A HVG szemlézte a Climate Transparency nevű szervezet idei jelentését, mely rávilágított arra, hogy az idei, válságokban bővelkedő év sajnos nem a nagyobb-fokú klímavédelem felé indította el G20 országait.
A jelentés szerint a vírus okozta visszaesés ellensúlyozására indított gazdaságélénkítő támogatások jelentős része pont a legszennyezőbb szektorokra irányult, mint a kőolaj, földgáz vagy szénipar.
A húsz országból 19 támogatta a fosszilis energiaiparát, és közülük csak 4 olyan volt, ahol ennek ellenére több pénz jutott a zöldenergia támogatására. Annak viszont örülhetünk, hogy a válság hatására meglepő mértékben csökkent a légszennyezés.
Ugyancsak a G20-ak többsége, 14 ország támogatta a hazai légitársaságait, de közben semmiféle klímavédelmi feltételhez nem kötötte a mentőöveket. Ez már csak azért is elkeserítő, mert csak 2018-ban 100 milliárd dollárra rúgott az iparág okozta éghajlati károk költsége.
A hangzatos kijelentéseket tehát, amelyekben az országok egymásra licitálnak abban, hogy mennyire klímabarátok lesznek, egyelőre kevésbé követik a tettek, ha azok a rövidtávú haszonnal ellentétesek.
Ami viszont jó hír, hogy a hosszabb távú klímapolitikai céloknak köszönhetően nőtt a megújuló energiaforrások aránya és összességében csökkent az energiaszektor kibocsátása.
Klímavédelem szempontjából pozitívnak ítélték meg az amerikai elnökválasztás eredményét, hiszen Joe Biden rendkívül elkötelezettnek mutatkozik a klímaváltozás elleni harcban, ellentétben a regnáló elnökkel.
Forrás: hvg.hu
