fürdőt is.
Kapcsolódó bejegyzések
A geotermikus energia valós alternatíva hazánknak
Körvonalazódni látszik a hazai geotermikus stratégia, és pesszimistán számolva is, 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltására van lehetőség.
Később, már az 1950-es évek táján a szénhidrogén-kutatások felfutásával vett nagy lendületet a geotermikus energia hazai fejlődése. Ekkor a meddő kutakból nyert meleg vizet kezdték fűtésre használni. Egyik korai híres példa Szentes környéke, ahol már akkoriban geotermikus energiát használtak az üvegházak fűtésére. A technológia terjedését a rendszerváltás akasztotta meg, ekkor több évtizedig tartó stagnálás kezdődött. Ahogy vendégünk mondja, mostanában kezd újra felfutni a geotermia, ha nem is gombamód, de szaporodnak a kapcsolódó projektek, kezdjük felismerni a szektorban rejlő potenciált.
Hazánk adottságait tekintve jó helyzetben van a geotermikus energia terén. Ennek fő oka, hogy térségünkben a litoszféra, vagyis a földköpeny külső rétege – a talaj a lábunk alatt – jóval vékonyabb, mint más régiókban, így kisebb mélységben magasabb hőmérsékletet találunk. Egy olyan régióban, ahol a geotermikus gradiens átlagos, nagyjából 35°C-kal nő a hőmérséklet lefelé haladva kilométerenként, míg nálunk ez 40–60°C is lehet.
A jövő az energiatermelés lehet
A geotermikus energia némileg különbözik a klasszikus megújuló energiáktól. Az egyik különbség az, hogy szükség van hozzá valamilyen hőátadó közegre. Ahogy említettük, ez általában a víz, azonban a rétegvizek korlátozottan állnak rendelkezésre, így a kitermelt vizet szükséges legalább részben visszasajtolni a kőzetbe, hogy újra használni lehessen. Ezért valójában részlegesen megújuló erőforrásnak tekinthető. Jelentős előnye viszont a többi megújulóhoz képest, hogy az időjárástól függetlenül, folyamatosan a rendelkezésünkre áll.
Kapcsolódó bejegyzések
Megalakult a Magyar Geotermikus Klaszter
Megalakult a mintegy húsz szakmai szervezetet tömörítő Magyar Geotermikus Klaszter, melynek célja hazánk geotermikus potenciáljának kiaknázása.
A másik jelentős különbség, hogy míg a megújulókat jellemzően áramtermelésre használjuk, addig a geotermikus energiát főképp mint hőenergiát hasznosítjuk. Ahhoz, hogy a hőt áramtermelésre lehessen használni, legalább 120–170 °C-os hőmérsékletre lenne szükség, ilyen viszont csak kevés helyen áll rendelkezésre, legalábbis gazdaságosan kitermelhető formában. Vendégünk szerint a szakma egyik legnagyobb kihívása épp ez: megoldani, hogy a geotermikus energiát minél többfelé áramtermelésre tudjuk használni. Az elektromosság ugyanis a hőenergiához képest sokkal jobban mozgatható, tárolható, transzformálható.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk
- a Magyarországon található geotermikus erőműről,
- arról, hogy milyen szerepet játszhat a geotermikus energia hazánk energiafüggőségének csökkentésében,
- arról, hogy milyen egyéb hasznosítási lehetőségek vannak, akár háztartási méretben is,
- arról, hogy hol tartanak manapság a geotermikus energiával kapcsolatos nemzetközi kutatások.
