A denevérek az egyetlen ma élő aktív repülésre képes emlőscsoport, de nem csak emiatt érdekesek. Tudtad, hogy az anyadenevér egyedülálló módon fejjel lefelé szül?

Denevérek hazánkban

Magyarországon 28 denevérfaj fordul elő, a Földön pedig 1000-nél több faj ismert. Hazánkban minden fajuk védett, vannak köztük barlangokhoz, faodvakhoz és épített környezethez kötődő (szünantróp) denevérek is, mindegyikük rovarokkal táplálkozik. Táplálékbázisuk fogyatkozása mellett élőhelyeik zavarása, megszüntetése jelent problémát számukra.

Szaporodás és társas élet denevérmódra

A denevérek szaporodása sok más fajhoz hasonlóan szezonális ciklikusságot mutat. A teleléshez a tél beállta előtt az utódnak és az anyának is el kell kezdenie a tartalékok felhalmozását, ehhez viszont időben fel kell nőnie a fiatal denevérnek. Ráadásul a szoptatáshoz is sok és jó táplálékra van szüksége az anyának, így a denevérek ellése nálunk a tavaszi-nyári időszakra esik. A párzás azonban tipikusan az előző év második felében történik, a megtermékenyülés viszont csak jóval később, a téli hibernációból való ébredés után következik be: a sperma eltárolása, illetve a késleltetett peteérés teszi lehetővé ezt az európai fajoknál [1].

A denevérek egyébként meglehetősen sokáig, akár évtizedekig is élhetnek, szaporodási ciklusonként pedig kevés utódot hoznak világra. Ennek menete is különleges: a kölyök a szokásostól eltérően fejjel felfelé elhelyezkedő anyja farokvitorlájába érkezik, és egy darabig a szülő úgy vadászik, hogy a tejfogaival a szőrébe kapaszkodó utódot is szállítja magán.

A denevérek a macskákhoz hasonlóan tisztogatják is magukat. Társas életük, kommunikációjuk összetett, különféle hangokkal, illatokkal és érintésekkel is kommunikálnak egymással [2]. Így tudatják egymással, hogy melyik fajhoz és melyik kolóniához tartoznak, hogy milyen a kondíciójuk, illetve így jelzik a párzási szándékukat is. Van a világon olyan denevérfaj, melynek esetében ismert az a jelenség, hogy az éhező denevér hanggal vagy érintéssel jelez, a többiek pedig táplálékot adnak neki.

Egy másik fajnál a barlang mennyezetéről leesett denevérkölyök különleges hangot hallat, amire a csoport tagjai úgy reagálnak, hogy vigyáznak rá, míg meg nem érkezik az anyja, megvédve őt ezzel a más csoportba tartozó denevérek agresszivitásától. Egy harmadik faj új pihenőhelyet kereső egyedei sajátos hangot adnak ki, amire a már letelepedett fajtársaik egy másik jellegzetes hanggal jeleznek vissza, míg az újonnan érkező be nem bújik az új helyre [2].

Barlangok, bányák és pincék

Vannak fajaik, melyeknek a szülőkolóniái is barlangokban élnek, de számos denevér csak a téli hibernáció idejére keresi fel az ilyen és ehhez hasonló élőhelyeket. Ilyenek például a régi bányajáratok és pincék is, melyek szintén telelőhelyként szolgálhatnak. Az ilyen féltermészetes, másodlagos élőhelyek helyenként igen jelentős denevérélőhelyek, háborítatlanságuk biztosítása fontos. Egyes fajok gyakorlatilag mozdulatlanul töltik az egész telet, míg mások a melegebb periódusokban akár aktivizálódhatnak is, még telelőhelyet is válthatnak.

Hogyan segíthetjük őket, és mit tegyünk, ha denevérre bukkanunk?

A természetközeli élőhelyek védelmével, a rovarvilág segítésével a denevéreknek is kedvezünk, de akár denevérodút is kihelyezhetünk. Denevérek felbukkanhatnak akár panellakásokban is. Ha denevért találsz, és nem tudod, mitévő legyél, ide kattintva megtalálod a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslatait.

Fotók: Pribéli Levente (a képek Hegyi Zoltán denevérszakértő jelenlétében, monitoring program keretében készültek)

Kapcsolódó bejegyzések

Itt élőben figyelheted a denevérek mindennapjait!

A denevérek – köztük az épületlakó fajok is – egyre nagyobb veszélyben vannak, pedig még emberi megfontolás szerint is „hasznos” állatok.

Irodalmak:

[1] Bradley, S. (2006). The ecology of bat reproduction.

[2] Chaverri, G., Ancillotto, L., & Russo, D. (2018). Social communication in bats. Biological Reviews, 93(4), 1938–1954.