Lehet, hogy az óceánok a Föld felszínének 70%-át borítják, és a Föld állatvilágának nagy részét is ez a terület védi, de a globális biológiai sokféleség megmentéséről szóló montreali ENSZ-tárgyalásokból nem ez tűnik ki. Egyes küldöttek attól tartanak, hogy a tengerek védelmét jelentősen visszafogják, vagy teljesen megszüntetik.
Bár a túlhalászás, a globális felmelegedés és a savasodás egzisztenciális veszélyt jelentenek a bolygó tüdejének nevezett területre, a Cop15 legutóbbi 10 oldalas, 5000 szavas munkamegállapodásában eddig mindössze kétszer említik az óceán szót.
Nincsenek konkrét követelések a halászat korlátozására, a korallzátonyok védelmére vagy a mélytengeri bányászat leállítására
– írja cikkében Chris Michael, a Seascape szerkesztője.
Az óceánt, amely a bolygó bioszférájának 95%-át teszi ki, nem hagyják teljesen teljesen figyelmen kívül, a küldöttek jóváhagytak egy általános tervezetet a tengeri és part menti biológiai megóvásáról. Továbbra is fennáll a remény, hogy a Föld 30%-ának 2030-ig történő védelmére tett ígéret az óceánra is kiterjed. A munkacsoportok résztvevői azt mondták, hogy több ország akadályozza a munkát, Kínát, Oroszországot, Izlandot és Argentínát többek között azzal vádolják, hogy vonakodnak konkrét korlátozásokat vállalni.
Már most 7%-os védettségnél tartunk, de tenger tömegesen túlhalászott, a korallzátonyok a végsőkig lepusztultak. Mivel a tárgyalások konszenzusos alapon működnek, az egyes országok és koalíciók hatékonyan megvétózhatják azokat a dolgokat, amelyek nem tetszenek nekik.
Kapcsolódó bejegyzések
Tekintsünk érző lényként az óceánokra?
Egy amerikai szervezet, az Earth Law Center szerint az óceánnak is az emberhez hasonlóan joga van a létezéshez és az egészséghez.
Az egyik vélt akadályt a halászat jeleni, mivel Kína tartja fenn a világ legnagyobb távoli halászflottáját. A másik akadály a pénz. A fejlődő országok óvakodnak a korlátozásoktól, ha nem ígérnek több pénzt a kifizetésükhöz. Kedd este Brazília vezette a fejlődő országok egy csoportját, amely kivonult a pénzügyi ülésről, tiltakozásul amiatt, hogy egyes országok nem hajlandóak létrehozni egy új alapot a biológiai sokféleség megóvására. Ezek a gazdagabb országok azzal érvelnek, hogy Brazíliának, valamint Kínának, Indiának és más nagy országoknak szintén be kellene szállnia a biológiai sokféleség finanszírozásába.
(forrás: theguardian.com)
