Loffice

A jövő irodájában közös a tér és közös a tudás: közösségformáló munkaállomások a Loffice-ban

A Salétrom utcai egykori piros lámpás ház helyén ma környezettudatos, megosztás alapú coworking irodaház áll. Itt, illetve egy Paulay Ede utcai épületben centralizálta a Loffice eddigi épületeit. Az alapító testvérpár egyik tagjával, Klementz Katával beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég?

„Lehetetlent nem ismerő” szolgáltatási portfóliónkkal Budapesten és Bécsben is egy olyan támogató légkört teremtettünk, amely napról napra lehetőséget nyújt a szakmai és az emberi kapcsolatok építésére, ihletszerzésre és önfejlesztésre. Egy olyan munkatér kialakítására törekedtünk, amely nem csupán egy cég, mint bérlő számára biztosít professzionális irodai környezetet, hanem elősegíti a cég munkatársainak közösséggé kovácsolását és otthonos alkotóterepük kialakítását. Egy sokszínű, fenntartható, rugalmas feltételekkel működő közösségi teret szerettünk volna létrehozni, mindezt magas minőségben, dizájnérzékeny szellemben és a sharing economy jegyében.

Miért lehet a jövő modellje a sharing economy?

Hiszünk benne, hogy a megosztás alapú modellek a tágabb közösség előnyére is válnak, hiszen egy coworking térben a felmérések szerint is sokkal könnyebben indulnak el vállalkozások, ennek pedig egyértelműen gazdaságélénkítő hatása van. Éppen ezért alapítottuk meg a Sharing Economy Szövetséget 2017-ben azzal a céllal, hogy elősegítse a közösségi gazdaság fejlődését Magyarországon, olyan résztvevőkkel, mint például az  Oszkár autómegosztó, a Miutcánk, a Click4Work, a Veddbérbe.hu, a Tőkeportál és a Rukkola könyvcserélde. Tagjaink egytől egyig hisznek abban, hogy a megosztásban rejlő lehetőségek kiaknázása hozzásegíti a gazdaság minden szereplőjét a hatékony és fenntartható működéshez.

A coworking egy mostanában divatos kifejezés. Miben különbözik egy coworking iroda egy olyan épülettől, ahol több cég is bérelhet irodát, és van mondjuk egy közös ebédlő, ahol találkozhatnak az itt dolgozók?

A közösségépítés a kulcs. A coworkingnek három fő pillére van: a megosztás, azaz hogy az emberek osztoznak a téren, az infrastruktúrán, a tudáson, a kapcsolati hálón. A hatékonyság, tehát, hogy az után az idő után fizetnek, amit ténylegesen a térben töltenek, valamint a kooperáció, azaz, hogy munka közben ismerkednek, kapcsolatot cserélnek. Mivel mi is aktívan segítjük a közösséggé kovácsolódást, nő a produktivitás, a motiváció és gyorsabban terjed az információ. Vannak felmérések, amelyek szerint egy közösségi iroda keretein belül ötöd annyi idő alatt találnak maguknak társat, befektetőt, partnert a coworkerek, mintha hagyományos irodában vagy otthonról dolgoznának. És természetesen van közösségi konyha, közösen használható udvar, tetőterasz és egyéb, az „outdoor” munkát lehetővé tevő zöld terek.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Mi 2007-ben kezdtük meg az első irodaépületünk, a Zeneakadémia régi kottanyomdájának az átalakítását, két évvel azután, hogy a világ legelső coworking irodája megnyitott San Franciscoban. Ekkor 75 ilyen iroda létezett világszerte. A 2009-es indulásunkkor Magyarországon az elsők voltunk. A 2019-es adatok alapján a világon 22 ezer ilyen iroda létezett, bár a 2020-as pandémia hatására ezek az adatok biztosan negatív irányba fognak változni, ami nagy kár, mert azt gondolom, hogy a maga nemében minden coworking iroda egyedi és megismételhetetlen. 

A Loffice elsősorban a szakmai és közösségi programok, a társadalmi felelősségvállalás és az erős dizájn által emelkedik ki, illetve mi vagyunk az első magyar alapítású közösségi tér, akik külföldön, Bécsben is nyitottak irodát. Elsősorban coworking térként és design irodaként ismernek minket, de ennél sokkal többek vagyunk.

Klementz Kata és Klementz Panni

Az elmúlt időszakban például több olyan, kiegészítő – fizikai térhez nem köthető – szolgáltatási csomagon dolgoztunk, mellyel célunk mindkét országban a vállalkozói szféra és vállalkozóvá válás támogatása, egészen a kezdő lépésektől. Fontosnak éreztük továbbá, hogy a flexibilis és agilis munkaterek kialakításában szerzett 12 éves nemzetközi tapasztalatunkat továbbadhassuk azok számára, akik a poszt-pandémiás időszakban újra szeretnék gondolni a meglévő irodahelységük funkcióit és kialakítását egy office space audit keretein belül.

Milyen közösségépítő programjaitok vannak?

Szakmai, közösségi, kulturális eseményeket, családi és életmód programokat egyaránt szervezünk. Havonta egyszer van például egy közösségi ebédünk, amit nyáron a Salétrom utcai épületünk hatalmas tetőteraszán tartunk, de rendszeresen tartunk afterwork fröccsözést, ami egy remek kapcsolatépítési lehetőség, ide már nemcsak a házban dolgozókat hívjuk meg, hanem egy kicsit szélesebb kört. Szervezünk sunset jógát is az egészségtudatosság és közös feltöltődés jegyében.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

Már a legelső irodánk kialakításakor fontos volt számunkra a több lábon állás, már csak azért is, mert nem létezett még az országban coworking iroda, így nem tudtuk, hogyan fogadják majd itthon ezt a modellt, és mennyire lesz számunkra anyagilag is jövedelmező. Ezért az épületeinket úgy alakítottuk ki, hogy a cégek növekedési lehetőségeit házon belül biztosítsuk. A munkaállomásokon kívül kisebb-nagyobb irodákat adunk ki startupok, kis- és középvállalkozások részére. A válságra való reagálásképp pedig már hibrid irodákat is biztosítunk, amelyek fő célja az irodai és az otthoni munka egyensúlyának fenntartása. Ebben a konstrukcióban a bérlő maga döntheti el, hogy mikor és milyen jellegű fizikai térre van szüksége, legyen az egy tárgyaló, team desk, néhány nyugodt munkaállomás, vagy egy kisebb zárt iroda. Így a cégek alacsonyabb költséggel és rugalmas létszámmal tudják nálunk igénybe venni a professzionális irodai környezetet és szolgáltatásokat, mixelve a virtuális és az analóg iroda előnyeit.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még? 

Rendszeresen szervezünk szakmai eseményeket, például vállalkozóvá válást elősegítő tréningeket, kisgyerekes szülők munkába való visszaintegrálását segítő workshopokat, határon átnyúló mentor programot, kulturális eseményeket és kooperálunk több olyan civil szervezettel, akikkel azonos értékek mentén képzeljük el jelenünket és a jövőt. Emellett vannak egy-egy „jó ügy” melletti kiállásunkat és ennek népszerűsítését célzó kampányaink is.

