Az erdőben több milliárd élőlény él, némelyikük túl kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen. Ezek a mikroméretű fajok együttesen többet tesznek hozzá bolygónkhoz, mint azt a legtöbben el tudnánk képzelni.
Bár tudjuk, hogy az erdők jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedés elleni küzdelemben – hisz szén-dioxid-tárolóként működnek -, azt már kevésbé tudjuk, hogy a talajban rejtőzködő apró organizmusok hogyan segítenek elzárni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az erdeinkben élő fák fotoszintézisük során szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, amit leveleik a napfény hatására oxigénné és cukorrá alakítanak Így a fák természetes módon küzdenek a bolygót felmelegítő üvegházhatás ellen. A becslések szerint az elmúlt 20 évben csak az amazóniai esőerdő 1,7 milliárd tonna szén-dioxidot vett fel.
A fák azonban nem elszigetelten működnek; összefonódnak a mikroméretű gombák hatalmas közösségével. Az Imperial College London kutatói által vezetett tanulmány kimutatta, hogy egy bizonyos típus – az ektomikorrhiza gomba – lehetővé teszi bizonyos fák számára, hogy gyorsabban szívják fel a CO2-t (és ezért gyorsabban növekedjenek), mint mások. Ezt nevezik „CO2-trágyázási hatásnak”. Ezek a gombák a gazdafa gyökérrendszerében élnek, és segítenek a fának több vizet, szenet és egyéb tápanyagot felvenni. Cserébe a fa fotoszintézis révén táplálékot biztosít a gombák számára.
Az ektomikorrhiza gombákról azt is megállapították, hogy lassítják a rothadási folyamatot; a bomlás során a fák elzárt szénje pedig felszabadul, és a légkörbe kerül. A gombák tehát valójában két módszerrel is küzdenek a globális felmelegedés ellen.
A tudósok szerint a természetben előforduló erdei gombákat veszélyeztetik egyes vegyi anyagok. Dr. Colin Averill, a svájci ETH Zürich vezető kutatója szerint a nitrogénben, foszforban és káliumban gazdag műtrágyák valójában megbontják a gombák és a növényi gyökerek közötti szimbiózist.
A kutatások azt is kimutatták, hogy összefüggés van a talajgombák elvesztése és az erdőtalaj széntartalmának csökkenése között. Eközben az erdőirtás, amely a gombákat gazdafáikkal együtt elpusztítja, megzavarja ezt az egész föld alatti, az éghajlatváltozás ellen küzdő ökoszisztémát.
A rendszer azonban helyreállítható. Dr. Averill szerint a gazdag, biodiverzitásban bővelkedő „donor” területekről származó talaj átültetésével az olyan területekre, ahol a talaj kimerült, helyre lehet állítani a gombatelepeket. Lehet, hogy ezek a gombák aprók és rejtőzködnek a föld alatt, de olyan hálózatot alkotnak, amely védi bolygónkat. Az őket tanulmányozó tudósok szerint többet tehetünk – különösen a fenntartható gazdálkodási módszerek révén – védelmükért.
Forrás (bbc.com)
