Bizony, igaz: nálunk is élnek orchideák, és nem csak az ablakpárkányon. Természetes élőhelyeiken több mint 60 fajukat tartják számon hazánkban, melyeket kosborféléknek nevezünk. Vadon növő orchideáink egyik legpompásabb képviselője a bíboros kosbor, mely idén a megszokottnál korábban, már április közepétől bontogatja szirmait. Ha nem szeretnénk tehát lemaradni erről a botanikai élményről, mielőbb induljunk neki tervezett hegyvidéki túránknak. És ha van szerencsénk találkozni vele, legyünk tisztában a látvány értékével: a növény első virágzásához majd 15 év szükséges!
Izgalmas magyar orchideafajok
A hazánkban élő orchideafajok trópusi rokonaikkal ellentétben mind a földön élnek, ám réteken, mezőkön és erdőszéleken egyaránt rábukkanhatunk képviselőikre. Megjelenésükben igen változatosak, közös viszont bennük, hogy ezek a különlegességek védett növények hazánkban, így gyűjtésük szigorúan tilos! Minden kosborfélénkre jellemző továbbá, hogy fejlődésükhöz, életben maradásukhoz a földben élő gombákkal kialakított szoros gyökérkapcsolat szükséges. Így bármennyire is csábító a gondolat, hogy a kertünkbe telepítve gyönyörködjünk bennük, semmiképp ne próbálkozzunk a kiásásukkal, átültetésükkel, mert ez a növény halálát jelenti! Ezért mindent a szemnek, semmit a kéznek, érjük be annyival, hogy eredeti élőhelyeiken gyönyörködünk bennük!
A hazai orchideák egy termetes képviselője: a bíboros kosbor
A bíboros kosbor (Orchis purpurea) a kosborfélék családjába tartozó 30–60 centire növő, ám esetenként akár méteres magasságot is elérő, lágy szárú évelőnk, mely termetével, dús virágzatával az egyik legelragadóbb vad orchideánk. Lándzsás levélzetéből felfelé törő szára is olykor bíborosan futtatott; hengeres, tömött virágzatát 25–200 pici virág alkotja. Sisakszerűen összeboruló szirmai bíborvörösen erezettek, pöttyözöttek, a színezet mértéke egyedenként eltérő lehet, ám ezzel együtt is megjelenésében összetéveszthetetlen más hazai orchideafajjal. Virágzási ideje május közepére esik, ami tájegységenként, valamint az időjárás függvényében eltérő lehet, így április végétől június elejéig találkozhatunk vele. Idén a megszokottnál korábban bontogatja szirmait, érdemes ezért mielőbb meglátogatni élőhelyeit, ha nem szeretnénk lemaradni erről a pazar látványról.
15 évesen virágzik először
Ha rábukkanunk erre a csodás növényre, látványát övezze tisztelet, hiszen virágzásához majd másfél évtized szükséges. Apró magvai közel egy évig csíráznak, majd gombapartnerei segítségével a következő 6–7 évben csak a föld alatti gumóját fejleszti, míg megjelenhetnek az első föld feletti zöld hajtásai. Első virágzására 13–15 éves korában számíthatunk, de sajnos a kosboroknak csak 10%-a jut el idáig. A virágzásos évek ezután 1–2 éves megszakításokkal követik egymást, ám előfordulhat, hogy a termőhelyek romlása miatt a növény akár 20 évig is nyugalmi állapotban marad. A virágzó példányok száma így évről évre jelentős ingadozást mutat. A tövek maximális élettartamát több mint 50 évre becsülik.
Hol találkozhatunk vele?
Elsősorban dombvidékek, alacsony hegyvidékek növénye, így Magyarországon az Alföld kivételével szinte bárhol előfordulhat (de az elmúlt években már az alföldi régióból is jeleztek észleléseket). A nyílt, részben fás területeket kedveli, valamint az enyhén meszes talajt. Elsősorban karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben, bükkösökben, ligeterdőkben, gesztenyésekben és erdőszéleken elterjedt, ritkábban irtásréteken, felhagyott szőlősökben, külterületi gyümölcsösökben és pusztafüves lejtőkön is találkozhatunk vele. A többi kosborfajjal szemben zárt erdőkben is felbukkanhat, itt virágzási esélye és egyedsűrűsége kisebb. Bár nagy területen elterjedt, mégis viszonylag ritka fajnak számít itthon: eddig kevesebb mint 500 állományt mértek fel Magyarországon, teljes egyedszáma pedig 100–200 ezerre tehető. Védett növény, becsült eszmei értéke 10 ezer forint.
Kiemelt kép: canva
Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.