Kik dolgoznak jellemzően az épületeitekben?

Nagyon széles a spektrum, mi mindenkit szívesen látunk, aki azonosulni tud az értékrendünkkel. Legjobban talán úgy tudnám összefoglalni, hogy leginkább olyan designra érzékeny, értelmiségi vállalkozók és freelancerek dolgoznak nálunk, akiknek fontos, hogy professzionális, mégis emberi léptékű és hangnemű, sokszínű közegben dolgozzanak, és akik értékelik a kapcsolatteremtés személyes formáját. A grafikusokon keresztül a jogászokon és programozókon át a kulturális szerkesztőségig sokan megfordulnak nálunk, de vannak nagy multinacionális cégek is az épületeinkben. A legextrémebb tagunk talán egy, a filmes produkciókhoz vadállatokat biztosító és idomító vállalkozás volt.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A coworking és egyéb „co-modelljeink”, mint a „coworkid” vagy a „coliving” mind-mind a hatékonyságon alapulnak, és a fenntarthatóság mellett tettük le a voksunkat akkor is, amikor lényegében olyan „újrahasznosított” épületekben alakítottuk ki az irodáinkat, mint egy cipőgyár, egy kottanyomda, vagy egy műanyagfeldolgozó üzem. Az energiatakarékos működés alapvetésünk, Magyarországon egyik épületünkben sincs gázfelhasználás, a környezeti károk mérsékléséhez klímabarát energiagazdálkodással kívánunk hozzájárulni, és ahol tudunk, zöld energiát használunk. A Paulay Ede utcai épületünkben – a földrajzi adottságoknak kihasználva –  geo árammal működtetett hőszivattyú rendszer segítségével hűtjük és fűtjük az épületet, ezzel is csökkentve az irodánk ökológiai lábnyomát, ez esetben ugyanis nincs káros-anyag kibocsátás, mivel fosszilis tüzelőanyagot nem használunk. Salétrom utcai új bázisunkon pedig úgynevezett „fresh-air system” alapon, egyváltozó hűtőközeg tömegáram (VRV) elven működő rendszert építettünk ki, ami a jelenleg elérhető legmodernebb klímatechnológa. A hűtőközeg hővisszanyerő kialakításának köszönhetően lehetőség van egyidőben hűteni és fűteni a különböző tereket, mindezt páratlan energiahatékonyság mellett. Az irodák légcseréjét központi ventilátorok biztosítják. A gépi szellőzőrendszert úgy tervezték, hogy az igényeket automatikusan érzékelő intelligens légbevezetőinek és légelvezetőinek köszönhetően, optimalizálhatóvá váljon a levegő minősége. Mindemellett a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében napi szinten gondoskodunk a hulladék szelektív gyűjtéséről, környezetbarát irodaszerek alkalmazásáról, energiatakarékos fénycsövek használatáról, illetve az irodabútorok jelentős része is újrahasznosítás eredménye. Kerékpártárolókat és egyéb, a dolgozók sportolási kedvét és kényelmét szolgáló – például zuhanyzó és öltözők – megoldásokat is biztosítunk.

Ha tetszett a Loffice története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Loffice

FabLab Budapest

A modern gyártástechnológiák és a tudásmegosztás szerelemgyereke: FabLab, a szellemi műhely

Innovációs műhely, ahol a legmodernebb gyártástechnológiai eszközök inspiráló közösségeket is kovácsolnak – ez a FabLab Budapest. Pap Dávid ügyvezetővel beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég? 

A FabLabok története 2001-re nyúlik vissza, amikor az MIT egy frissen induló program keretében életre hívott egy projektet, amelynek célja digitális gyártástechnológiákra alkalmas, de olcsón, bárhol kialakítható laborok létrehozása volt. Mára a nemzetközi FabLab hálózat közel 1800 műhelyt foglal magába, mi egyébként a 41. voltunk. Mi egy kísérletező műhely vagyunk, ahol a technológia nemcsak a mérnökök és designerek, hanem a művészek és tanulni vágyók számára is elérhető. Csökkenteni szeretnénk a termékek ökológiai lábnyomát azáltal, hogy demokratizáljuk a minőségi designhoz való hozzáférést.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Innovációs műhelyként a digitális gyártástechnológia korában változtatunk a termékgyártás folyamatának hagyományos rendszerén, csökkentve annak ökológiai lábnyomát. A FabLabok egy diffúz hálózatot alkotnak: nem arról van szó, hogy minden műhely állandó kapcsolatban van egymással, de mi nemzetközi szinten is aktívak vagyunk. Közösen globális fenntarthatósági design projekteken dolgozunk olyan partnerekkel együtt, mint az IKEA által alapított SPACE10 vagy a barcelonai IAAC. Ezeknek az együttműködések az a tudásmegosztás az alapja, amely végső soron a FabLab mozgalom alapjául is szolgál. 

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

A Fabrication City koncepciója azt vizsgálja, hogyan tud a 21. századtól a város, mint egység, fogyasztást tekintve – és itt gondolok a tárgyakra, hulladékkezelésre, mezőgazdaságra – egyre inkább önfenntartóvá válni. Tulajdonképpen a közgazdaságtanban ismert körforgásos modell városléptékű adaptációja.  A kezdeményezéshez pedig csatlakozott már többek között Amsterdam, Barcelona, Detroit, és mi is próbáljuk a városvezetést meggyőzni, hogy érdemes lenne belépni. A modern gyártási technológiákkal lehetőség nyílik arra, hogy helyben, helyi erőforrásokat, helyi alapanyagokat felhasználva lehessen a fogyasztási szükségleteket kielégetni. A Fab Citynek az egyik alprojektje a Distributed Design, amit a barcelonai IAAC vezet. Ez egy olyan új megközelítés, amely a késztermékek helyett gyártási adatokat tesz globálisan hozzáférhetővé. Újragondolja, hogy a termékek hogyan és milyen alapanyagból készüljenek el, hangsúlyt fektetve a felhasználó és a termék közötti kapcsolatra.  Az alapgondolata, hogy elég, ha a gyártási adat vándorol a világban, mert abból aztán magát a terméket már helyben is elő lehet állítani. Ez jó a tervezőnek, aki egyébként nem biztos, hogy képes lenne megtalálni a közönségét a világ másik felén, és jó a bolygónak, mert nem kell a gyártási helyről az értékesítési helyre szállítani a produktumot, ezzel pedig jelentős mértékben csökkenthető az ökológiai lábnyoma. A design tárgyak a tudásmegosztásnak és a digitális technológiának köszönhetően így bárki számára elérhetővé válnak, helyi forrásokat használva, kis- és középvállalkozásokat erősítve.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?

