A klímaváltozás miatt hazánkat fenyegető szélsőséges időjárási események közül eddig kevés figyelmet kapott a szélsebesség és a szélviharok esete.
A témát most Péliné Németh Csilla, Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) meteorológus főtisztje vizsgálta meg, és tette közzé cikkét a Másfélfok oldalán. A cikkből kiderül, hogy miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége is.
A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai is minden hónapban csökkenést mutatnak. Bár ez a csökkenés a modellek alapján a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.
Térségünkben a modelleredmények alapján a klímaváltozás előrehaladásával növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. Ebből kifolyólag Magyarországon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben.
A cikk említi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentéseit, melyek szerint a viharkárok országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A problémát tetézi a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, míg a viharokat rendszeresen kísérő jégesők további károkat okoznak.
Ezzel együtt a meteorológus arra is kitér, hogy az átlagos szélsebesség gyengülése nem fogja érinteni hazánk szélenergia kapacitását, mert a 150-200 méteres magasságban, ahol a mai rotorok elhelyezkednek, a szélenergia továbbra is gazdaságosan kinyerhető és megfelelő mennyiségben áll majd rendelkezésre.
Ezzel együtt a jelenleg Nemzeti Energiastratégia nem számol a szélenergia termelésének növelésével, új szélerőművek telepítésére pedig a törvényi szabályozás szinte egyáltalán nem biztosít lehetőséget.
A részletes adatokkal és ábrákkal ellátott részletes cikk elérhető ide kattintva.