Nincs szégyenkeznivalója Magyarországnak a zöld átállásban és a klímavédelemben – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök az Index hírpoltálnak adott interjújában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítóját, kuratóriumi elnökét a jövő heti Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó apropóján kérdezte a portál. Az ENSZ 2021-es klímakonferenciáján arra hívta fel a figyelmet, hogy évtizedek óta a klímakatasztrófa elkerülésének huszonnegyedik órájáról beszélünk. Az adatok alapján azonban úgy látja, hogy azóta érdemi változás nem történt – tette hozzá.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: Távolabb kerültünk a klímacéloktól
A volt köztársasági elnök szerint a klímacselekvés legjobb módját nem az évente megrendezett klímakonferenciák jelentik, mert az azokon ismertetett, és elfogadott tervek nem valósulnak meg maradéktalanul. Áder Jánossal, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítójával Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélgetett a Scruton kávézóban. A globális céloktól távolabb kerülhettünk A 2015-ös párizsi klímacsúcson létrejött egyezmény […]
Idén lesz az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciája, ám az első berlini találkozás óta – minden fogadkozás, elhatározás ellenére – évről évre nőtt a szén-dioxid-kibocsátás.
A nekigyűrkőzések ellenére továbbra sem fenntartható pályán mozog a világgazdaság
– szögezte le.
Róka fogta csuka helyzetnek nevezte, hogy az államokat rá lehet-e kényszeríteni vállalásaik betartására. A kisebb országok joggal mondhatják, hogy amíg a nagy kibocsátók nem cselekednek, addig ők hiába tesznek bármit is. A már megkötött megállapodásokat azért sem sikerült végrehajtani – tette hozzá, mert mindenki attól fél, hogy versenyhátrányba kerül. Áder János szerint csak olyan megállapodás vezethet eredményre, ami a G20-ak között születik, és ebben lefektetik, hogy milyen tevékenységeket preferálnak, milyeneket szankcionálnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Kinek kell megoldania a klímaválságot?
Mely országok a felelősek, és egy államnak milyen eszközei vannak a klímaharcban? Áder János a 2023-as Fenntarthatósági témahét szakmai indítóján tartott átfogó előadást.
Kifejtette: szükség van egy jól ellenőrizhető rendszerre, ahol nem a versenyhátrány vagy versenyelőny lesz a döntő, hanem a hosszabb távú jövő. Amíg ez nincs meg, addig csak lamentálunk a problémáról. Kitért arra, hogy a szén-dioxid esetében sem úgy fog történni, hogy megállapodunk, és holnaptól nincs kibocsátás, „ez illúzió”. Minél később állapodunk meg, annál nehezebb lesz a végrehajtás, és annál fájdalmasabb döntéseket kell hozni – vélekedett.
A Planet Budapest 2023 kapcsán beszélt arról, hogy a 2021-es eseménynek milyen hatása volt. A rendezvény alatt és utána is végeztek méréseket, a kilátogatók tetszési indexe 90 százalék feletti volt. Idén 140 magyar kiállító vesz részt az expón.
Kapcsolódó bejegyzések
Három fő részből áll az idei Planet Budapest 2023
Három fő része lesz az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó és élményprogramnak, amely szeptember 27-én kezdődik a Hungexpo területén.
Arról, hogy Magyarország hol tart a zöld átállásában és a klímavédelemben, kifejtette: azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP. A fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatban elmondta: az elmúlt hat évben minden esztendőben duplájára nőtt a naperőművi kapacitás Magyarországon. A kormányzati szándék szerint 12 ezer megawattra akarjuk a naperőművek teljesítményét növelni.
A szélerőművekről kijelentette: úgy tudja, a kormány hamarosan dönthet arról, hogy változik-e a szabályozás. Hozzátette: ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ennyi áramot használjunk, és nem akarunk változtatni az életmódunkon, akkor növekszik az energiaigény.
Kapcsolódó bejegyzések
Így előzhető meg, hogy tiltakozás fogadja az akkumulátorgyárakat
Nem hazai sajátosság, hogy a helyi közösség ellenez egy akkumulátorgyárat, vagy egy szélkereket. De már a tervezéstől kezdve lehet ezen változtatni.
A hazai akkumulátorgyártással kapcsolatban felmerült környezetvédelmi aggályokról Áder János kifejtette: a debreceni gyár azt a vizet, amire szüksége van az akkumulátorgyárnak, hűtésre használják. Debrecenben az a megoldás, hogy a tisztított szennyvizet használják hűtésre. A szürke szennyvizet – ami már rendelkezésre áll – így kerülőúton vezetik el, de az nem fog szennyeződni, ha betartják a szabályokat.
(MTI)
Forrás: canva