Komoly erőforrásokat áldozunk a tehetséggondozásra. Amikor egy cég számára dolgozunk, például prototípust fejlesztünk, mindig bele van írva az ajánlatba, hogy a projektre kifizetett összeg 20%-át fiatalok tehetséggondozására fordítjuk. A ’18-as és ’19-es tehetséggondozó pályázataink nyertes tervei közül már többről kaptuk azt a visszajelzést, hogy külföldön is gyártani kezdték, ottani erőforrásokkal, ottani alapanyagokkal úgy, hogy azt egy fiatal tervező itt tervezte meg nálunk. Emellett a MOME-n tanítok egy tárgyat, Digitális gyártástechnológiák a gyakorlatban néven. Nekem az az elvem, hogy a fiataloknak adni kell egy olyan minőségű és olyan fókuszú triggert, egy olyan lehetőséget a modern gyártástechnológiákra való bepillantásra, ami később önálló gondolkodásra, önálló ötletek kidolgozására és megvalósítására ösztönzi őket.

Jellemzően kik keresnek fel benneteket a FabLabban?

Gyakran jönnek hozzánk például a MOME vagy a BME diákjai, akiknek a diplomamunkájuk megvalósításához van szükségük valamilyen modern gyártástechnológiára – most, hogy a járvány miatt az egyetemek laborjai bezártak, ezeket sokszor nem is tudják máshol elérni.

Sokszor dolgozunk együtt már végzett mérnökökkel, tervezőkkel, akik egy új ötletüket szeretnék formába önteni, vagy prototípust építeni, de igazából bárki lejöhet hozzánk, akinek van egy ötlete. Azt gondolom, hogy ma már rengeteg információ rendelkezésre áll, ha látom, hogy valaki utánajárt a dolognak, úgymond elvégezte a „házi feladatot”, és egy olyan ötletet hoz, amivel dolgozni tudunk, akkor mi nyitottak vagyunk rá. Ha ez az ötlet még nagyon kezdetleges, akkor valószínűleg mondani fogok neki néhány dolgot, aminek még érdemes lenne utánajárni, és megkérem, hogy jöjjön vissza később, ha ezeket jobban kidolgozta.

Sokféle szakember sokféle ötlettel fordul meg nálatok. Születnek az itteni találkozásokból együttműködések?

Persze, állandóan! Fontos is nekünk, hogy ez egy igazi közösség legyen, ahol mindenki látja, min dolgozik éppen a másik, inspirálni tudjuk egymást, vagy segíteni az ötleteinkkel.

Hogyan jelenik meg nálatok a fenntarthatóság?

A digitális gyártástechnológiák helyi használata egy környezettudatosabb, az energiaforrásokat okosabban felhasználó termék-előállítást tesz lehetővé, a nálunk megvalósuló projektek pedig ezt jellemzően ki is használják. A Distributed Design mellett van egy másik, kisebb projektünk, a Make Works, ami gyártáskapacitásokat térképez fel elsősorban Budapesten, de Európa számos más pontján is. Ezek a projektek mind arról szólnak, hogy megmutassuk, a helyi gyártás, a helyi alapanyagok felhasználása igenis megvalósítható, és a modern gyártástechnológiai eszközökkel a tömegtermelés és a kész áruk utaztatása a világban kiváltható.

Ha tetszett a FabLab Budapest története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: FabLab Budapest

Cycle

Körforgásos tisztítószer: tökéletes tisztaság mérgek és hulladék nélkül, szennyvízből

Mi lenne, ha nem mérgező vegyi anyagokat öntenénk az élő vizeinkbe a lakások csatornáin keresztül, hanem a csatornába kerülő vízből lehetne tisztítószer, ami aztán újból a csatornába kerülhet? Paul Ágnessel, a Cycle kommunikációs tanácsadójával beszélgettünk

Hogyan született meg az újrahasznosított tisztítószer gondolata?

A Cycle márka tulajdonosa a reNEW Technologies Három elhivatott kémikus hívta életre, akik munkájuk során a szennyvíz tisztításával, illetve az eközben keletkező melléktermékek hasznosításával foglalkoztak. Gyakorlatilag egy véletlen felfedezésnek köszönhetően vették észre, hogy a szennyvíz megtisztítása után visszamaradó biomasszából, amiből egyébként biogázt szoktak előállítani, a fermentálás fázisának egy pontján az ecetsav visszanyerhető. Ezt a technológiai felfedezést 10 éves, intenzív kutatómunka követte, aminek az eredményeként egy tökéletes, kompromisszumok nélküli tisztítószer született, ami nem káros ránk, az emberekre, az állatokra, környezetünkre mégis tökéletesen tisztít. Ráadásul az előállításához szinte teljes egészében már rendelkezésre álló anyagokat lehet újrahasznosítani.

Tehát tulajdonképpen a szennyezett vízből lesz tisztítószer?

Nagyon leegyszerűsítve igen. Természetesen az, amit a vásárló megkap, egy olyan termék, ami egy bonyolult és többlépcsős biokémiai folyamat során teljesen biztonságossá és tisztává válik, de valójában a szennyvíz tisztítása során visszamaradó biomassza szerves anyagai azok, amelyek a tisztítószer lelkét, az ecetsavat adják.

Milyen filozófia alapján működik cég?

A Cycle szemléletének sarokköve, hogy a hulladék nem szemét. Ahelyett, hogy a meglévő nyersanyagokat egyetlen, vagy néhány használat után kidobnánk, és újrakezdenénk a gyártást, a már rendelkezésre álló nyersanyagokat használjuk újra meg újra, körforgást hozva létre így a gazdaságban.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Teljes mértékben. A Cycle a világ legelső, biomasszából újrahasznosított tisztítószere, éppen ezért a hazai piac mellett külföldre is terjeszkedünk, itt is egyre nagyobb a kereslet a termékeink iránt, hiszen a környezetbarát tisztítószerek mezőnyében is kiemelkedik. Emellett Magyarországon a Cycle volt a legelső olyan tisztítószer, ami megkapta a curelty-free, állatkísérletektől mentes minősítést – büszkék vagyunk rá, hogy nem csak körforgásos és petrolkemikáliáktól mentes márka vagyunk, és a termékeink még vegánok is.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

Az, hogy a szennyvíz megtisztítása során keletkező biomasszából állítjuk elő a tisztítószerekben használt ecetsavat, egy teljesen új megközelítés, maga a technológia pedig szabadalmazott, kizárólag a reNEW Technologies tulajdona. De egyébként is folyamatosan kutatunk, független laborokkal, külföldi és hazai egyetemekkel is dolgozunk, jelenleg szinte mindent visszaforgatunk az innovációba, mert hiszünk benne, hogy ez a fejlődés útja.

Miben mások a Cycle tisztítószerek a többi, természetes hatóanyagú tisztítószertől, vagy akár a házilag előállított, ecet alapú tisztítószerektől?

Más természetes tisztítószerek növényi alapú ecetsavat használnak, ami azt jelenti, hogy hatalmas termőföldeken növényt termesztenek, ehhez vizet és esetleg még növényvédő szereket is használnak, majd a növényeket betakarítják és ebből állítják elő az ecetsavat. Persze, egy ilyen természetes hatóanyagú tisztítószer is sokkal jobb, mint a környezetet károsító kemikáliák, de miért használnánk értékes termőföldet és miért állítanánk elő valamit csak azért, hogy tisztítószer legyen belőle, miközben kidobjuk a szennyvíz tisztítása során egyébként is keletkező nyersanyagot, ami éppen úgy megfelel erre a célra?

