Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon. Az egyre gyakoribbá váló extrém hőség a jövőben egyre inkább a mindennapjaink részévé válhat.
A Másfélfok.hu-n jelent meg Lakatos Mónika éghajlati szakértő cikke, melyben az egyre kíméletlenebb hőhullámokkal foglalkozik. A szerző szerint a nagyvárosok térsége és elsősorban is Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója szerint a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A növekvő UV-sugárzás miatt egészségügyi stressz is fokozódik, növelve a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát.
Ahogy a szakértő írja, a hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, és az egészségügyi ellátórendszert is jobban megterhelik, ráadásul a legforróbb időszakokban az éjszakák sem hoznak felfrissülést.
(…) ami extrém volt a közeli múltban, az teljesen átlagos lehet.
A legjobban a fővárosban érzékelhető melegedési trendet jól példázza, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel (1921, 1932, 1946), addig 2000 óta már öt ilyen hőhullámot sújtotta Budapestet. Ezzel együtt országosan is jelentősen nőtt a hőhullámos napok száma.
Lakatos Mónika a kutatások alapján felhívta a figyelmet arra, hogy a melegedés a jövőben még tovább gyorsulhat. Az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel nőhet évente a hőhullámos napok száma Budapesten.
Ezek a változások pedig nem csupán az embereket viselik majd meg, de többek közt az elektromos hálózatot is. A szakértő szerint fel kell készülni a módosuló energiaigényekre. Míg télen az energiaszükséglet némileg mérséklődhet, addig nyáron a hűtés energiaigénye miatt jelentősen nőhet a terhelés.
A teljes cikk a Másfélfok.hu oldalán olvasható.