1 kilométer hosszan, 90 méter mélyen leereszkedni egy hegy gyomrába. Sisakban és fejlámpával beugrani egy vaksötét repedésbe és felmászni egy föld alatti szakadékban. Úgy hangzik, mint egy kalandfilm, de mindezt átélheted, ha barlangtúrára adod a fejed. Élménybeszámoló a balatonedericsi Csodabogyós-barlang bejárásáról.

Több barlangunk van, mint gondolnád

Magyarországon összesen 4173 barlangot tartanak számon a barlangnyilvántartásban. Összhosszúságuk meghaladja a 270 kilométert. A többezres szám meglepően soknak tűnik, ám a barlangok közül 2620-nak a hossza még a 10 métert sem éri el. 229 barlangunk 100 méternél hosszabb, és csupán 35 olyan van, amelynek hosszúsága meghaladja az 1 kilométert.

Azért ne érezzük azt, hogy szűkében vagyunk a kirándulóhelyeknek, hiszen a hazai nemzeti parkok közül ötnek a területén találhatók barlangi bemutatóhelyek. Ezek az Aggteleki, a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Népszerűségüket jól mutatja, hogy a nemzeti parkokba érkező regisztrált látogatók csaknem fele ezek valamelyikébe vált belépőjegyet, vagy vesz részt szakvezetéseken, programokon.

Nem sokan tudják, de a leghosszabb a fővárosunkban, a II. kerület alatt húzódó Pál-völgyi-barlangrendszer, melynek hossza 27 625 méter, mélysége pedig 94 méter. (Egyébként bejáratát még tömegközlekedéssel is meg lehet közelíteni.) De nem ez a legmélyebb barlangunk. Ezzel a címmel a miskolci Bányász-barlang büszkélkedhet, mely a bejáratától számítva 303 méterre halad a föld gyomrába.

A kellemes kirándulástól a fejlámpás barlangászatig

A barlangok többsége kényelmesen, egy városi sétához hasonlóan bebarangolható, de több helyen – például a balatonedericsi Csodabogyós-barlangban, a Szentgáli-kőlikban vagy a Mátyás-hegyi-barlangban – overallos túra keretében fedezhetjük fel a föld alatti világot. A Tapolcai-tavasbarlang különlegessége, hogy csónakázva ismerhetjük meg.

Kapcsolódó bejegyzések

A klímaváltozás tönkreteszi a legősibb barlangrajzokat

Az indonéz Celebesz szigetének déli részén fekvő mészkőbarlangok falán találhatók az emberiség legősibb művészi alkotásai, melyeket egy friss tanulmány szerint megsemmisüléssel fenyeget a klímaváltozás.

Ebben az évben volt szerencsém 3 barlangot is meglátogatni. Ezek közül kettőben – a Tapolcai-tavasbarlangban és az Abaligeti-cseppkőbarlangban – volt látogatóközpont. A múlt héten pedig a Balaton-felvidéken található Csodabogyós-barlangban vettem részt barlangtúrán.

Az élményem az utóbbiról a legfrissebb, amely abban is eltér az előzőektől, hogy itt igazi overallos, fejlámpás barlangászkalandban volt részem. Túlzás nélkül állíthatom: életre szóló emlékkel lettem gazdagabb. Hadd osszam meg élményeimet veletek erről a számomra eddig ismeretlen világról!

Kapcsolódó bejegyzések

Egy barlangban talált gyermekfog átírhatja, amit eddig az emberiség korai történelméről gondoltunk

Egy franciaországi barlangban felfedezett gyermekfog lehet az első bizonyíték arra, hogy a modern ember körülbelül 54 000 évvel ezelőtt, azaz mintegy 10 000 évvel korábban érte el Nyugat-Európát, mint korábban gondolták.

Csodabogyós-barlang: a Balaton-felvidék titkos kincse

A fokozottan védett Csodabogyós-barlang Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található. Ez Magyarország 10. és a Dunántúl 6. leghosszabb barlangja. Bár a Balaton egy északi parti településén nőttem fel, nem is hallottam arról, hogy ilyen természeti kincsekkel van megáldva. A Tapolcai-tavasbarlangban tett látogatásom alkalmával tudtam meg, hogy több igazán nagy barlang is található a medencében, és ezek akár szervezett túra keretein belül látogathatóak.