Ugyanez a helyzet a házilag készített tisztítószerekkel, amik lehetnek nagyon szuperek, de az étkezési ecetet, ha már előállítottuk, használjuk inkább étkezésre. Emellett már tényleg csak apróság, de a vásárlóink nagyon szeretik, hogy a házi tisztítószerekkel ellentétben a Cycle-lel való takarítás után nincs a lakásnak klasszikus ecetszaga, az illóolajoknak köszönhetően a tisztítószereink kimondottan kellemes, finom illatot hagynak maguk után.

Milyen tisztítószereket forgalmaztok most?

Jelenleg az általános tisztítószer mellett fürdőszoba-, padló- és WC-tisztítónk is van. Ezek mind természetesek, újrahasznosítottak, környezetbarátok, kisgyerek vagy éppen kisállat mellett is teljes biztonsággal használhatóak, miközben fontos szempont volt, hogy a tisztító hatásuk is kifogástalan legyen. Van saját webáruházunk, https://hu.cycle.bio/, de a termékek számos bio- és zöldboltban, a dm-ben és a Rossmannban is elérhetőek.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?

Folyamatosan kutatjuk és keressük, hogy mi mindenre lehet még használni a biomassza értékes anyagait, hamarosan például egy növényi tápanyaggal is piacra fogunk lépni, valamint a külpiaci terjeszkedés is fontos céljaink között szerepel.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik az életetekben?

Amellett, hogy maga a tisztítószer is újrahasznosított, természetesen igyekszünk a csomagolást is környezetbaráttá tenni. A műanyag flakonokat a kommunális hulladékba kerülő műanyagból állítjuk elő, és a kész palackok is újrahasznosíthatóak, azaz benne maradnak a körforgásban. Egyedül a szórófejek újrahasznosíthatóságára nem találtunk még megoldást, de cserébe ezeket extra erősre és tartósra tervezzük, hogy sok-sok palackra rá lehessen csavarni őket, az újratöltőket pedig alumínium kupakkal látjuk el.

Minden, amit teszünk a termékfejlesztéseink során, a fenntarthatóság és a körforgásosság elve alapján történik. Látjuk, hogy ezt a vásárlók is felismerik, hiszen természetes ösztönünk is az, hogy egy tiszta és egészséges környezetben éljünk.

Ha tetszett a Cycle története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Cycle

Servo Movement

Ahol áram van, ott a mopeded is tölthesd – ezen dolgozik a Servo Movement

Kompakt, praktikus, környezetbarát. A könnyű elektromos járművekkel kapcsolatban szinte csak egyetlen kérdés marad: hol tudom majd tölteni őket? A Power Share rendszerrel a válasz: szinte bárhol. Csapó Balázzsal, a Servo Movement vezető designerével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég?

Tíz éve, Pekingben járva tudatosult bennem először az, hogy a könnyű elektromos járművek, röviden LEV-ek (Light Electric Vehicles) lesznek a közlekedés jövője. Egy nagyvárosban szükségünk van a képességre, hogy gyorsan egyik pontból a másikba jussunk, ugyanakkor az, hogy mindent alárendelünk ennek, egyre több az út és ezek egyre forgalmasabbak, zajosabbak, meg is fojtja a városokat. Az elektromos autó egy előrelépés, de ezekkel ugyanúgy a dugóban fogunk ülni. A LEV kicsi, környezetbarát és praktikus, tökéletes a városi használatra. Márpedig én hiszek abban, hogy a városi közlekedésnek nem csak szükségesnek kell lennie, hanem élvezhetőnek is, olyasminek, ami mellett élhető marad a város. A LEV tehát tökéletes lehetne a városi közlekedésre, jelenleg azonban az egyik legnagyobb probléma vele a töltési infrastruktúra hiánya. Erre találtuk ki a Servo Powershare-t.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Teljesen az. Léteznek különféle megoldások a könnyű elektromos járművek töltésére, például vannak, akik akkumulátort cserélő pontokat alakítottak ki, de ezek jellemzője, hogy mindig csak az adott típusú, márkájú jármű töltése megoldható ott. A Servo Powershare áthidalja ezt a problémát, hiszen mindegy, milyen a jármű töltőjének kialakítása, az biztos, hogy a másik végén egy sima villás dugó van, amit egy normál konnektorba kell csatlakoztatni. Az áram pedig ott fut a falakban, gyakorlatilag mindenhol ott van tőlünk fél méterre, mi csak kihozzuk ezt, és elérhetővé tesszük a felhasználóknak. Úgy kell elképzelni, hogy pont olyan egyszerű ez, mintha a házinéni kiengedné az ablakon a hosszabbítóját, csak mi digitalizáltuk ezt a folyamatot. Ez a megosztás alapú töltőhálózat tudomásunk szerint teljesen egyedi elképzelés.

Hogyan juthat bevételhez például egy társasház a PoweShare Pont kialakításával?

Amikor valaki az elektromos rollert vagy mopedet csatlakoztatja a Powershare-re, a mobiljára töltött applikációval aktiválnia kell az adott konnektort vagy USB kiállást, hogy meginduljon a töltés. A könnyű elektromos járművek töltése nagyjából ugyanakkora terhelést jelent a hálózatra, mintha mondjuk valaki feltenné tölteni a laptopját. A töltésért a felhasználó nálunk fizet, mi pedig az áram, illetve a Powershare használatának díját a hónap végén kifizetjük a társasháznak. Hosszú távon az a célunk, hogy minél több épület oldalán ott legyen a Powershare Pont, de az elsődleges fókuszunkban az éttermek, kávézók, szálláshelyek voltak. Ezt az üzleti modellt a járvány aztán alaposan átírta, viszont a munkahelyeken egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a dolgozók a tömegközlekedés igénybe vétele nélkül el tudjanak jutni munkába. Egy hat mopedből álló géppark fenntartásával, amit a dolgozók szabadon használhatnak, nagyjából egy céges autó áráért biztonságos és fenntartható közlekedési eszközhöz jutnak azok a dolgozók is, akik eddig még egy bérletet sem kaptak, a Powersahe Pontokon pedig természetesen bárki más is tölteni tudja a LEV-jét.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

A Servo LEV-ekhez kifejlesztettünk egy okos fedélzeti egységet, ami rácsatlakozik az akkumulátorra és interneten keresztül kommunikál az okostelefonoddal. Az applikációval kulcs nélkül indíthatod a járműved, folyamatosan látod a térképen a hatótávodat, mozgásérzékelős riasztóval és GPS nyomkövetéssel felügyelheted. Így mindig tudod, mikor kell legközelebb töltened, a céges járművek esetében pedig így könnyebben nyomon követhető, melyik LEV-et ki használja éppen, és hol.
Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?
Legfőbb célunk az e-mobilitás egyik legdinamikusabb területén, innovatív Smart City ökoszisztémák fejlesztésben és gyártásban olyat alkotni, ami fenntartható és megváltoztatja az emberek gondolkodását és a piacot. Azt szeretnénk, ha a Servo Share pontokat a jövőben majd maguk az önkormányzatok működtetnék, ők integrálnák ezt bele az okosvárosok rendszerébe.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A saját fejlesztésű mopedünk, a Linda megalkotásakor az egyik elsődleges szempont az volt, hogy időtálló legyen. Olyan LEV-et szerettünk volna, ami 10 év múlva is használható, sőt 10 év múlva is jól fog kinézni. Egy előremutató, szép és jó járművet akartunk megalkotni, ami felhívja a figyelmet a LEV kategória ökológiai fontosságára, urbánus praktikumára, stílusbeli lehetőségeire.

