Az atomenergia mint zöld energia? – Érik a fordulat Európában
Az atomenergia mint zöld energia? – Érik a fordulat Európában

A korábbi szakértői állásfoglalással szemben mégis fenntartható technológiának minősül a nukleáris energia az Európai Bizottság tudományos testülete szerint. A zöld szervezetek szerint a vizsgálat nem volt objektív, és az atomlobbi keze van a dologban.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont (JRC) nevű tudományos testületének szakértői szerint a nukleáris energia megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az atomerőmű-építések fenntartható, azaz zöld beruházásoknak minősülhetnek. Az állásfoglalás jelentőségét az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan figyelembe fogja venni a gazdasági tevékenységeket és beruházásokat – fenntarthatósági szempontok alapján – osztályozó taxonómiai rendeletének véglegesítése során.

Míg tízezrek halálát okozza a szénerőművek légszennyezése, addig az atomerőművek kéményei pusztán gőzt bocsátanak ki.

A zöld lista

A tavaly nyáron elfogadott taxonómiai rendelet az Európai Bizottság megfogalmazása szerint a világ első „zöld listája”. Ennek célja a zöld, környezetbarát projektekre irányuló magánberuházások fellendítése. A jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy a befektetők a beruházások átcsoportosításával a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások támogatását részesítsék előnyben. Az EU számára meghatározó eszközt jelenthet az Európai Zöld Megállapodás céljainak – elsők között a klímasemlegesség 2050-ig tervezett megvalósításának – az előmozdításában. A minősítési rendszernek, illetve az ez alapján történő besorolásnak tehát nagyon is kézzel fogható, „eurósítható” következményei lehetnek az egyes beruházásokra nézve.

A kutatóközpont mostani, nukleáris energiára vonatkozó véleménye fontos fordulatot jelez a korábbiakhoz képest. 2020-ban, a keretrendszer elfogadásának idején az EU szakértő tanácsadói erősen megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a nukleáris energia megérdemli-e a „fenntartható” besorolást, miközben elismerték, hogy az atomerőművek nagyon alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett stabilan termelnek tiszta villamos energiát. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről, hosszú távú elhelyezésük megoldásáról és környezeti hatásukról további elemzéseket tartottak szükségesnek. Az Európai Bizottság ezért tudományos szakértői testületéhez, a Közös Kutatóközponthoz fordult, hogy jelentést készíttessen a témáról.

Biztonságosnak tartják, bár tapasztalat még nincs

A jelentés március vége előtt kiszivárgott, később az Európai Bizottság hivatalosan is közzétette. A közel 400 oldalas dokumentum szerint
„az elemzések nem tártak fel tudományos alapú bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az atomenergia nagyobb kárt okozna az emberi egészségnek vagy a környezetnek, mint más villamosenergia-termelési technológiák. A nukleáris hulladék mélygeológiai formációkban történő tárolását megfelelőnek és biztonságosnak tartják annak ellenére, hogy hosszú távú működési tapasztalat nem áll rendelkezésre. Ezek a technológiák és megoldások még mindig demonstrációs és tesztelési fázisban vannak.”

Nem csak a képen látható urániummag számít atomhulladéknak. Minden felhasznált eszköz, de még a munkások ruhája is veszélyes hulladék.

A jelentés ugyanakkor megemlíti, hogy több ország – így Finnország, Svédország és Franciaország is – a radioaktív hulladék végső elhelyezésére szolgáló, a felszín alatt több száz méterrel lévő létesítmények megvalósításának előrehaladott szakaszában jár. Ezek várhatóan már ebben az évtizedben beüzemelhetők. Magyarországon Boda térségében tervezik atomhulladék-tároló létesítését. Ennek építése azonban a vizsgálatok lezárulása után leghamarabb a 2030-as évek elején kezdődhet el, működni majd csak a 2060-as évektől tud.

