Másképp ugyanis nem tud megújulni a mamutfenyőerdő. Ha a világ legnagyobb fáinak erdeje nem gyullad ki időnként, a magok nem tudnak kikelni.
Amikor ott álltam ezek között az óriások között, nem hittem el, hogy igaz, amit látok. Képeken vagy dokumentumfilmekben már sokszor szemünk elé kerülhettek ezek a hatalmas fák, az objektív és képernyő azonban mégsem adja vissza teljes grandiózusságukban ezen élőlényeket. Hasonló érzés fogott el, mint amikor a Szent István Bazilika vagy a Mátyás-templom alatt álltam, s feltekintettem a kupolára vagy a torony tetejére. Szédítő a magasság, azt sem tudjuk, hova nézzünk, hogy befogadja az agyunk ezt a hihetetlen hatalmasságot. Cikázik jobbra-balra, hiszen minden pontján van mit nézni, mégsem értjük, hogy lehet ez valóság.
Főleg úgy, hogy egyesek már 2000–3000 éve állnak ugyanazon a helyen, mint a cövek. Persze az beletelik néhány száz évbe, míg akkorára nőnek, hogy a csúcsukat szinte megtalálni sem lehet. Kivéve egy skót példányt, amelyet mindössze 150 éve hurcoltak be, és magassága már most közeledik a 60 méter felé. Mindez hiába, hiszen nem ők a legmagasabb fák a földön, „csak” a legnagyobb tömegűek, ill. térfogatúak. Magasságát tekintve első a parti mamutfenyő, a rekorder példányok helyét a mai napig titkolják, ezzel védve őket a turisták áradatától. Utóbbiak egyébként az igen magas óriás mamutfenyőkhöz sem mehetnek túl közel. Habár ezek helye nem titok, kerítés választja el a kíváncsiskodókat a hatalmas, általában tábornokokról elnevezett matuzsálemektől.
Emberfeletti termetüket törzsük szélessége is jól mutatja. A Kings Canyon nemzeti parkban – amely a Sequoia nemzeti park része –, közel 6 méteres átmérővel és 80 méteres magassággal kúsznak az égig és az első helyre a már említett „legek” listáján. Impozáns törzsüket alul puha, szivacsos kéreg borítja, így védekeznek az élőhelyükön gyakran előforduló erdőtüzek ellen. Ezek egyébként mindenképp szükségesek ahhoz, hogy a magoncok később megtalálják a helyüket. Mivel a versenyben alulmaradnának, megvárják, míg leég körülöttük minden, s az így keletkező hamuban szöknek szárba.
A tűz ugyanakkor nem veszélytelen a mamutfenyőkre, a jó védekezőmechanizmus ellenére is előfordul, hogy a lángok martalékává válik egy-egy öregebb kolosszus. Szerencsére az USA természetvédelme messze meghaladja a hazai viszonyokat, sokkal felkészültebbek, és nincsenek kitéve az Európai Unió pályázatai körüli korrupciónak sem, sőt parkjaik jóval öregebbek, mint nálunk bármelyik. A Yosemite például nemsokára 150 éves lesz! Így aztán nem véletlen, hogy a fenyőmatuzsálemeket is óvják, ahogy tudják. Külön erre szakosodott tűzoltóságuk is van, amely egész évben felügyeli a potenciális tűzgócokat, és cselekszik, amikor kell.
Nem kell azonban a tengerentúlra mennünk, hogy találkozzunk ezekkel a fákkal, arborétumokban ugyanis Magyarországon is láthatjuk őket. Gencsapátiban és Szarvason is van belőlük, de legnagyobbjuk Iharosberényben látható a maga közel 8 méteres körméretével.