Hány töltőállomásra lenne szükség egy városban, hogy az már jó lefedettséget adjon?

Ha Budapestet vesszük, ami tömegközlekedés szempontjából egy elég jól lefedett világváros, akkor azt mondom, hogy mondjuk annyi töltőpont legyen, mint ahány megállója a tömegközlekedésnek van, vagy több – tehát ne kelljen messzebb mennem egy töltőpontért, mintha a legközelebbi megállóba mennék. Ha 1,3-szor több Powershare van, akkor az már egy nagyon jó lefedettséget jelent. Ez azt jelenti, hogy Budapesten 6 ezer töltőponttal már tökéletes lefedettséget lehet adni, ráadásul mindezt olyan bekerülési és fenntartási költségekért, ami elenyésző például az útfenntartáshoz vagy a közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartásához képest.

Ha tetszett a Servo Movement története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Servo Movement

Kabinka – Hello Wood

18 négyzetméter tökély: a Hello Wood kabinja egyszerre hétvégi ház és műalkotás

Egy építészeti alkotótáborból, 2010-ben indult útjára a Hello Wood. Alkotásaikkal köztéri bútorok, installációk, pavilonok, de akár pop up éttermek formájában is találkozhattál már. Új projektjük, a Kabinka, a lakhatási igényekre ad funkciót és művészetet is szem előtt tartó választ. Huszár András ügyvezetővel beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik cég? 

Az oktatási tevékenységünk mellett is alapvetően design and build cégként működünk, olyan épületeket tervezünk és építünk, amelyek a fenntarthatóságot is szem előtt tartva, a funkciót és a művészetet együtt kezelve jöhetnek létre. Tulajdonképpen van egy társadalmi szemléletünk, és erről a szemléletről szeretnénk mesélni az építészeten keresztül, legyen az a Kőbányán évek óta felállított adományfa, egy hétvégi háznak használt kabin vagy akár egy középület.

Mesélj kicsit a Kabinkáról!

A Kabinka ötlete a járvány első hulláma alatt született meg, amikor láttuk, hogy nagy igény van egy olyan helyre, ahová az emberek kicsit elvonulhatnak, legyen szó egy kert végi munkaállomásról, vagy egy hétvégi házról a városon kívüli telken. Mivel gyorsan tudunk reagálni a megjelenő igényekre, tavasszal már készítettük is az első Kabinkát, ami egyrészt szálláshelyet kínált a megrendelő keresztgyerekeinek, másrészt stúdióként is funkcionált. A rendelhető kabinkák XS-től L méretig, rendre 6,6, 11, 13,5 és 15,5 négyzetméteresek, opcionális 4,5 négyzetméteres terasszal, az XL-es modell 23,2 négyzetméter, itt már alaptartozék a 4,5 négyzetméteres terasz. Bizonyos keretek között arra is biztosítunk lehetőséget, hogy az egyedi igényekre szabható legyen. A Kabinka azoknak szól, akik előtérbe helyezik a gazdaságosságot, az egyszerűséget és a kompakt, de egyben letisztult életmódot is. Az alacsony energiafelhasználásnak és a környezetközpontúságnak köszönhetően az építése környezetbarátabb is, mint egy hagyományos technológiákkal és nem megújuló anyagokból épülő házé. További előnye, hogy pár nap alatt felépíthető bármilyen vidéki helyszínen és mivel talajcsavarokon áll, akár el is költöztethető.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

A kabinházak egyre népszerűbbek, és egyre többen foglalkoznak ezek építésével, forgalmazásával. Amiben mi többet nyújtunk, az az, hogy egy kézben tartjuk a designt és a kivitelezést, vagyis, miközben odafigyelünk a megfizethetőségre, nem engedünk abból, hogy az elkészült épület tulajdonképpen egy design termék legyen: benne van az a szemlélet, az a társadalmi szerepvállalás, ami a Hello Woodot jellemzi, és a vásárló az épülettel együtt ezt is megkapja. Ha Hello Woodot veszel, Hello Woodos leszel. Volt már olyan megrendelőnk, aki sorszámozott, névre készült kabint kért, mert azt mondta, hogy ez nem csak egy ház, ez egy műalkotás.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok, ha van ilyen?

A Kabinka valahol félúton van az installáció és a tartós lakhatásra tervezett épület között, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag néhány héten belül, és néhány napos építkezés után állhat a telken egy sokoldalúan felhasználható terünk – ráadásul a Kabinkát akár olyan helyen is fel lehet állítani, ahová egy hagyományos építkezéshez szükséges nehézgéppel lehetetlen lenne a bejutás. A jogszabályi előírásokat persze mindenhol be kell tartani, és mindig telkenként kell ellenőrizni, hogy az adott helyen mik az építészeti előírások, de mi ebből a szempontból is kicsit jobb helyzetben vagyunk. Mivel ismernek minket, ismerik a munkásságunkat, ha azt nem is mondhatom, hogy kivételeznek velünk, de egyfajta bizalommal fordulnak felénk, ami egyszerűbbé teszi a legális kiskapuk vagy a mindenki számára elfogadható kompromisszumok megtalálását.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még? 

Folyamatosan kísérletezünk fenntartható anyagokkal, legyen szó például szigetelésre szolgáló fahabról vagy a CLT-technológiáról – ez utóbbi egy rétegragasztott fa panel, amely nagyon könnyen alakítható, a hagyományos tégla falazatokhoz képest vékonyabb, így plusz tér nyerhető vele, mégis kiváló a hőtartó képessége. A Kabinkát most a saját szakembereink állítják fel, de a jövőbeli terveink között szerepel annak a megoldása, hogy igény szerint akár a vásárló maga rakhassa össze az épületet.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

Az egyre szélesebb köröket elérő tiny house mozgalom eleve egy tudatosabb életet feltételez, amiben nem halmozunk fel fölösleges lomokat, foglalunk el több helyet, mint amennyire feltétlenül szükségünk van. Emellett pedig nagyon fontos, hogy az általunk használt alapanyag, a fa, a legfenntarthatóbb építőanyag, a betonnal, téglával, acéllal ellentétben egy megújuló erőforrás, és odafigyelünk rá, hogy ezt fenntartható szemléletű erdőgazdaságokból szerezzük be. Ezt ésszerűen alkalmazva, a megfelelő szigetelési technikával és az emberléptékű tervezéssel egy költséghatékony, környezetbarát és élhető épület lesz a végeredmény.

Sokan hozzák fel a tégla és beton építmények tartósságát a könnyű szerkezetes vagy fa építményekkel szemben. Ez hogyan egyeztethető össze a fenntarthatósággal?

