Az ünnep alatt dísze a lakásnak, de mikor dicső fényét veszti, már kolonc. Mit kezdjünk vele, dobhatjuk-e a szemetesbe, és mit kezd vele a szemétszállító? A fenyő tényleg árt a komposztnak? Fontos és aktuális kérdések ezek – ahogy megszokhattátok, ismét több lehetőséget körbejárunk.

Városokban nehezebb megoldani

A városban élők nem használhatják a kert adta lehetőségeket, így ők rá vannak utalva a helyi szemétszállító szolgáltatóra. Régiónként eltérő a feldolgozás, ellenben egy biztos: ha helyesen helyezzük ki, minden levitézlett fenyőfát el fognak szállítani, bárhol is éljünk.

Horváth László, az FKF PR referense elmondta, hogy évente csak Budapesten 5-600 ezer tűlevelű kerül kidobásra, melynek a feldolgozása komoly logisztikai feladat, de a Fővárosi Közterület-fenntartó felkészült erre. A szemétszállítók már december 25-én is találkoztak kidobott karácsonyfával, de az igazi dömping január 6-a, Vízkereszt után kezdődik, és összességében 1-1,5 hónapig tart.

A budapestiek két lehetőség közül választhatnak: vagy a kuka mellé, vagy a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely egyikére teheti ki a fákat. Ezeknek az elszállításáról minden esetben gondoskodik az FKF.

Horváth László kiemelte, hogy mi is segíthetünk megkönnyíteni a munkájukat.

Ha a kukánk mellé helyezzük a fát, ügyeljünk arra, hogy ne akadályozzuk vele az utca forgalmát. Ne hagyjunk semmi díszt a fánkon, mivel egy leégett csillagszóró könnyen sérülést is okozhat. Lehetőleg mindig csak a szemétszállítást megelőző napon tegyük ki a tűlevelűt, és azt is felelősséggel, hiszen az évek alatt az is előfordult, hogy valaki a panelház ablakán dobta ki a fáját.

Ami még igen lényeges, hogy ne a kukákba tegyük és a kijelölt gyűjtőhelyeken kívül parkokba, vagy erdőszélekre se rakjuk a kiszolgált fenyőt, hiszen az akkor szemétként fog kallódni.

A fákat a társaság egyből a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rákospalotai telepjére szállítja, ahol összedarálják, majd gondosan vegyítik a kommunális szeméttel, és úgy égetik el. Ez a legpraktikusabb módja a megsemmisítésének, hiszen a fenyő magas gyantatartalma miatt kiváló tüzelőanyag, mely lényegesen megkönnyíti a többi szemét égetését. Így energiát takarít meg az üzem, és több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.

A fenyők eltüzelése szerencsére nem az egyetlen felhasználási mód. Egyes vidéki nagyvárosokban alternatív megoldást használnak. Szegeden ledarálják és mulcsot készítenek belőle, amivel a parkok növényeit takarják be. Debrecenben ugyancsak aprítják, és talajtakarónak használják a szeméttelepen. Győrben pedig komposztot készítenek belőle, amit aztán értékesítenek.

Kertes háznál kinyílik a lehetőségek tárháza

Ha kerttel rendelkezünk, azon túl, hogy csak megszabadulunk a fától, hasznunkra is lehet. Ha van kazánunk vagy kandallónk, első osztályú gyújtós a fenyő, de a nyári sütögetéshez is eltehetjük a faanyagot. A második leggyakoribb felhasználás a komposztálás. Tévhit az, hogy a fenyőféléket nem lehet otthon komposztálni. Gondoljunk csak bele, láttunk valaha olyan elhalt tűlevelűt a természetben, ami akár csak több tíz éves lett volna? Persze hogy nem, természetesen a fenyő savassága és magas gyantatartalma miatt lassabban komposztálható, de ez is lehet előny, például ha az ágakat a komposzt ketrec aljára tesszük, így jó ideig engedi, hogy átjárja a levegő a komposztunkat. Érdemes minél kisebb darabokra szabdalni a fát – ma már lehet kapni külön komposztálást segítő ágzúzót-, de ha nincs otthon ilyenünk, egy metszőolló vagy esetleg egy balta is megteszi.

