Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a töltő-infrastruktúra kiépítését, hogy elősegítse az áttörést az elektromos közlekedés területén.
Az Európai Unió luxemburgi székhelyű számvevőszékének új jelentése szerint az EU messze áll még attól a céljától, hogy 2025-ig egymillió töltőpontot alakítson ki, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem.
Kapcsolódó bejegyzések
Városi közlekedés – mit használjunk?
Hogyan tudunk környezettudatosan, de mégis gyorsan és hatékonyan közlekedni a városban?
A megállapítások szerint az elektromos járművekkel való közlekedés az unión belül továbbra is akadályokba ütközik, a nyilvános töltőállomások elérhetősége tagországonként jelentősen eltérő, a fizetési rendszerek nincsenek harmonizálva. Eközben a töltőhálózatok kiépítése nem követi az elektromos autók forgalomba helyezésének ütemét.
A jelentéstevők egyebek között azt javasolták, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki stratégiai ütemtervet a töltési infrastruktúrára vonatkozó célértékek eléréséhez, valamint szabjon meg minimumszabványokat és -követelményeket – derült ki az MTI beszámolójából.
Az egyelőre nehezebben hozzáférhető töltőinfrastruktúrát nevezte meg az elektromos járművek robbanásszerű magyarországi elterjedésének egyik korlátjaként Balasa Levevente, a Siemens Smart Infrastructure – Distribution Systems üzletágvezetője is az Indexnek adott interjúban.
Ha azzal számolunk, hogy jelenleg nagyjából húszezer elektromos vagy hibridautó közlekedik Magyarországon, amelyek száma két éven belül ugrásszerűen megnő, akkor az ezek villamos töltéséhez szükséges energia mennyisége vetekszik Magyarország beépített villamosenergia-kapacitásának nagyságával. Ezért új kihívásokkal kell szembenéznünk a kapacitás oldalán, és fontos lesz például időben is ütemezni, menedzselni az autópark vagy a buszdepók töltését
– tette hozzá Balasa.
A fejlesztések és az elektromos járművek rendkívül fontosak az EU klímacéljai miatt is, hiszen jelenleg az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának mintegy egynegyede a közlekedésből, túlnyomórészt, 72 százalékban, a közúti szállításból származik.