Az egész világon, akár Magyarországon, az Őrségben is vannak példák száz éves faházakra, ez is bizonyítja, hogy ha kezelik, ha törődnek vele, a fa tartós építőanyag. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy egy épületnek 100 évig állnia kell. A lakhatási szokások és így az igények is nagyon gyorsan változnak, a ’90-es évek hatalmas álomházai például egyre kevesebbeknek vonzóak egy kisebb, olcsóbban kifűthető otthonhoz képest. Ezeknek az épületeknek az elbontása vagy részleges bontása rengeteg hulladékkal jár, míg egy faház esetében, ha elavul, a legrosszabb esetben is tüzelőanyagként még mindig hasznosítani lehet az alapanyagát.

Ha tetszett a Kabinka – Hello Wood története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Képek: Hello Wood

Műanyag, fém, papír, üveg – hogyan szelektáljunk?

A környezetterhelés csökkentésének az a legjobb módja, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk. Legalább olyan fontos azonban, hogy a már megtermelt hulladékot újrahasznosítsuk, amihez elengedhetetlen lépés a szelektálás. De hulladék és hulladék között különbség van!

Mert ez műanyag… de milyen?

A műanyagokat 99%-ban kőolajszármazékokból állítják elő, mégis óriási a különbség az egyes műanyagfajták között. Mivel a globális műanyagtermelés 40%-át a csomagolások teszik ki, és az otthoni hulladékba is ez kerül legtöbbször, érdemes közelebbről megvizsgálni a kérdést.

A legjobb, ha már vásárláskor megnézed a csomagolás PIC-kódját. Ez egy 1 és 7 közötti, nyilakból formázott háromszög közepébe írt szám, ami minden műanyag csomagoláson megtalálható. Újrahasznosítás szempontjából az 1-es, 2-es és 5-ös számmal ellátott műanyagok vannak a legjobb helyzetben: ezekből pet palackok, poharak, háztartási szerek flakonjai, hordók, játékok, zacskók, vajas, joghurtos poharak, műanyag edények készülnek. Ha megfelelően gyűjtik őket, szinte minden esetben újrahasznosíthatóak – itt kell azonban megjegyeznünk, hogy például a zsíros, olajos műanyag tárolókat az FKF (Fővárosi Közterület-fenntartó) felhívása szerint tilos a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezni, mert ezek újrahasznosítása nem megoldott. A 4-es számmal jelölt műanyagokból flakonok, kupakok készülnek, újrafeldolgozhatóak, de a gyakorlatban valamivel ritkábban kelnek új életre.

A 3-as számmal jelölt műanyag a PVC, a 6-ossal jelölt pedig a polisztirol, ezekből többek között fólia, csipesz, vízvezetékcső, gyógyászati segédeszköz, zuhanyfüggöny, hungarocell szigetelés és elviteles ételes doboz készül. Azon túl, hogy rengeteg káros anyagot tartalmaznak, egyáltalán nem újrahasznosíthatóak, hiába műanyagok, nem kerülhetnek a szelektívbe.

A 7-es számmal jelölt kategóriába a vegyes, többféle műanyagból és egyéb összetételű anyagból készült termékeket sorolják.

Újabban egyre jobban terjednek a bioműanyagok vagy a komposztálható műanyagok, ami egyfelől jó hír, másfelől hamis biztonságérzetet kelthet: ezek a műanyagok ugyanis nem kerülhetnek a szelektív hulladékgyűjtő edénybe, ipari komposztálásuk jelenleg itthon nem megoldott.

Mindig azoknak a csomagolóanyagoknak az újrahasznosítása a legegyszerűbb – vagyis a legkevesebb energiát igényli, és így a leggazdaságosabb –, amelyek egyféle anyagból készülnek. A tejes és gyümölcsleves dobozok szintén újrahasznosíthatóak, de feldolgozásuk a kombinált anyaguk miatt kevésbé gazdaságos, mint a homogén csomagolóanyagoké.

Röviden: Ha elkerülhetetlen a műanyag csomagolás vásárlása, keresd az 1-es, 2-es és 5-ös PIC kódot, mert csak ezek dobhatóak a szelektívbe, és győződj meg róla, hogy a műanyagot mindig tisztára mosod, mielőtt a hulladékgyűjtőbe teszed!

Nem mind arany, de értékes a fém

Hogy a fém kibányászása és feldolgozása mekkora terhet jelent a környezetre, talán nem is kell részleteznünk, éppen ezért fontos, hogy a nyersanyagokkal okosan gazdálkodjunk. A leggyakoribb háztartási fémhulladékok, például a konzerves, italos dobozok, de még az alufólia, sőt a kidobásra szánt evőeszköz is mehet a szelektív hulladékgyűjtőbe. A lényeg, hogy tiszta legyen, és a nem fém részeket eltávolítsd róla.

A szelektíven gyűjtött fémet Magyarországon Tatabányán, Ajkán, a Tata melletti Mocsán és a Heves megyei Apcon található kohók dolgozzák fel és alakítják késztermékké, noha például az italos dobozok újrahasznosítására lenne környezetbarátabb megoldás is – a dobozból doboz módszert Angliában például már alkalmazzák.

Az elektromos kisgépek szintén tartalmaznak fém hulladékot, ám ezek nem a kihelyezett szelektívbe valók. Mivel újrahasznosításuk speciálisabb eljárást igényel, a kijelölt hulladéktelepeken, vagy új háztartási gép vásárlásakor az üzletben is leadhatod a korábbi eszközödet.

Mi a helyzet a papírral?

A papírt körülbelül 5-7 alkalommal lehet újrahasznosítani, az alacsonyabb minőségűt – például újságpapír – valamivel kevesebbszer. Az újrahasznosított papírt szabad szemmel is könnyű megismerni, mert kicsit barnásabb a színe, ilyenkor azonban még tökéletesen megfelel például csomagolásra, füzetnek vagy éppenséggel tojástartónak is. Fontos azonban tudni, hogy a műanyag réteggel bevont papírok (például kávéspohár) vagy az étellel, zsírral szennyezett papírok nem hasznosíthatóak újra – azaz hiába készül lebomló anyagból a pizzás doboz, nem kerülhet a szelektívbe.

Az örökéletű(?) üveg

Az üveg újrahasznosítása során nem áll be minőségromlás, vagyis elméletben az üveget a végtelenségig újra lehet hasznosítani, ami azért jó hír, mert elsődleges előállítása komoly légszennyezéssel jár. A befőttes- és italosüvegek szelektíven gyűjthetőek, de a kihelyezett kukába nem dobhatóak be a síküvegek (például ablaküveg és tükör, amelyek csak hulladékudvarokban adhatóak le), a villanykörte, szemüveg, neoncső, hőálló üvegtál, porcelán, kerámia, orvosságos és veszélyes anyagokat tartalmazó üvegek.

A környezeti terhelés szempontjából azonban természetesen az a legjobb, ha az üvegeket nem bezúzzák és új formába öntik, hanem már meglévő állapotukban hasznosítják újra, például úgy, hogy vásárláskor újratöltik őket, vagy a következő évben is ezekben teszünk el lekvárt.

Szenvedélyünk a kávézás – de hogyan lehet fenntartható?

