A Bálnák: A bolygó őrei című francia természetfilm egyszerre kapcsolja ki, tanítja és nyűgözi le nézőjét. Bemutatja az emberiség túlságosan mohó és kizsákmányoló fellépését a bálnákkal szemben, a célja mégsem bűntudatunk felébresztése, sokkal inkább a szemléletváltásra való buzdítás.
Igazán különleges élményben lehet része annak, aki mozijegyet vált a Bálnák: A bolygó őrei valamelyik vetítésére. A francia természetfilm nemcsak érdekes és informatív tárlatvezetésre invitál a bálnák világába, hanem lenyűgöző felvételeivel egyfajta meditatív állapotba is képes ringatni nézőjét, aki szűk másfél órára kiszakadhat a hétköznapokból, és átélheti, átérezheti, milyen szabad, békés és harmonikus élete lehet az óceánok óriásemlőseinek.
Kapcsolódó bejegyzések
Megfejtették a bálnák énekének titkát
A sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek.
Hogyan azonosulhatunk a bálnákkal?
Jean-Albert Lièvre filmjének főszereplőivel, vagyis a bálnákkal már csak azért is könnyen azonosulhatunk, mert a Heathcote Williams irodalmi műve alapján írt, valamint a híres francia színész, Jean Dujardin előadásában hallható narráció az ő szemszögükből fogalmazódik meg. Olyan érzésünk támadhat tehát, mintha a filmen keresztül maguk a bálnák szólnának hozzánk. Ha pedig valakinek ez még nem lenne elég a bevonódáshoz, annak ott az alkotás központi állítása, miszerint ezek az óceáni kolosszusok igencsak hasonlítanak hozzánk, emberekhez a működésük módját és az intelligenciájukat tekintve. A Bálnák: A bolygó őreiből kiderül ugyanis, hogy a címbeli állatok már 50 millió éve élnek a bolygón, az ember megjelenéséig pedig lényegében uralták a Földet. A fő különbség köztünk és köztük lecsupaszítva annyi, hogy mindezt hatalomra való törekvés, zsarnokoskodás, vérontás és más élőlények kizsákmányolása nélkül tették.
A film felépítése segít átérezni ennek az állításnak a súlyát. A rendező a játékidő első felét annak szenteli, hogy egyrészt megismertesse nézőjével a különféle bálnákat – a púpos bálnától kezdve a szürke és a rekordméretű kék bálnán át az egész életében jégpáncélok alatt úszkáló grönlandi bálnáig –, másrészt pedig hangsúlyozza, milyen sok közös tulajdonsága van az emberek és a bálnák társadalmának. Megtudhatjuk, mennyire változatos és sokrétű a bálnák hatalmas távolságokat átívelő kommunikációra használt éneke, milyen fejlett a tengeri emlősök agykérge és memóriája, és milyen gondoskodó, óvó és tanító egy anyabálna a kicsinyével. Mindemellett kiderül, hogy a bálnákat összetett érzelmi, sokszor szeretetteljes viszony fűzheti egymáshoz, magukon kívül pedig élőlénytársaikra is fordítanak energiát. Még ránk, emberekre is.
Fotó: Vertigo Média
A bálnáknak köszönhetjük az életünket
Hogy mekkora hatással vannak mindennapi életünkre a bálnák, a film második feléből derül ki, amelyben megismerhetjük kiemelkedően fontos és nélkülözhetetlen szerepüket a nekünk is életet adó oxigén előállításában. Az oxigén a bálnák elsődleges táplálékát jelentő, szabad szemmel nem is látható fitoplanktonok révén termelődik, ezek az élőlények pedig annál inkább szaporodnak, minél többet fogyasztanak belőlük a cetek, ezért hivatkoznak a film narrációjában a tenger magvetőiként a bálnákra. És ezért furcsa, hogy mi, emberek mégsem vagyunk képesek megbecsülni ezeket a csodálatos és a létezésünk szempontjából is meghatározó élőlényeket, amelyeket a különböző ipari forradalmak idején tömegével vadásztunk.
A Bálnák: A bolygó őrei második szakaszának legmegrázóbb részei azok az archív felvételek, amelyek bemutatják, hogyan mészárolta le és zsákmányolta ki az ember hosszú időn keresztül ezeket az óriási emlősöket, hogy zsírjukat a legváltozatosabb területeken – a szépségipartól a fegyvergyártásig – hasznosítsa. Az is kiderül, hogy a vadászat hatására miként voltak kénytelenek a bálnák változtatni korábbi szokásaikon, rituáléikon, illetve hogy miként zavarta meg az ember modernizációra való törekvése a vándorlási útvonalaikat, és hogy mindezek ellenére a bálnák nem tekintenek minket ellenségeiknek.
Kapcsolódó bejegyzések
Tonnaszám nyelik a bálnák a mikroműanyagot
A szilák segítségével táplálkozó bálnák napi több millió mikroműanyag-szemcsét nyelnek le, ezzel a bolygó legnagyobb műanyaghulladék-fogyasztói.
Mit tanulhatunk a bálnáktól?
Természetesen a film nem egyoldalúan foglal állást, célja érezhetően nem a bűntudat felkeltése, sokkal inkább a szemléletváltásra való buzdítás. Éppen ezért a Bálnák: A bolygó őrei arra is kitér, hogy akadnak köztünk szép számmal olyanok, akik nem csupán a felhasználható erőforrást látják ezekben az állatokban. Ennélfogva betekintést nyerhetünk egy igazi bálnamentő akcióba, melynek során egy maréknyi ember egy tengerpartra sodródott példányt igyekszik megóvni a kiszáradástól, és próbál visszajuttatni az óceánba. És hogy még árnyaltabb legyen a kép, arról is szó esik a filmben, hogy a maga módján a bálnavadászat sem ördögtől való, hiszen fenntartható mértékben sokáig az eszkimók túlélésének záloga volt.
A gond ott kezdődött, hogy az ember istent kezdett el játszani ahelyett, hogy – a bálnákhoz hasonlóan – a megfelelő bölcsességgel felvértezve élte volna meg vezetői, uralkodói pozícióját. A Bálnák: A bolygó őrei elsősorban arra hívja fel közönsége figyelmét, hogy sosem késő változtatni, és ha megfogadjuk ezt a tanácsot, egyszer talán eltanulhatjuk a bálnáktól azt a békét, harmóniát és életigenlést, ami akár 200 életéven át is elkísérheti ezeket a hatalmas és minden szempontból csodálni való teremtményeket.
A film február 29-étől megtekinthető a mozikban. Magyarországon forgalmazza a Vertigo Média.
Bolygónk élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Vertigo Média
