A világot csak (ki)használjuk – pedig együtt kellene élnünk vele

A világot csak (ki)használjuk – pedig együtt kellene élnünk vele
A világot csak (ki)használjuk – pedig együtt kellene élnünk vele

Növekedés fókuszú értékrendünk áll a környezet pusztításának hátterében, és az, hogy nem vesszük egyformán figyelembe a természet különböző, például kulturális, spirituális vagy az emberek jóllétét biztosító értékeit – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az általuk kiadott dokumentum a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Testület (IPBES) által júliusban elfogadott, a Természet Értékeiről és Értékelésről Szóló Felmérés.

Ennek fontossága abban áll, hogy a fenti állítást most minden eddiginél komolyabb kutatómunkával, 13.000 tanulmány elemzésével támasztották alá, majd 139 ország kormányának delegáltjaival vitatták meg és fogadták el hivatalosan.

A jelentés nemcsak lefesti a szomorú valóságot, hanem külön fejezetet szentel annak, hogy mit lehetne tenni a fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb jövő érdekében. A szakmai anyag szerint túlságosan leegyszerűsítve értékelik a természetet a kormányok, a vállalatok, az önkormányzatok és más döntéshozók, aminek következtében olyan döntéseket hoznak, amelyek nem fenntarthatóak és a természet egyre nagyobb arányú pusztulásához vezetnek.

A jelentés írása során több mint ötven különböző értékelési módszert azonosítottak a szerzők, amellyel a természeti értékek megragadhatók és kifejezhetők, és kiderült azt is, hogy évről évre dinamikusan nő a természet értékelésével foglalkozó tudományos jelentések és publikációk száma.

Mégis, a jelenlegi döntéshozatali folyamatok legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják a természet értékeit: több ezer tanulmányt átnézve mindössze a kutatások 5%-nál találtunk bizonyítékot arra, hogy az értékelés eredményei ténylegesen beépültek a döntéshozatalba.

Igazságosabb és fenntarthatóbb jövő csak úgy érhető el, ha mindannyian tiszteletben tartjuk a természet értékeinek változatosságát, és a politikai és gazdasági döntéshozók figyelembe veszik a gazdasági értékeken túl a helyi lakosság és az őslakos közösségek értékrendjét is. A jelentés utolsó fejezete útmutatást nyújt ehhez, valamint cselekvési és kapacitásfejlesztési lehetőségeket sorakoztat fel minden érintett számára.

A legegyszerűbb és leggyorsabb, ám korlátozottan hatásos megoldás, ha a gazdasági és politikai döntések meghozatala előtt számba vesszük a természet értékeit, és figyelembe vesszük ezeket az értékeket a döntéshozatal során.

Jó példa erre a Nemzeti Ökoszisztéma Szolgáltatás Értékelés és Térképezés Program (NÖSZTÉP), amelynek során elkészült Magyarország első ökoszisztéma-alaptérképe. Ez egy olyan szabadon hozzáférhető térkép, amelyen akár mi magunk is nyomon követhetjük, hogy egy adott helyszínre tervezett beruházás milyen élőhelyeket érint.

(Forrás: azonnali.hu Kép: pexels.com)

search icon