Izland segíthetne Észak-Európa élelmezésbiztonsági problémáinak megoldásában a spirulina, egy alternatív, tápláló, fenntartható fehérjeforrás ipari termelésének növelésével. Egy új megvalósíthatósági tanulmány szerint Izland a legambiciózusabb becslések szerint is önellátóvá válhatna fehérje terén, és évente több mint hatmillió európait tudna ellátni.
Annak környezeti hatása, hogy az emberek táplálkozása továbbra is az állati eredetű fehérjeforrásokra (beleértve a tojást, tejet, marhahúst, sertéshúst, baromfit és halat) támaszkodik, valamint Európa függősége a fehérjében gazdag növények importjától, a fenntartható önellátás témáját politikai napirendre emelte. A „jövő élelmiszerei”, mint például a hagyományos hús helyettesítésére javasolt spirulina, több mint 90%-kal csökkenthetik a környezeti hatásokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátását és az édesvízkivonást.
A spirulina magasabb fehérjetartalommal rendelkezik (100 g-onként akár 70%-kal), mint a marhahús (100 g sovány húsra vetítve akár 30%-kal). Bár ez a kékeszöld alga jelenleg kevésbé megfizethető, mint a marhahús, várhatóan a tömegtermeléssel az ára is megfizethetőbbé válik.
Izlandon a spirulinát már sikeresen termesztik egy újszerű, ipari méretű, megújuló energiával működő biomassza termesztési rendszerben. Jelenleg a Vaxa Iceland által üzemeltetett termelőegység működik a Hellisheiði geotermikus erőműben, ahol a termelési folyamat szén-dioxid-semleges.
Az első termelésnövelési forgatókönyv szerint, konzervatív méretnövelést feltételezve, Izland a jelenleg beépített villamosenergia-termelő kapacitás 15%-ának felhasználásával évente 20 925 tonna spirulina előállításával fehérje-önellátóvá válhatna. Ez elegendő 572 867 személy fehérje- és táplálkozási szükségletének kielégítésére. A hatodik forgatókönyv szerint, amelyet „végső méretnövelésnek” neveztek el, Izland önellátóvá válhatna, és – a nehézipar által használt energiakapacitás nagyobb mértékű elosztása mellett – az ország ezen felül kielégíthetné Litvánia és Lettország, illetve Litvánia és Észtország, valamint Jersey, Man-sziget, Guernsey és a Feröer-szigetek szükségleteit is. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a tervezett energiaprojektek felhasználásával Izland akár évi 242 366 tonna spirulina biomasszával is el tudná látni magát, valamint Dániát, Finnországot, Norvégiát vagy Írországot, ami 6 635 052 embert elégítene ki.
Kapcsolódó bejegyzések
A mikrobák és a napenergia kombinációja hozhat megoldást az élelmiszerválságra a jövőben
A PNAS tudományos folyóiratban nem rég publikált tanulmány szerint a napenergia és a mikrobák kombinálásával tízszer több fehérjét lehetne előállítani, mint például a szójababból, ez pedig megoldást jelenthetne az élelmiszerválságra.
A legambiciózusabb forgatókönyv szerint, önmagában ez a beavatkozás 75,1 millió tonna szén-dioxid-egyenérték éves megtakarítást eredményezhet, ami a negyedéves európai üvegházhatásúgáz-kibocsátás 7,3%-át teszi ki. Bár a megvalósíthatósági tanulmányban vizsgált méretnövelési forgatókönyvek idealizált termelési feltételeket feltételeznek, a kutatók elismerik, hogy ezek sikere a megfelelő villamos energia rendelkezésre bocsátásától függ. A nehézipar által jelenleg fogyasztott villamos energia áthelyezésével Izland jelentős és fenntartható alternatív fehérjeexportőrré válhatna.
(Forrás: University of Cambridge)
