Ásó, kapa, nagyharang? – Kertieszköz-(el)igazító

Ásó, kapa, nagyharang? – Kertieszköz-(el)igazító
Ásó, kapa, nagyharang? – Kertieszköz-(el)igazító

A jó idő kerti munkára csábít. Nőket, férfiakat egyaránt. Bár, meglátásom szerint, a nők és a férfiak eltérő stratégiával látnak neki a szezonnak. Míg az erősebbik nem csatasorba állítja „berregő” gépeit, amelyekkel nyírni, vágni, aprítani lehet (tehát erőt demonstrálni, és olykor az idegszálainkon táncolni), addig a hölgyek kora tavasszal inkább az életet éltetik, és gondosan vetnek, ültetnek, duggatnak. Kerti szerszámaink bevetésre készen várják, hogy munkába lendüljünk. Na, de hol milyen eszközzel lehetünk hatékonyak?

Ha még nem vagyunk gyakorlott kertművelők, de tervezünk azzá válni, elsőre talán problémát jelenthet eligazodni a kerti szerszámok világában. A nyélre húzott eszközök tudnak zavart okozni a fejekben: vajon épp melyiket is lenne célszerű elővenni? Olykor nem is biztos, hogy könnyen sikerül nevén nevezni valamit. Alább hát egy gyorstalpaló kezdőknek és újrakezdőknek, hogy tudjuk, mikor mihez érdemes nyúlnunk, legyen szó díszkertről vagy veteményesről!

Ásó, lapát, vasvilla; avagy ásólapát, ásóvilla

Az ásó és a lapát elsőre hasonlónak tűnnek, ám eltérő funkcióra termettek. Míg az ásóval földet forgatunk, addig a lapáttal földet mozgatunk. Létezik azonban egy eszköz, amellyel a kettőt egyben elkövethetjük, ez pedig az ásólapát, amely a legpraktikusabb szerszámom a kertben. A gyalogsági ásóhoz hasonlatos, remekül simul a kézbe, tökéletes az ültetőgödrök ásásához, két szerszámot foglal tehát magába, így egyet meg is spórolhatunk!

Az ásónak a veteményeskertben is hasznát vesszük. Szezon előtt (ősszel vagy tavasszal) szokás felásni kertet. A föld átforgatásával lazítjuk a talajt, ezáltal javítjuk a levegő- és vízgazdálkodását, esetleg érett komposzt vagy trágya beforgatásával tápanyagokkal dúsítjuk. Az ökológiai iskolák szerint azonban a forgatás cseppet sem kedvez a talajéletnek, ültetés előtt ezért elég csak a föld lazítására koncentrálnunk. Ekkor jön képbe az ásóvilla! Ez kinézetében a vasvillára hajaz, ám itt funkciójában az ásót helyettesíti. Ásóvillával érdemes lehet év közben is lazítani a talajt, és nemcsak a veteményeskertben, hanem például az aszály után beköszöntő csapadékos évszakban, javítva ezzel a talaj vízfelvevő képességét.

Na, és mit tud akkor a vasvilla? Például szénát, szalmát, szalmás trágyát mozgatni, komposztot keverni, ezekre sem a lapát, sem az ásó nem alkalmas, ám az ásóvilla már igen.

Kapa, rotációs kapa

A kapa tradicionális, kézi talajművelő eszköz, amelyet elsősorban a föld sekély lazításához, gyomtalanításhoz használunk. Feje a nyélre merőleges, általában hegyes, háromszög alakú, de vannak speciális feladatokra kialakított, négyszögletű verziói, mint az irtókapa, a horoló vagy a répakapa. 

Férfiak számára ebből is kifejlesztették a „berregő” változatot, amely rotációs kapa, rotakapa vagy kapálógép néven ismeretes. Ez a gép valójában inkább az ásást hivatott kiváltani, és elsősorban azoknak ajánlott, akik nagy területen gazdálkodnak, így segítségével jelentős fizikai munkát spórolhatnak meg. A rotakapa a föld lazítására, porhanyósítására szolgál, elektromos, valamint nagyobb teljesítményű benzines verziói egyaránt elérhetőek. Mivel csak évente egy-két alkalommal vesszük elő, így kiskertekben nem biztos, hogy megéri a fenntartása.

Metszőolló, ágvágó, (lánc)fűrész

A metszőolló egy egykezes olló, amely lágyszárúak, cserjék és fák metszésekor, visszavágásakor is jó szolgálatot tesz, ám – típustól függően – maximum 1,8–2,8 centi átmerőig. Az ennél vastagabb ágak esetén már célszerű a kétkezes ágvágóhoz nyúlni. Igen magas, megmászhatatlan fák, örökzöldek metszéséhez teleszkópos ágvágót is beszerezhetünk. És ami az ágvágónak sem megy, ott jön képbe a fűrész. A kézi fafűrész nem fogyaszt energiát (csak a miénket), az akkumulátoros láncfűrész eggyel hatékonyabb megoldás, de ha igazán komoly teljesítményre van szükség, akkor jöhet a nagy testvér elektromos vagy benzines láncfűrész képében.

