A súlyos Covid megbetegedések nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az erős légszennyezésű területeken
A súlyos Covid megbetegedések nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az erős légszennyezésű területeken

Egy tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik olyan helyen élnek, ahol a légköri szennyező nitrogén-dioxid magas szintje van jelen, nagyobb az esélye annak, hogy intenzív osztályra kerülnek, vagy gépi lélegeztetésre szorulnak, miután elkapták a Covid-19-et.

A nitrogén-dioxid a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerül a légkörbe, és a gázról ismert, hogy káros hatással van az emberek tüdejére. Különösen az endothelsejtek – amelyek a szív és az erek belsejét bélelő vékony membránt alkotják – károsodnak, és ez gátolja az oxigén átadását a belélegzett levegőből a vérbe.

A tudósok már korábban is összefüggést találtak a Covid és a légszennyezés között, de kevés tanulmány koncentrált a különösen súlyos esetekre vagy a betegségben érintettek mögöttes egészségügyi állapotára.

Az új kutatás a légszennyezettségi adatok alapján kiszámította a nitrogén-dioxid átlagos szintjét az egyes németországi megyékre vonatkozóan. A legmagasabb értéket Frankfurtban, míg a legalacsonyabbat Suhlban, egy kis thüringiai megyében tapasztalták – derült ki a csoport jelentéséből, amelyet a múlt héten mutattak be az Európai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság éves találkozóján Milánóban.

A csoport azt is megvizsgálta, hogy a német kórházakban 2020-ban egy hónap alatt hány Covid-beteg szorult intenzív osztályos kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Eredményeik elemzése után a csoport arról számolt be, hogy átlagosan 28 intenzív osztályos ágyra és 19 lélegeztetőgépre volt szükség a Covid-betegek számára a 10 olyan megye mindegyikében, ahol a legalacsonyabb volt a hosszú távú nitrogén-dioxid-expozíció. Ezekkel az adatokkal szemben a legmagasabb hosszú távú expozícióval rendelkező 10 megyében átlagosan 144 intenzív osztályos ágyra és 102 lélegeztetőgépre volt szükség.

A Royal College of Physicians szerint a légszennyezés évente 40 000 korai halálozással egyenértékű halálesetet okoz, és összefüggésbe hozható a rák, az asztma, a stroke és a szívbetegségek, a cukorbetegség, az elhízás és a demenciával összefüggő változásokkal. Most egyre több a bizonyíték arra, hogy a Covidot is fel kell venni erre a listára.

A környezeti levegőszennyezésnek való kitettség számos más betegséghez is hozzájárulhat, beleértve a szívrohamot, az asztmát és a tüdőrákot, ami még jóval a Covid-19 világjárvány vége után is károsítja majd az egészséget” – magyarázta a kutatás vezetője. „A levegőminőség javítása érdekében sürgősen át kell térni a megújuló energiára, a tiszta közlekedésre és a fenntartható mezőgazdaságra. A kibocsátások csökkentése nem csak az éghajlati válság lekűzdését segíti elő, hanem világszerte javítaná az emberek egészségét és életminőségét.”

Forrás (theguardian)

search icon