A névről elsőre a régi, Gumimacik című rajzfilm gumibogyószörpje ugrott be. Aztán felvilágosítottak, hogy a lejárat környékén megtalálható szúrós csodabogyó egy mediterrán gyógynövény, elterjedési területének ez a térség a legészakibb határterülete.

A barlang jelenleg ismert járatainak hossza több mint 6 kilométer, mélysége pedig 139 méter. Több mint 200 millió éves, víz oldotta mészkőképződmény. Járatai a tektonikus mozgások során bővültek, így túlnyomórészt félelmetes hasadékfolyosók, -termek és -aknák jellemzik. A geológusoknak igazi aranybánya, mivel látványos hasadékai szelvényként mutatják be a 200–230 millió éves földtörténeti korszakot.

A barlangok felfedezése

A túravezetőnk elmondta, hogy Magyarországon manapság elég ritka, hogy új barlangot fedezzenek fel, mivel az elmúlt évtizedekben elég alaposan végig lett pásztázva az ország. De sokat segítenek a beazonosításban a túrázók észrevételei vagy éppen az esőzések után megfigyelhető víznyelők vizsgálata. Olyan is van, hogy egy új járatra helyi idősek régi elbeszélése alapján bukkannak rá a szakemberek.

Kapcsolódó bejegyzések

Kötelességünk óvni a földtörténet élettelen természeti adatbázisait! – Interjú Borzsák Sarolta barlangtani referenssel a barlangok hónapjában

Tudtad, hogy Budapest a világ egyetlen fővárosa, amelynek utcái alatt barlangok rejtőznek? És azt, hogy hazánk egyik legnagyobb víz alatti üregrendszere a II. kerület alatt található? Az is megdöbbentő adat, hogy Magyarország leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi barlang eléri a 31 kilométeres hosszúságot. Ilyen és ehhez hasonló érdekességek is terítékre kerülnek márciusban, a barlangok hónapjában, amikor a figyelmet a talpunk alatt húzódó megkövült világra irányítják. Az öt hazai nemzeti park területén fekvő barlangok ebből az alkalomból kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a hónap végéig. A barlangok hihetetlen kincseket rejtő univerzumában Borzsák Sarolta, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) barlangtani referense kalauzol végig minket. Választ ad olyan kérdésekre, hogy hogyan fedezik fel általában a barlangokat, miért fontos információforrások ezek az objektumok, de szó esik a barlangturizmus veszélyeiről is. 

A barlangászat számos tudományterületet érint, de az is fontos célja a természeti értékek megőrzése mellett, hogy tágítsák és összekössék járatokat. Ezért van az, hogy a barlangot hiába fedezték fel már a 70-es években, a barlangászok a mai napig folyamatosan dolgoznak benne. Egészen 1989-ig 8 méter mély és 30 méter hosszú volt, ezután kezdődött meg valódi feltárása. 1992-ben fokozottan védettnek nyilvánították. Szerencsére a 2000-es évektől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondozásában van, és engedéllyel a turisták is látogathatják. Népszerűsége pedig egyre csak nő, a Karszt és Barlang című folyóirat adatai szerint 2013-ban 2633 látogatót, 2014-ben 3314 látogatót vezettek végig a járatokon.

Barlangtúra előtt

Autóval viszonylag könnyen fel lehet menni az alaptáborba, itt átesünk az eligazításon, és megkapjuk a felszerelést, amely egy strapabíró overallból és egy lámpával ellátott bányászsisakból áll. Az overallból többféle méret létezik, így ha 190 centi körüli vagy, akkor sem lesz problémád. Ezután félórás erdei túra következik a barlang bejáratához.

A barlangban évszaktól függően 9,5 °C van, és 100%-os páratartalom. Ez nyári melegben talán kecsegtetően hangzik, de a 2–4 óráig tartó túrákon már áthűlsz, ha nem öltözöl fel rendesen. Egy kényelmes nadrág, esetleg melegítőalsó és egy pulóver bőven megteszi. Ami ennél is fontosabb, az a lábbeli! Ha teheted, akkor egy túrabakancsot vagy legalább egy régi utcai bakancsot állíts hadrendbe, de készülj fel, hogy jócskán sáros lesz, mert bizony csúszni-mászni kell! Egyébként a túravezetők gumicsizmát viselnek, tehát ha nálad is lapul otthon egy, ne szégyelld felvenni! A barlangtúra természetesen sportcipőben is abszolválható, de hátrányban leszel. A barlangban ugyan nincsenek tavak vagy nagyobb tócsák, de minden nyirkos, és a csúszós sziklákon és fémlétrákon jól jönnek a bakancs talpán a redők.