A fenyőág tökéletes talajtakaró, mellyel az évelő növényeinket védhetjük a hidegtől. Elég, ha szintén kisebb darabokra vágjuk a fát és betakarjuk vele az ágyásainkat, de mulcsot is csinálhatunk, ha van otthon aprítónk és ledaráljuk a fás részeket is. Szétterítve a kertben, ha szerencsések vagyunk, az illata is velünk marad. Nem csak a hideg ellen védheti kertünket a karácsonyfa, talajjavítónak is jó. Néhány savanyú talajt kedvelő növény külön hálás, ha ültetésnél némi fenyőtüskét szórunk a földjükbe. Ilyen a begónia, a hortenzia, a liliomfa, a japán kamélia, a rododendron és a borsó is.

Talán nem a legesztétikusabb lehetőség, de van, aki azt mondja, elég, ha kitesszük a kopasz fát, madáreleséget függesztünk rá. Kész is a menedék és madáretető egyben, amit aztán tavasszal eltüzelünk, és januárban újra készíthetünk. Olyat is olvasni, hogy az elszáradt fát egészben lemerítik a halastavakba, és ez menedékként szolgál a halaknak. Én azért nem bíztatnék senkit, hogy tömegesen kezdjük el a tavakba hordani a fáinkat.

Barkácsolóknak

Ahogy a karácsonyi díszeknél láthattuk, igazából bármilyen alapanyagból barkácsolhatunk, ha van időnk és türelmünk. A fa törzse apró korongokra vágva szuper poháralátét, de festhetünk rá és fel is függeszthetjük, nem utolsó sorban pedig a jövő évi adventi díszítés alapját is adhatja. Tehát elő a dekopírfűrészt és a csiszolópapírt, és ügyeljünk, hogy ne legyen minden gyantás.

Személyes kedvencem a házi, fenyős pot-pourri, ráadásul ehhez kell a legkevesebb eszköz és kézügyesség. Mielőtt leszedjük a fát, kimossuk a porszívó porzsákját, így a felszívott tüskéket egyből fel is tudjuk használni. Külön öröm, hogy az elszáradt és megfakult narancsdíszeket is hasznosíthatjuk. Csak mozsárban összezúzzuk a tűleveleket és narancsdíszeket, majd kis szövet- vagy papírzsákba tesszük. Ha úgy tartja kedvünk, tehetünk rá pár csepp illóolajat. Szekrénybe téve hónapokig természetes ruhaillatosítónk lesz. Díszeken túl, tisztítószernek is használhatjuk a leveleket, ecetbe áztatva, pár nap után általános tisztítószert kapunk.

Egy holland sörüzem szintet lépett az újrahasznosításban azzal, hogy vásárlóitól begyűjtött 600 kiló elszáradt karácsonyfát, amiknek a tűleveléből fenyős sört főzött. Ez az ital egyébként nem újkeletű, bárki megkóstolhatja, mivel itthon a White Rabbit sörfőzde is piacra dob fenyős sört minden karácsonykor. De nem csak inni, megenni is lehet a régi fánkat, előző cikkünkben már megemlítettük Julia Georgallis szakácskönyvét, aki több tűleveles receptet is ajánl.

Karácsonyfákkal foglalkozó cikkünk már érintette a földlabdás és bélelt fenyőket, melyekkel a fafaragás és levélpotyogás kellemetlenségeit is kikerülhetjük. Ám pár dolgot érdemes ezekről is tudni. Ha lehet minél előbb, akár egyből újév után szedjük le a fát. Mivel az ünnep alatt a meleg szobában beindulhat a vegetáció, kiültetés előtt érdemes legalább 1 hétig átmenetileg hűvös helyre tenni. Erre a célra tökéletesen megfelel egy garázs, pince vagy lépcsőház. A cél, hogy újra leálljon a fa keringése. A kiültetéssel már nem kell sietnünk, várjunk egy napsütéses téli napot, de akár tavaszig is várhatunk. Enyhén nedves földbe tegyük, ahol kb. fél méter mély gödröt ássunk neki.