A korábbi jégkorszakok eseményeinek rekonstruálásával arra jutottak brit kutatók, hogy az Antarktisz jéghegyeinek olvadása akár egy éghajlati láncreakciót is beindíthat.
A jégkorszakokról alkotott általános vélekedés szerint a ciklikusan bekövetkező hideg időszakok a Föld-Nap távolság változásával és ennek nyomán a felszínre jutó napsugárzás mennyiségével van összhangban, de olyan tényezők is befolyásolhatják, mint például a bolygó forgástengelyének változása, vagy a légkör összetétele. Azt azonban még senki nem vizsgálta, hogy ezeken kívül milyen más folyamatok befolyásolhatják még a jégkorszakok kialakulását.
A Cardiffi Egyetem kutatói új tanulmányukban megállapították, hogy egy jégkorszakot az óceáni áramlatok megváltozása is okozhat hosszabb távon, jelenleg pedig pont ilyen folyamatok zajlanak azzal, hogy a melegedő déli féltekén nagy ütemben olvadnak az Antarktisz jéghegyei, ezzel pedig egyre több édesvíz keveredik a tengerekbe.
Közben az áramlási minták felborulásával a Déli-óceán vize egyre sósabb, az Atlanti-óceáné egyre édesebb lehet, ez pedig a számítógépes modellek alapján azt is eredményezheti, hogy az óceán több szén-dioxidot von ki a levegőből. A szén-dioxid kibocsátás mai szintje mellett ez akár még jó hír is lehetne, de itt olyan mennyiségek kerülhetnek szóba, melyek képesek a bolygót egy újabb jégkorszakba lökni.
A kutatók szerint korábban is voltak sejtések arra vonatkozóan, hogy a Déli-sark és a déli félgömb óceánja komolyabb szerephez juthatott a múltbéli eljegesedések kialakulásában, de a mostani kutatás az első, amely ezt alá is tudja támasztani.