A kávé, legalábbis, ha Magyarországon issza az ember, messziről érkezik. Ökológiai lábnyoma ebből a szempontból semmiképpen nem elhanyagolható. Ám ha környezetbarát kávézás nem is igazán létezik, tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy zöldebb legyen a feketénk.

Polyák Judit 10 éve a férjével együtt nyitotta meg az Ecocafe-t az Andrássy úton, amit azóta is családi vállalkozásként működtetnek. A kávézóban már a nyitáskor is nagy hangsúlyt kapott – a köztudatban akkor még éppen csak megjelenő – környezettudatos szemlélet, viszont Judit szerint ma már egyáltalán nincs nehéz dolga annak, aki felelősebben szeretne kávét fogyasztani.

A fenntartható kávéért még a komfortzónánkból sem kell kilépni

Fenntartható forrásból származó kávét szinte bármelyik üzletlánc polcain találunk, csak egy kicsit tájékozódni kell a vásárlás előtt. Érdemes tisztában lenni például a minősítőrendszerekkel, melyek védjegyével gyorsan megtalálhatjuk azokat a kávékat, amelyek termesztésekor és előállításakor a környezettudatosságra törekedtek.

Mit garantálnak a leggyakoribb minősítő szervezetek logói?

Az UTZ csak fenntartható gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket minősít. Célja, hogy a gazdálkodók életkörülményei javuljanak, miközben a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek.

A Rainforest Alliance zöld békája olyan fejlesztések mellé áll, melyek alternatívát jelentenek az esőerdőket pusztító legeltetés, turizmus, vagy az erdőégetés helyett.

A Fair Trade minősítés 5 alapelve a méltányos ár, a gyermekmunka tilalma, a tisztességes munkakörülmények, a helyi közösségek fejlesztése és a környezeti fenntarthatóság.

A visszakövethetőség, az átláthatóság elengedhetetlen követelmény a minősítés során, így kizárható például a termőföld kizsákmányolása, a gyermekmunka, és a kávétermelők számára is etikus bér biztosítható. Mindez persze a felhasználói oldalon az árban is megjelenik, de Polyák Judit szerint csészékre lebontva ez a különbség sokszor elenyésző, ráadásul a magasabb árért nemcsak fenntartható, de minőségében is jobb kávét kapunk.

„A fenntarthatóságnak fontos része például, hogy a kávé minél közvetlenebb úton jusson el a farmtól a fogyasztóig. Így történhet meg, hogy ha valaki mondjuk egy skandináv kávézóban azt mondja a baristának, hogy ez élete legjobb kávéja volt, a kávézó tulajdonosa át tudja adni a dicséretet magának a farmernek is, ez pedig semmivel nem pótolható motiváció számára a munkája minőségének megőrzésére” – meséli Judit.

Szemes, instant és kapszulás

Ha fenntartható kávézásról beszélünk, mindenképpen szólnunk kell nemcsak a kávéról, de annak csomagolásáról is: a nagy kiszereléssel kevesebb a hulladék, de a csomagolóanyag általában nem újrahasznosítható. Az üveges kávék csomagolása újrafeldolgozható, de az üveg előállítása már nem környezetbarát. A kapszulás kávék a hulladék újrafelhasználására ugyan már kínálnak alternatívát, de statisztikák szerint a kis alumíniumtárak 70%-a még mindig a kukában végzi. Környezetvédelmi szempontból tehát itt is a csomagolásmentes vásárlás lenne a legjobb megoldás, amire egyes helyeken már hazánkban is van lehetőség.

De mi a helyzet a kávézókkal?

Judit szerint itt is elengedhetetlen, hogy kérdezzünk: egy jó barista örömmel fog beszámolni nekünk arról, honnan van a kávé, hol pörkölték, milyen úton jutott el hozzájuk. De más dolgok is árulkodnak a kávézó szemléletéről. A fenntartható kávé beszerzése mellett ők például arra is odafigyelnek, hogy környezetbarát tisztítószereket használjanak, a kezdetektől csak lebomló, elviteles poharat adnak ki, de egyébként is mindenkit biztatnak rá, hogy hozza el a saját bögréjét. Hazai termelőktől szerzik be a tejet, lekvárt, üdítőket, mindezek visszaváltható üvegcsomagolásban érkeznek, és még az egyenpólójuk is biopamutból készült. Így nem csak a kávé, a kávézás teljes élménye is fenntarthatóbbá válik.

Fotók: Polyák Judit

Rakun dobozközösség

Elviteles ebéd hulladék és higiéniai kockázatok nélkül, dobozközösséggel

Budapesten évi körülbelül 13 millió egyszer használatos ételes doboz kerül a kukába. A Felelős Gasztrohős Alapítvány elnöke, dr. Horvátth Sarolta és Varga Judit társalapító ezért hívta életre a dobozközösséget, amiről Szabó Eszter kommunikációs vezetővel, a Greendex egyik szerzőjével beszélgettünk.

Miben más a Rakun doboza, mintha valaki a saját ételhordós edényét viszi az étterembe?

Alapvetően nem tilos hozott edényben kiadni az ételt, de hatalmas felelősséget rak az étteremre, emiatt nagyon sok helyen nem is vállalják. Egyrészt a pult mögé vitt dobozzal fennáll keresztfertőzés veszélye, másrészt a kiadott étel biztonságáért mindig az étterem felel, akkor is, ha az esetleg az általam rosszul elmosott edény miatt lesz fertőzött. A forgó rendszerben a Rakun dobozokat elmosva kell leadni, de nem ebben, hanem egy, a vendéglátóhely által és a szigorú higiéniai előírásokat betartva megtisztított másik Rakun dobozban kapod meg az ételt. Így a vendég is nagyobb biztonságban van, és az étteremnek is csak olyanért kell felelősséget vállalnia, amit ellenőrizni is tud. Mindenki nyer.

Milyen filozófia alapján működik cég?

Hiszünk a többszöri felhasználásban: nemcsak az egyszer használatos műanyag vagy papír használatát szeretnénk kiváltani, de például arra is figyelünk, hogy a dobozaink teteje külön is cserélhető legyen – így, ha például letörik a fülük, még mindig nem az egész dobozt kell eldobni és újjal pótolni.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?

Európában van példa hasonló vállalkozásra, itthon létezik többször használatos elviteles kávés pohár, többször használatos éttermi ételes dobozt azonban csak mi kínálunk.

Miért döntöttetek a havidíjas megoldás mellett a betétdíjas helyett?

Mindenképpen egy valóban tartós, strapabíró dobozt szerettünk volna, ezért döntöttünk az alumínium mellett. Ennek viszont az ára is magasabb, így a betétdíj is magasabb összeg lett volna. Úgy számoltunk, hogy előfizetéssel heti 3×2 doboz elhozásával éves szinten így akár 19 200 Ft-ot is megspórolhatnak a felhasználóink. A terheket egyébként próbáljuk egyenlő arányban megosztani az előfizetők és az éttermek között. A többször használható dobozzal a vendéglátóhelyek is jobban járhatnak, mintha az eldobható csomagolásért fizetnek.