A JRC szerint a nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek tekintetében széles körű az egyetértés a tudományos, a technológiai és a szabályozásért felelős közösségben. Mindannyian úgy vélik, hogy a mélygeológiai tárolók jelentik a leghatékonyabb és legbiztonságosabb megoldást. Érvelésük szerint ezek a tárolók biztosíthatják, hogy az emberi életben és környezetben ne keletkezzen jelentős kár. A káros anyagok tárolásának időtartama jócskán meghaladhatja akár a 100 ezer évet is. Bár a súlyos nukleáris baleseteket nem lehet 100 százalékos biztonsággal kizárni, ezek előfordulásának kockázata rendkívül alacsony – áll a jelentésben. Részben azzal érvelnek, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa után az elmúlt 15 évben világszerte csak harmadik generációs reaktorokat állítanak üzembe. A jelenleg legkorszerűbbnek számító technológiák okozta átlagos halálozási arány állításuk szerint a legalacsonyabb az összes villamosenergia-termelési technológia adatai között.

A mai rendszerek rendkívül modernek. A fukusimai szerencsétlenségből tanulva az összes uniós erőművet stressztesztnek vetették alá.

Az atomlobbit okolják

Több zöld szervezet, köztük a Greenpeace ugyanakkor erősen kritizálja az állásfoglalást és magát a JRC-t is. A szervezet arra emlékeztet, hogy 2020 márciusában az Európai Bizottság által a fenntartható finanszírozási szabályozás alapjainak kidolgozására létrehozott Technikai Szakértői Csoport (TEG) az atomenergia kizárását javasolta a zöld taxonómiából. Ezt követően szerintük a nukleáris ipar intenzív lobbitevékenységbe fogott a drága és kockázatos atomenergia megítélésének megváltoztatására. Ezen kívül annak érdekében, hogy európai uniós támogatásra is alkalmassá tegyék terveiket.

A Greenpeace szerint eleve megkérdőjelezhető, hogy az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja alkalmas-e az atomenergia fenntarthatóságának objektív értékelésére. Tény, hogy a kutatóközpont felállítására az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó 1957-es szerződés egyik konkrét pontja alapján került sor. Ezért úgy gondolják, hogy az Európai Bizottságnak a kérdést pártatlan vizsgálat alá kellett volna vetnie, a civil társadalom bevonásával.

Nem mondhatunk le róla?

Az uniós tagországok szintén megosztottak a kérdésben. Míg a környezetvédelmi szervezetek mellett például Németország és Ausztria is ellenzi a nukleáris energia zöld címkézését nemcsak a veszélyes hulladékra, hanem az atomerőmű-beruházások csúszásaira és elszálló költségeire való tekintettel, addig más országok határozottan kiállnak mellette. A márciusi EU-csúcs előtt hét tagállam – Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – vezetői közösen sürgették az Európai Bizottságot a nukleáris energia politikai támogatására, a taxonómiát is beleértve. Március végén pedig 18 – részben EU-n kívüli – országot képviselő 46 atompárti szervezet nyílt levélben hasonló céllal lobbizott Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél.

Már az Európai Bizottság is kezdi belátni, hogy a klímacélok eléréséhez szükség van a végtére is karbonsemleges atomerőművekre.

A klímaváltozás megfékezésében elengedhetetlen szerepére tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is állást foglalt a nukleáris energia mellett. Az IPCC 2018-as, mérföldkőnek számító jelentésében ismertetett modellszámítások szerint a nukleáris energiának jelentősen hozzá kell járulnia a Párizsi Klímaegyezmény céljához. Tehát ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésének mértéke az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest. Ezzel egybevágnak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kalkulált forgatókönyvek is. Ezek alapján a 2050-es karbonsemlegesség nehezebben elérhető és költségesebb lehet atomenergia nélkül, mint annak alkalmazásával. Az IEA szerint az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának visszafogása ma már olyan kiterjedt cselekvést követel, melynek során az emberiség egyetlen használható technológiáról, így a nukleáris energiáról sem mondhat le.

Még nem lefutott

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentésével a nukleáris energia európai besorolásának ügye a fenntarthatóság szempontjából még nem oldódott meg. A kutatóközpont megállapításait további két uniós szakértői bizottság fogja vizsgálni. Így a sugárvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértők mellett az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága is. Az Európai Bizottság ezt követően hozza majd meg a végső döntést. A Bizottság egyik szóvivője által ismertetett álláspont szerint a JRC átfogó technikai szakértelmet szerzett az atomenergia terén. A mostani „alapos, független, bizonyítékokon nyugvó” jelentés pedig a két szakértői bizottság véleményével együtt olyan szigorú folyamatot biztosít, amelyben minden releváns szempontot és tényt figyelembe vesznek.

Fotók: canva.com

search icon