Fűnyíró, fűkasza, gyepszellőztető – kasza, sarló

A gyepápolási munkák nélkülözhetetlen kellékei. Fűnyírót választhatunk az elektromos és a benzines verziók közül, de ha picike placcot kell karbantartanunk, az akkumulátoros változat a legkényelmesebb. Bizonyos gyepmagasság felett, vagy ha a dimbes-dombos viszonyok mást nem tesznek lehetővé, fűkaszához kell nyúlnunk, ha rendszabályozni szeretnénk a területet. A fűkasza ott is munkára fogható, ahová a fűnyíró nem fér be, és bozótirtáshoz, de akár kisebb fák kivágásához is használható. 

A gyepszellőztető a fűnyíróval szemben nem vízszintesen, hanem függőlegesen vágja, ritkítja a pázsitot és az egyéb talajtakaró növényzetet; évente egy-két alkalommal érdemes felfrissíteni a gyepet vele. Talajlazításra is használható, ám nélkülözhető eleme a kiskertnek.

A fűnyírók legújabb generációja a robotfűnyíró, amelynek bekerülési költsége magas, cserébe a telepítést követően nem igényel több emberi beavatkozást. Ezek az intelligens kis gépek egy behatárolt területen, szenzorok segítségével érzékelik a fű magasságát, és azonnal megindulnak, ha úgy ítélik meg. Akár egy-két naponta nyírnak millimétereket a fűből, kiváltva ezzel egy kertész munkáját. Előnyük, hogy csendesek, illetve a lenyírt fűvel trágyázzák is a gyepet. A robotfűnyíró ellenpontját képviselik a tradicionális eszközök, a klasszikus kasza és sarló, amelyek használata azonban kezd kikopni a köztudatból.

Gereblye, lombseprű

Ahogy a vicc is fogalmaz: anyám, a gereblye… Ezt bizonyára mindenki felismeri, ha másképp nem, hát miután rálép. A gereblyét kezdetben szénagyűjtéshez, ma már inkább talajegyengetéshez, magágytakaráshoz használjuk. A növényi részek összegyűjtéséhez a lombseprű a praktikus megoldás, nélkülözhetetlen a gyep és az avar összegereblyézésekor. Kisebb területen a gyepszellőztetést is megoldhatjuk a segítségével. 

Szegélyvágó, sövényvágó, kézi fűvágó

És akkor bonyolítsuk egy kicsit! A szegélyvágó a fűkaszához hasonló, ám kisebb teljesítményű eszköz, amellyel a gyep, illetve a pázsit azon részeit tudjuk igazítani, ahová a fűnyíró nem fér oda. Fűkaszával kiváltható. A sövényvágót célszerűen a sövények formázásához használjuk kétkezes olló formájában, valamint elektromos verzióban is elérhető. Létezik továbbá egy igen praktikus kis eszköz, az úgynevezett elektromos fűvágó vagy fűolló, amellyel a fenti két feladatot is megoldhatjuk. Segítségével gyönyörűen formázhatók a kerti sövények, karban tartható a borostyán, és a gyep széleit is megigazíthatjuk. Bár munkaigényesebb, mintha nagy gépeket használnánk, de hobbikertbe tökéletes választás: aksis, könnyen kezelhető, kis helyet foglal, és szükség esetén mindig kéznél lehet.

A magaságyás eszközei

A magaságyásos veteményeskertben nélkülözhetjük a fenti eszközöket. Kizárólag egy kis kézi ásóra (viráglapátra), valamint öntözőkannára van szükségünk. Én a gyermek kerti szerszámait használom, a sorok kihúzásához pedig evőpálcikát (vagy egy bármilyen ágat, botot, amit a földön találok).

Sör és kerti munka

Hajdanán a kerti eszközpark közel sem volt ennyire differenciált, és nem voltak még csodamasinák, amelyeket a megterhelő munkákhoz manapság segítségül hívhatunk. Ám most sem kell feltétlen őket választanunk, hiszen szinte minden kerti kisgépnek megvan a manuális megfelelője. Nem muszáj vagyonokat költenünk egy gépparkra, plusz a tárolásukhoz külön épületet felhúzni. Ráadásul, ha a tradicionális eszközökre voksolunk, a kerti munkával az egészséges testmozgásról is gondoskodhatunk.

 

Zárásképp nézzük az itt látható táblázatot! Precíz kimutatásokat tartalmaz arra vonatkozóan, mennyi kalóriát is égetünk el egy-egy ilyen munka során, ha nem hívunk segítségül gépet. És vajon mivel szükséges pótolnunk az elfogyasztott energiát? A régi kertészeti szakkönyv lapjain erre vonatkozóan is egyértelmű ajánlás olvasható, ami napjainkban is megfontolandó. Már amennyiben becsületesen dolgoztunk…

search icon