Az éttermeknek szükségük van valamilyen különleges infrastruktúrára a Rakun dobozok kezeléséhez?

A doboz ugyanazon az útvonalon megy be az étterembe, mint egy éttermi tányér, tehát kell, hogy legyen fehér mosó az adott helyen, de más követelmény nincs.

Hány étteremben lehet most Rakun dobozban kérni az ételt?

Jelenleg 11 étteremmel állunk szerződésben. Eredetileg a 8. és a 9. kerület környékén kezdtünk éttermeket megkeresni, mert itt sok az irodista és az egyetemista, akik jellemzően hetente többször is visznek el ételt, de ma már budai partnereink is vannak.

Az éttermek egyébként nyitottak a dobozközösség ötletére?

Abszolút, hiszen egyrészt az alumínium dobozok nem csöpögnek, nem áznak át, nem kell őket még folpackkal körbetekerni, vagyis sokkal egyszerűbb is dolgozni velük. Másrészt az EU-s rendelet miatt 2021-től sok egyszer használatos eszközt fognak kivezetni, amire az alternatív csomagolással előre készülhetnek.

Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok?

Szerintem a Rakun doboz nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik: a klasszikus, jól bevált nagymama ételhordója megoldást gondoltuk újra, csak a modern, nagyvárosi környezetnek megfelelően itt nem az ételhordó fülén, címkére ragasztva szerepel a név, hanem egy applikáció és egy QR kód segítségével tudod elhozni a dobozodat.

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?

Jelenleg a dobozközösség pilot szakaszában vagyunk, szeretnénk, ha majd kiszállítani is lehetne Rakun dobozokban, nagyon hosszú távon pedig egy olyan mosodán is gondolkodunk, amivel a fehér mosóval nem rendelkező éttermek is a dobozközösség tagjai lehetnek.

A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?

A hulladékcsökkentés mellett nagy hangsúlyt helyezünk a szemléletformálásra is, hiszünk benne, hogy a változásnak ebből az irányból kell érkeznie.

Ha tetszett a Rakun dobozközösség története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Fotók/Rakun

LuminanCity

Áramfelhasználás okosan: jövőbemutató megoldásokat kínál a LuminanCity

Az elektromos áram környezetbarát lehetőségeket kínál a növénytermesztésben és a közlekedésben, ha okosan használjuk. A LuminanCity professzionális növényvilágítási rendszerei, valamint otthoni és közterületi felhasználásra kínált töltőberendezései ésszerűségre, mérnöki maximalizmusra és újításokra támaszkodva a legtöbbet hozzák ki minden felhasznált energiaegységből. Nagy Zsolt ügyvezető igazgatóval, a növényvilágítási üzletág vezetőjével és Gömbös Péter ügyvezetővel, az autótöltési üzletág vezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik a cég?

Hiszünk benne, hogy a zöld technológiáé a jövő, mi pedig azon dolgozunk, hogy a folyamatosan jelentkező igényekre már kész, kipróbált megoldásokkal válaszoljunk.

A növényvilágítás és az elektromos autók töltése látszólag nagyon különböző dolgok. Hogyan jött az ötlet?

Alapvetően az anyavállalatunk hozta be az autótöltés ötletét a már meglévő növényvilágítás mellé, de egyébként mérnöki szempontból nem olyan távoli dolgok ezek.

Fotó/canva.com

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek?

Mindkét területen vannak konkurenseink, de sok más gyártóval ellentétben mi nem egyfajta mellékesként tekintünk ezekre a megoldásokra, hanem a lehető legjobbat akarjuk kínálni ügyfeleinknek. A növénylámpáinkat például Magyarországon fejlesztjük és gyártjuk, a töltőknél pedig nem a legolcsóbb, hanem a műszaki szempontból legjobb, legkifinomultabb megoldást kerestük.

Miért jó üvegházban növényt termeszteni?

Az üvegházban kiszámítható, ellenőrzött körülmények között, helyben fogyasztásra készülnek élelmiszerek, így érhető el például, hogy decemberben is ehessünk jó minőségű hazai paradicsomot. A helyben termesztés a szállítás költségeit és annak ökológiai terhét is kiveszi a képletből, ráadásul, mivel egy zárt rendszerről van szó, a hagyományos termesztéshez képest a növényfarmok tized annyi vízből gazdálkodnak. A hátrány az áramigény, de itt jövünk mi a képbe: a gazdaságos LED-es világítással akár 40-50%-kal is csökkenhet a felhasznált villamos energia mértéke.

Alkalmaztok valamilyen forradalmi megoldást?

Számos intelligens megoldást kínálunk, többek között állítható színspektrumot és az újdonságnak számító automatikus munkafényt. A növényeknek a növekedéshez vörös fényre van leginkább szükségük. A lila fény ilyen szempontból tökéletes, hiszen vörös és kék is van benne, és olcsón is előállítható, az emberi szem számára viszont rendkívül kellemetlen. Ráadásul, mivel feketének látszanak benne a levelek, nehezen észrevehető egy-egy esetleges betegség. Az automatikus munkafény érzékeli a dolgozó jelenlétét, és fehér fényre vált, majd, ahogy a dolgozó továbbhalad, visszakapcsol a lila fény. Így kihasználjuk a lila fény olcsóságát, miközben kellemesebb munkakörnyezetet teremtünk.

Az autótöltők esetében pedig nálunk eleve beépített az a B-típusú érintésvédelem, amelyet a többi gyártó ugyan a használathoz előír, de nem mellékel, így gyakorlatilag a felhasználóra hárítja a felelősséget. A termékeink ebből kifolyólag valamivel ugyan drágábbak, de felelősen és biztonságosan használhatóak.

Fotó/LuminanCity

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még a LuminanCity-nél?

A hazai villamoshálózat nincs felkészülve az elektromos autók megjelenésével hirtelen megnőtt áramigényre. Erre próbáltunk megoldást találni a töltőkbe épített energiamenedzsment funkcióval, ami a rendelkezésre álló villamos energiát maximálisan kihasználja, de nem terheli túl a hálózatot. Egy hagyományos töltőállomásnál, ha 30 egység energiát tud felvenni, és három töltőállomást alakítanak ki rajta, mindegyiket 10-10-re kell leszabályozniuk. A mi töltőállomásunk érzékeli, hogy hány autó áll bent, és azok éppen mennyi energiát vesznek fel, és mindig ez alapján osztja el az áramot. Ha például csak egy autó áll bent, az megkaphatja az összes 30 egységet, a második autó megérkezésekor pedig automatikusan csökkentjük az áramot.

A fenntarthatóság bármilyen más módon is megjelenik az életetekben?

Az anyavállalatunk az elsők között volt, amely megkapta az ISO 14001-es tanúsítványt, ami azt igazolja, hogy a cég a tevékenysége során a minimálisra csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Leányvállalatként mi is osztjuk ezt a szemléletet, magánemberként pedig tényleg a mindennapjainkban is igyekszünk környezettudatos döntéseket hozni, még az alufólia galacsinokat is összegyűjtjük, és időnként leadjuk így, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljön az újra felhasználható fém.

Ha tetszett a LuminanCity története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

search icon