Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián tartott előadást.
Áder János kiemelte, hogy a csökkenő édesvízkészletek, a talajerózió, valamint az energiafogyasztásból eredő szén-dioxid-kibocsátás tovább fokozzák az ágazat kihívásait. Hangsúlyozta a vízfelhasználás szabályozásának, az öntözési rendszerek korszerűsítésének és a talajmegőrzés hatékonyabb gyakorlatainak a fontosságát.
A volt államfő a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elmondta, hogy a klímaváltozás egyik legjelentősebb kihívása a növekvő népesség és a csökkenő természeti erőforrások közötti egyensúly fenntartása. Az elmúlt száz év során a Föld népessége négyszeresére nőtt, és 2050-re további kétmilliárd emberrel gyarapodhatunk, ami komoly terhet ró a mezőgazdaságra.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: jelenleg a hatodik kihalási hullám zajlik
A mostani kihalási hullám kiváltói legnagyobb mértékben az emberek, az üteme pedig sokkal gyorsabb, mint bármikor korábban.
Míg a népesség növekedésével párhuzamosan a vízfogyasztás kétszer, az energiaigény pedig háromszor gyorsabban nő, az édesvízforrások mennyisége jelentősen csökkent: 1900-ban fejenként 13 ezer köbméter volt az édesvíz elérhetősége, ma ez csupán 5500 köbméter – fejtette ki előadásában.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ lakosságának fele vízhiányos régióban élhet, ami súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra nézve.
„A talaj minőségének romlása szintén aggasztó” – fogalmazott Áder János. A FAO adataira hivatkozva kitért arra, hogy évente 12 millió hektár termőföld veszik el talajerózió vagy degradáció miatt, ami egy Olaszország méretű területnek felel meg. Emellett az energiafogyasztás növekedése és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás tovább gyorsítja a felmelegedést, amely szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy a Kárpát-medencében különösen súlyosak a klímaváltozás hatásai. A csapadék egyenetlen eloszlása pedig egyszerre eredményezhet belvizet és aszályt, növelve a mezőgazdaság költségeit és kockázatait. A klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében elengedhetetlen az öntözési rendszerek korszerűsítése, a vízfelhasználás szabályozása és a talajmegőrzés hatékonyabb gyakorlata.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a klímaváltozást nem tudjuk megállítani, és azok súlyos hatásai elkerülhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a földfelszíni hőmérséklet és a szén-dioxid-szint, ami szélsőséges időjárási viszonyokat, vízválságot, valamint invazív fajok terjedését eredményezte, amelyek gazdasági és egészégügyi problémákat is jelentenek.
Kapcsolódó bejegyzések
Kék Bolygó podcast: A talajmegújító „csodabogár”
Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa több mint tíz éve alkalmazza a no-till technológiát.
A talajok túlzott terhelése és minőségük romlása szintén komoly kihívás, amit az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, például a túlzott szántás, tovább súlyosbítanak. Ismertette, hogy B-tervként a gazdáknak érdemes lenne a kukorica helyett más, szárazságtűrő fajtákra koncentrálni, hiszen a klímaváltozás következményeként a 2022-es aszályos évhez hasonló időszakok gyakoribbá válhatnak.
Áder János egy beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság jövőjének szempontjából. Az alkalmazkodásról szólva Charles Darwin gondolatát idézte: Nem a legerősebb vagy a legintelligensebb faj marad fenn, hanem az, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.
Fotó: Berecz Valter
