Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának szakemberei által vezetett legújabb kutatás az első, amely az élelmiszerek éghajlati lábnyomát számszerűsítve felölel minden országot és szektort a termeléstől kezdve a csomagoláson és az elosztáson át az élelmiszerhulladék kezeléséig.

A Nature Food című folyóiratban publikált friss tanulmány szerint a földterületek mezőgazdasági célú megtisztítása, az erdőirtás, a trágyázás, a haszonállatok és a hulladéktermelés mind hozzájárulnak ahhoz a kibocsátáshoz, amely a bolygó 7,7 milliárdos népességének élelmezéséhez szükséges rendszerből származik.

Kapcsolódó bejegyzések

Másképp kell tekintenünk az ételeinkre

Az étrendünk lehet az egyik kulcs a klímaváltozás elleni küzdelemben, de az is nagyon fontos, hogy amit már megtermeltünk, azt meg is együk.

A tanulmány alapja egy frissen létrehozott globális adatbázis, amely az élelmiszerrendszer emissziójára vonatkozó becsléseket tartalmazza az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. Ezek alapján 2015-ben már a globális kibocsátás 34%-ért volt felelős az élelmiszerrendszer.

Ennek nagyjából a fele szén-dioxid volt, amely elsősorban a földhasználatból, valamint a csomagoláshoz, szállításhoz és feldolgozáshoz kötődő energiafelhasználásból eredt. A szegmens legnagyobb kibocsátói 2015-ben Kína (a globális kibocsátás 13,5%-a), Indonézia (8,8%), az Egyesült Államok (8,2%), Brazília (7,4%), az Európai Unió (6,7%) és India (6,3%) voltak.

Érdekes adalék, hogy a problémaként sokszor hivatkozott szállítás „csupán” a kibocsátás 4,8%-ért volt felelős, míg a csomagolás 5,4%-át adta az összkibocsátásnak.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(MTI)