Az amszerdami Schoonschip lakónegyed úszó házai már a klímaváltozás várható hatásaira, a partvidéki területeken élő százmilliók életét idővel gyökeresen felforgató tengerszint-emelkedésre készülnek. A hvg.hu helyszíni riportjában mutatja be a vízen úszó városrészt.
A hollandoktól egyébként sem áll távol a vízzel való különleges kapcsolat, elég csak Amszterdam csatornáira, vagy épp a nemrég általunk is bemutatott úszó szarvasmarha-farmra gondolni. A Schoonschip lakónegyed 10 évig tartó építkezés után tavalyra készült el a maga 46, vízen lebegő platformra applikált házával.
A vízi lakópark nem állami vagy önkormányzati kezdeményezésre épült: teljesen mértékben alulról jövő kezdeményezésként valósult meg, külső segítség vagy befektetők nélkül. A projektben a leendő lakók a Space&Matters holland építészirodával működtek együtt, akik a formálódó közösséggel folyamatosan egyeztetve alkották meg a lakópark végső terveit.
Itt a szél nagyon erős tud lenni, és a hullámzás miatt az elején volt, aki kicsit tengeri beteg lett ettől, de nekem például nem akadt ilyen problémám. A mi házunk meglehetősen stabil, de van néhány, amely kicsit többet mozog.
–idézi az egyik lakót a riport
A projekt jogi helyzete sem volt túlságosan egyszerű, ugyanis korábban a jogalkotók nem találkoztak semmi hasonlóval, de végül sikerült erre is megoldást találni.
Az építkezéshez használt anyagoknál próbáltak minél inkább természetes összetevőket használni, és olyan technológiákat alkalmazni, melyek a körforgásos gazdaság elvére épültek. Ezért például a wc-k esővízzel működnek, ráadásul a vákuumos öblítési technológiának köszönhetően egy-egy lehúzásra csak maximum másfél liter vizet használnak fel.
A lakóházak károsanyag-kibocsátása rendkívül alacsony. A Schoonschip egyik házába sincs például bevezetve a gáz, helyette napkollektorokkal, illetve a csatorna vízébe süllyesztett hőszivattyúkkal állítják elő a meleg vizet. A napelemek a házak tetején helyezkednek el, a megtermelt elektromosságot pedig elosztják egymás közt a lakók.
A rendszer automatikusan regisztrálja, hogy a napelemekkel mennyi villamosenergiát termelnek és használnak el az egyes háztartások, és hogy például tudok-e áramot venni a szomszédomtól. Minden ház össze van kapcsolva, így a rendszer tudja, hol halmozódott fel energiatöbblet és hol van esetleg energiahiány.
–mondja az egyik lakó
A lakosok többsége a beköltözés után eladta az autóját, és a lakópark melletti parton parkoló közösségi elektromos autókat, rollereket és kerékpárokat használja.
Bár az egész történet rendkívül utópisztikusnak hangzik, de a jelenlegi becslések szerint 2050-re 570 város, több mint 800 millió ember élete kerülhet veszélybe a tengerszint-emelkedés miatt, az évszázad végére pedig még jóval magasabb lehet ez a szám.
Borítóképünk a lakónegyed instagram oldaláról származik