Amit nem hangsúlyoznak eléggé: a kesztyű is hasznos! Bizony sárban és nedves sziklákon fogsz majd kaptatni, erre készülj fel. A legjobb választás ebben is egy egyszerű, gumírozott, kertészkedéshez használt kesztyű.

Kapcsolódó bejegyzések

Az éghajlatváltozás veszélyezteti az ausztriai jégbarlangokat

Egy kutatócsoport azt a hipotézist bizonyította, hogy a történelmileg dokumentált gleccserelőretörések – például a „kis jégkorszak” idején – a jégbarlangok jégtömegének növekedésében is megjelennek.

Válaszd a neked megfelelő szintet!

Balatonedericsen 3 nehézségű túra érhető el: alap, extrém 1 és extrém 2. (De a többi ilyen programot kínáló barlangnál is hasonlóak a szintek.) Én – abból kiindulva, hogy eddig csak úgymond „komfortos” barlangokban jártam – egyből az extrém 2-t választottam. Nem mondom, hogy hiba volt, de voltak olyan szituációk, melyek komolyan megizzasztottak. Ezzel kapcsolatban tehát csupán annyit, hogy nem kell attól tartani, hogy az alaptúra csak egyszerű séta lesz.

Adj bele mindent, és élvezni fogod!

Az extrém túrákon maximum 10–12 fő vehet részt. Sosem csak egy barlangász kíséri a csapatot, hanem mindig van valaki a csoport elején és a végén is, de ha szükséges, akkor a közepén is. Le a kalappal a túravezetőink előtt, egyből segítettek, ha valaki a szó szoros vagy átvitt értelmében megszorult! A résztvevőknek olykor egymásnak is kell segíteniük: megmutatni a kiszögellést, tartani a lábat a síkos létrán vagy világítani a repedésben. Tehát igazi közösségi élmény!

Ez a kaland nem arról szól, hogy a muzeológus mesél a kövekről. Ez igazi fizikai próbatétel. Csak akkor fogod élvezni, ha nem úgy vágsz bele, hogy várod a végét, hanem úgy, hogy minden kúszást, kapaszkodást és szakadékátlépést ki akarsz élvezni. Vezetőink elmondták, hogy eddig több tízezer látogatót vittek le és hoztak fel épségben, de jó, ha tudod, hogy tényleg törések és árkok fölött kell átlépni, tehát aki fél az ilyen helyeken, többször gondolja át!

Kapcsolódó bejegyzések

Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence múltjáról

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.

Cseppkövek körös-körül

A másik meghatározó élmény a kúszáson, mászáson túl a csodálatos belső környezet. Jártam az Aggteleki- és az Abaligeti-cseppkőbarlangban, ahol távolról csodálhattuk a mészkő és a víz természetes művészi alkotásait. Itt azonban minden közelebb kerül hozzád, olykor át kell mászni a cseppköveken. Ez természetesen felveti a kérdést, hogy nem természetkárosító-e az, hogy a nagyközönség is látogathatja ezeket a termeket. Erre a kérdésre a barlangászok sem válaszolnak egyértelműen. Azt azonban fontos tudni, hogy a legnagyobb kincset őrző barlangokat a nagyközönség sosem fogja látogatni. Aki pedig részt vesz egy ilyen túrán, az biztosan tudatosabban tekint majd természetes környezetére, és meg fogja látni a csodát az átlagos turistaútvonalak mentén lévő sziklákban is.

Az extrém túra 2-n mi 1 kilométert tettünk meg a föld alatt, és 90 méter mélységig buktunk alá a föld gyomrában. Igazán felemelő élmény volt, amikor a mélyben mindenki kikapcsolta a fejlámpáját, és vaksötétben, néma csendben hallgattuk a vízcseppek csöppenését.

Csak ajánlani tudom, akár „élményajándék” gyanánt is. Mivel egész évben vannak vezetések, karácsonyra vagy nyári ajándékként is első osztályú. De érdemes időben foglalni, mert a helyek gyorsan elfogynak. Az ára magasabb, mint egy múzeumi belépőé – 7.500-től 14.000 forintig terjed –, de lényegesen többet is ad nála.

+ 1 indok: Ha Gyűrűk Ura-rajongó vagy, és tudod, mit jelent Moria bányája, itt a helyed!

Borító: bfnp.hu, Egri Csaba
További képek: Greendex, Hajas Bence