Szenvedélyünk a kávézás – de hogyan lehet fenntartható?
Szenvedélyünk a kávézás – de hogyan lehet fenntartható?

A kávé, legalábbis, ha Magyarországon issza az ember, messziről érkezik. Ökológiai lábnyoma ebből a szempontból semmiképpen nem elhanyagolható. Ám ha környezetbarát kávézás nem is igazán létezik, tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy zöldebb legyen a feketénk.

Polyák Judit 10 éve a férjével együtt nyitotta meg az Ecocafe-t az Andrássy úton, amit azóta is családi vállalkozásként működtetnek. A kávézóban már a nyitáskor is nagy hangsúlyt kapott – a köztudatban akkor még éppen csak megjelenő – környezettudatos szemlélet, viszont Judit szerint ma már egyáltalán nincs nehéz dolga annak, aki felelősebben szeretne kávét fogyasztani.

A fenntartható kávéért még a komfortzónánkból sem kell kilépni

Fenntartható forrásból származó kávét szinte bármelyik üzletlánc polcain találunk, csak egy kicsit tájékozódni kell a vásárlás előtt. Érdemes tisztában lenni például a minősítőrendszerekkel, melyek védjegyével gyorsan megtalálhatjuk azokat a kávékat, amelyek termesztésekor és előállításakor a környezettudatosságra törekedtek.

Mit garantálnak a leggyakoribb minősítő szervezetek logói?

Az UTZ csak fenntartható gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket minősít. Célja, hogy a gazdálkodók életkörülményei javuljanak, miközben a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek.

A Rainforest Alliance zöld békája olyan fejlesztések mellé áll, melyek alternatívát jelentenek az esőerdőket pusztító legeltetés, turizmus, vagy az erdőégetés helyett.

A Fair Trade minősítés 5 alapelve a méltányos ár, a gyermekmunka tilalma, a tisztességes munkakörülmények, a helyi közösségek fejlesztése és a környezeti fenntarthatóság.

A visszakövethetőség, az átláthatóság elengedhetetlen követelmény a minősítés során, így kizárható például a termőföld kizsákmányolása, a gyermekmunka, és a kávétermelők számára is etikus bér biztosítható. Mindez persze a felhasználói oldalon az árban is megjelenik, de Polyák Judit szerint csészékre lebontva ez a különbség sokszor elenyésző, ráadásul a magasabb árért nemcsak fenntartható, de minőségében is jobb kávét kapunk.

„A fenntarthatóságnak fontos része például, hogy a kávé minél közvetlenebb úton jusson el a farmtól a fogyasztóig. Így történhet meg, hogy ha valaki mondjuk egy skandináv kávézóban azt mondja a baristának, hogy ez élete legjobb kávéja volt, a kávézó tulajdonosa át tudja adni a dicséretet magának a farmernek is, ez pedig semmivel nem pótolható motiváció számára a munkája minőségének megőrzésére” – meséli Judit.

Szemes, instant és kapszulás

Ha fenntartható kávézásról beszélünk, mindenképpen szólnunk kell nemcsak a kávéról, de annak csomagolásáról is: a nagy kiszereléssel kevesebb a hulladék, de a csomagolóanyag általában nem újrahasznosítható. Az üveges kávék csomagolása újrafeldolgozható, de az üveg előállítása már nem környezetbarát. A kapszulás kávék a hulladék újrafelhasználására ugyan már kínálnak alternatívát, de statisztikák szerint a kis alumíniumtárak 70%-a még mindig a kukában végzi. Környezetvédelmi szempontból tehát itt is a csomagolásmentes vásárlás lenne a legjobb megoldás, amire egyes helyeken már hazánkban is van lehetőség.

De mi a helyzet a kávézókkal?

Judit szerint itt is elengedhetetlen, hogy kérdezzünk: egy jó barista örömmel fog beszámolni nekünk arról, honnan van a kávé, hol pörkölték, milyen úton jutott el hozzájuk. De más dolgok is árulkodnak a kávézó szemléletéről. A fenntartható kávé beszerzése mellett ők például arra is odafigyelnek, hogy környezetbarát tisztítószereket használjanak, a kezdetektől csak lebomló, elviteles poharat adnak ki, de egyébként is mindenkit biztatnak rá, hogy hozza el a saját bögréjét. Hazai termelőktől szerzik be a tejet, lekvárt, üdítőket, mindezek visszaváltható üvegcsomagolásban érkeznek, és még az egyenpólójuk is biopamutból készült. Így nem csak a kávé, a kávézás teljes élménye is fenntarthatóbbá válik.

Fotók: Polyák Judit

search icon