Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – hangzik a sokat ismételgetett mondás. A kultúránkban virágot adni pedig magától értetődő dolog, ha ki szeretnénk fejezni hálánkat, szeretetünket vagy részvétünket. De megvan ennek az árnyoldala is.
A vágott virág szomorú hírmondó. Elhervad, kidobjuk. Egyáltalán azért termeltük, hogy csupán pár napig éljenek? Tápoldatoztuk, szennyeztük vele a talajt, szállítottuk a földtől a vázáig sok-sok liter üzemanyagot elpöfögtetve. Erre találta ki pár élelmes marketinges, hogy a szárított virág lehet a megoldás. De vajon tényleg?
Szó se róla, a fenntarthatóság ma jó brandépítő kifejezés lehet. Ezért kell vigyázni, hogy ne inflálják el a csalók. A szárított virágos kezdeményezések sajnos tele vannak tudománytalansággal.
Kapcsolódó bejegyzések
Tényleg ér valamit a „Rainforest Alliance” címke?
Megvan a kis békás pecsét a kávén? Ugye, hogy jobb érzés olyat vásárolni, amellyel minimalizáljuk az ökológiai lábnyomunkat a bolygó túlfelén? De vajon ez valóban igaz? Elképzelhető, hogy csupán marketing? A fejlett világ okozta környezeti terhelésről sokat beszélünk. Arról is, hogyan lehet legjobban csökkenteni vagy akár meg is szüntetni. Ennek egyik módszere az, amikor tudatosan […]
Érvelésük kulcsa abban áll, hogy azért „zöldebb” a száraz kóró, mert tovább eláll, többször is elajándékozható, és még víz sem kell neki. Csakhogy a nagy tételben gyártott szárított virág károsabb, mint a még zöldellő darabok. Egyrészt ugyanúgy meg kell termelni, tehát a talajterheléssel mindenképp számolhatunk, ezután jön a szárítás és a színezés.
Szárításuk igencsak hőigényes, ehhez pedig valahonnan energia kell. Ráadásul ezt egy-két vegyi anyaggal segítik elő, csakúgy, mint a színezésüket. A bolti kóró ugyanis meglepően élénk, holott kevesebb a nedvességtartalma, mint a Góbi-sivatagnak egy meleg napon. Ahhoz, hogy kibírják az óceánokon átívelő szállítást, meg kell őket valamivel keményíteni. Erre alkalmas anyag a peroxid, a nátrium-klorid, és még hosszú a lista. Annyit elárulhatok, hogy ezen anyagok a legkevésbé sem zöldek.
Persze az emberi oldalt is számításba kell venni, ugyanis kellenek melósok, akik a termelésben vesznek részt. Azon távoli országokban, ahol nagyipari szárítottvirág-termelés folyik, a munkavédelmi előírások meglehetősen hiányosak. Mi lesz azokkal, akik naphosszat az említett anyagokat inhalálják?
Ugye, mindjárt más a szárított virág fekvése… Ha valaki szereti őket (én is), az vásároljon vagy szedjen magának virágot, és szárítsa ki maga otthon! Vagy vegyen cserepes virágot, és nevelgesse, tartsa egészségben!
hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Korlátozzák a beporzást a műtrágyák
A műtrágyák korlátozzák a beporzást, a beporzók kisebb valószínűséggel szállnak le a növényvédő szerekkel permetezett virágokra.
