Az Energiaklub legújabb felmérése szerint, az önkormányzatok saját energiaköltségeik megugrását és a lakosság nehézségeit egyaránt aggasztónak tartják.
Az energiaválság kapcsán az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívást az önkormányzati fenntartású épületek energiaköltsége és ennek fedezethiánya jelenti. Tízből nyolc településen súlyos vagy nagyon súlyos gondot okoz az energiaköltségek kigazdálkodása. A felmérésből kiderül, hogy az átlagosnál komolyabb problémának látják a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiányát, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelését, valamint a szociális tűzifa beszerzését és elosztását is. A megkérdezett önkormányzatok 92%-át a közepesnél súlyosabban érinti a fenti problémák legalább egyike. Az energiaválsághoz kapcsolódó lakossági megkeresések kezelése különösen az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban jelent nehézséget. E két régióban a válaszadók közel 60%-a jelezte, hogy súlyos vagy nagyon súlyos teher a megnövekedett lakossági megkeresések kezelése.
A klímaváltozás súlyosságát legutóbb 2015-ben mérték fel az önkormányzatok körében. Továbbra is globális szinten tartják legtöbben (79%) súlyosnak a jelenséget, de növekedett azok aránya, akik országos, illetve helyi léptékben is súlyosnak ítélik a problémát. Enyhén, 70%-ról 76%-ra növekedett azok aránya, akik Magyarország szempontjából is súlyos vagy nagyon súlyos gondnak tartják. Leginkább abban látható elmozdulás, hogy egyre többen úgy ítélik meg: az éghajlatváltozás saját településükön is súlyos vagy nagyon súlyos problémát jelent. Ez az arány 53%-ról 61%-ra emelkedett.
A felmérés szerint, még mindig nagyon alacsony azon települések aránya, amelyek rendelkeznek kifejezetten klímaváltozással kapcsolatos stratégiával, illetve Fenntartható Energia és Klíma Akctiótervvel (SECAP). Ez utóbbival a megkérdezett települések 9%-a rendelkezik, de regionális átlagban kiugróan magas, 38%-os arány mutatkozott a Dél-Alföldi régióban, ami a mért adatok és a modellek szerint is legerősebben érintett a felmelegedéssel és a hőhullámokkal.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaválság: ne rettegjünk, cselekedjünk!
Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még van lehetőségünk megakadályozni a visszafordíthatatlan klímakatasztrófát, szögezi le a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) augusztus elején megjelent, hatodik értékelője. Akkor miért nem akadályozzuk meg a fenyegető katasztrófát? Talán nem tudjuk, hogy mi okozza a klímaváltozást, és mit kellene tenni ellene? Az akadályokat is ismerjük, ám azok leküzdése sajnos úgy tűnik, nem egyszerű feladat. De mik ezek az akadályozó tényezők, és hogyan küzdhetjük le őket? – teszi fel kérdéseit a szerző.
Az energiaválság és a klímaválság egyaránt nehéz helyzetet teremt a magyar önkormányzatok számára. Ezért fontosnak tartjuk, hogy olyan eszközök és információk legyenek a kezükben, amelyekkel megfelelően tudnak reagálni a válsághelyzetekre. Javasoljuk, hogy aki még nem tette, készítsen klímastratégiát vagy Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (SECAP). Fontos az önkormányzati épületállomány részletes felmérése és az energia-fogyasztási adatok legalább havi szintű gyűjtése és nyomon követése is.
– mutatott rá Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet klíma program vezetője.
A települések körében végzett kutatáshoz az adatfelvétel 236 véletlenszerűen felhívott önkormányzati dolgozó körében zajlott, akik közül 50% (al)polgármester vagy jegyző, 50% pedig egyéb önkormányzati munkatárs volt. A megkérdezettek munkahelye 89%-ban község, 11%-ban pedig város volt. Az adatfelvétel 2022. szeptemberében történt.