A Nagy-korallzátonyt felügyelő ausztrál tengeri park hatóság (GBRMPA) közleménye szerint a zátony mintegy 1200 kilométernyi hosszúságú területét érinti az újabb, már hatodik tömeges fehéredés, amit a globális felmelegedés okoz. A tudósok azonnali lépéseket sürgettek a klímaválság elhárítására.
A GBRMPA riasztó jelenségként számolt be arról, hogy miközben a tudósok az idén hűvösebb La Nina miatt a korallok egészségi állapotának javulására számítottak, ennek ellenkezője következett be.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi is az a korall, és mi lesz a sorsuk?
A tengeri élővilág 25%-a függ a korallzátonyoktól, amelyek a felmelegedés következtében pusztulnak. Az egyik lehetséges megoldás az óceáni rezervátumok létrehozása lenne.
A tudósok az ismétlődő korallfehéredést is előidéző üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását sürgették. David Wachenfeld, GBRMPA vezető tudósa rámutatott, hogy bolygónk és a korallzátony is 1,5 Celsius fokkal melegebb, mint 150 évvel ezelőtt. Ennek következtében az időjárás is megváltozik, váratlan eseményekre kell számítani. Mint hozzáfűzte: őt már semmi sem tudja meglepni.
Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (Aims) és a GBRMPA helikopteres légi felmérést végzett szerdán a Nagy-korallzátony tengeri parkjának teljes, 2300 kilométeres hosszában, amely mintegy 750 különálló korallzátonyt foglal magába.
„A négy részre osztott tengeri park mind a négy területét érinti a korallfehéredés” – mondta el Wachenfeld. 2016 óta ez már a negyedik tömeges korallfehéredés a Nagy-korallzátonyon, és az első olyan, ami a La Nina éghajlati körülményei idején zajlik.
A korall kifehéredése akkor következik be, amikor a telepet alkotó állatokat stressz éri az átlagon felüli vízhőmérséklet miatt. A korallállat kilöki a benne élő algát, amely táplálja és színezi a korallt. A korallok ugyanakkor túlélhetik a kifehéredést, és Cantin elmondta, hogy az Aims és más szervezetek tudósai az év végéig víz alatti ellenőrzéseket végeznek, hogy ellenőrizzék, hány korall maradt életben és nyerte vissza a színét.
Kapcsolódó bejegyzések
A Nagy-korallzátony koralljainak fele pusztult el az elmúlt negyedszázadban
A mai napon a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány szerint, melyet a queenslandi The ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies tengerkutatói jegyeznek, a Nagy-korallzátony 1995 óta elvesztette koralljainak felét. A kutatás szerint a a világ legnagyobb zátonyrendszerében élő korallok valamennyi fajtája pusztulásnak indult.
A korallok széles körű, tömeges kifehéredése a zátonyon először 1998-ban fordult elő, majd 2002-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és most 2022-ben is. Az ENSZ tíznapos megfigyelő missziójának két tudósa – az egyik az UNESCO, a másik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) részéről – a következő napokban tájékoztatást kap a légi felmérések eredményeiről.
A felmérésről készülő jelentést az UNESCO júliusra tervezett világörökséggel foglalkozó tanácskozásának nyújtják be. Tavaly az UNESCO tudományos tanácsadói azt javasolták, hogy a Nagy-korallzátony kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Az ausztrál Morrison-kormánynak azonban sikerült elérnie, hogy elhalasszák ezt a lépést. (MTI/Guardian)
