Valószínűleg kevés az olyan ember, akinek a jóságos szamár, a tojásból éppen csak előbújt kiscsibe vagy a szelíd bárány kapcsán ne lenne egy kedves története. Sokszor és sok helyen találkozhatunk a szóban forgó állatokkal, a közelgő húsvétból sem maradhatnak ki. Cikkünkben körbejárjuk, hogy milyen szimbolikus jelentésük van ezeknek az állatoknak, és mi a jelentőségük a kereszténység legnagyobb ünnepének hagyományában.
Virágvasárnapi bevonulás szamárháton
A húsvét előtti utolsó böjti vasárnap virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére, ami egyúttal a nagyhét kezdete is. A virágvasárnapi bevonulástörténetet mind a négy evangéliumban, Máté, Márk, Lukács és János evangéliumában is olvashatjuk.
A szerző magántulajdona
A szinoptikusok – Máté, Márk és Lukács – mindhárman leírják, hogy amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálembe mentek a húsvéti ünnepekre, két települést is érintettek, Bétfagét és Betániát. Itt a virágvasárnapi bevonulás előkészületeként Jézus feladatot bízott két tanítványára: „Menjetek be ebbe a helységbe, amelyik előttetek van, és mindjárt, amint bementek, egy szamarat találtok megkötve, amelyen még ember nem ült. Oldjátok el, és hozzátok ide.” (Mk 11,2)
Kapcsolódó bejegyzések
Az igazi böjt nem lehet öncélú – Interjú
A nagyböjt kezdetén, hamvazószerdán dr. Csáki Tibor nagymarosi plébánossal beszélgettünk.
Szimbolikus történet, hogy a Megváltó nem egy nemes lovon vagy más tekintélyt parancsoló állaton vonult be az őt ünneplő nép elé Jeruzsálembe. Az állatok közül a kissé lassú mozgású, egyszerű és olykor igencsak csökönyös szamarat választotta. Ehhez kapcsolódik, hogy a legtöbb szamár hátán a gerinc vonalában a bőr kissé világosabb, fehéres színű, a magyar alföldi vallásos hagyomány szerint egy keresztet formáz. Jézus úgy találta jónak, hogy szenvedése előtt ennek az állatnak a hátán vonuljon be Jeruzsálembe, ahol az életét adta minden emberért. A szamárnak ezért a szolgálatáért hálából ott maradt a hátán a kereszt jele, amely napjainkban is a virágvasárnapi történéseket szimbolizálja.
Az áldozati bárány
A bárány a legősibb húsvéti jelkép, amelynek eredete a Bibliában keresendő. Az ószövetségi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat, és megkímélte elsőszülött fiaikat. Az ószövetségi Krónikák könyvében erről ekképpen olvashatunk: „Vágjátok le a húsvéti bárányt, tartsatok megszentelődést, álljatok rendelkezésére testvéreiteknek, hogy az Úr szavai szerint járjatok el, amelyeket Mózes által közölt.”
Kapcsolódó bejegyzések
Önfenntartásra törekvő szerzetesi közösség a Bakonybélben – Interjú
Dr. Baán Izsák bencés szerzetessel, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjelével beszélgettünk.
Az Újszövetségben a húsvéti bárány Jézus Krisztust jelképezi, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Pál apostol a Korintusiaknak írt első levelében így fogalmaz: „Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, Krisztus feláldoztatott.”
A tojásból születő új élet
A tojás valamennyi vallásban egyetemes szimbólum már több évezrede. Az új életet, az újjászületést és a termékenységet jelképezi. A tojás a legrégebbi húsvéti eledelek egyike; az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet születik, úgy támad fel Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egyes értelmezések szerint a tojáshéj az Ószövetséget, míg a belseje az Újszövetséget jelképezi. Hagyományaink őrzése és továbbadása, a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott.
A frissen kikelt kiscsirke az élet szimbóluma, amely előtte látszólag nem létezett. A kiscsirke kikelése Jézus feltámadására utal, azt jelképezve, hogy van élet a halál után is. A keresztény hagyományok szerint a színes tojások a nagypénteki eseményekhez köthetők. Jézust, miután először esett el a kereszt súlya alatt, egy Cirenei Simon nevű férfi kísérte fel a Golgotához, Krisztussal együtt hordozva a keresztet. Az elbeszélések szerint Simon, miután hazatért, felfedezte, hogy a tyúkok alatt a tojások más színűek lettek. Így váltak a mintázott tojások is az újjászületés szimbólumává. A tojás tehát a feltámadás jelképe, így a belőle fakadó életé is. Így lett tehát a húsvét egyik leghitelesebb szimbolikus állata a kiscsibe.
Fotók: Canva, Pixabay, szerzői archívum
