4-5 éve, nagyjából mióta vegetáriánus vagyok, nem vásárolok bőrből készült dolgokat. Ha úgy nézzük, szerencsés vagyok, mert bár a ruhákat imádom, a táskák és cipők sosem érdekeltek különösebben, így nem volt nagy áldozat az általánosan “jó minőségűnek” nevezett bőrcipőket és táskákat elhagyni. Én az állatvédelmi szempontból döntök a műbőr mellett, de bujkál bennem a gondolat egy ideje, vajon ezzel a választással mit okozok a környezetemnek. Az utóbbi években szembe jönnek velem itt-ott a vegán bőrből készült táskák és cipők, amiknek bizony elég borsos ára tud lenni. Most jutottam el arra a pontra, hogy utánajárjak, melyik választás a legjobb az állatok, a bolygó és a pénztárcánk szempontjából. Reménykedjünk együtt, hogy erre a három kérdésre nem három különböző választ kapunk majd.
A nyomozásban nagy segítségemre volt Kis-Baraksó Alexandra, aki ipari termék- és formatervező mérnöki szakon végezte el az alapszakot textil specializáción. Ma a Manera Studio Budapest alapító tulajdonosaként a fenntarthatóságot és az innovatív megoldásokat szem előtt tartva különleges táskákat álmodik meg és készít el.
A KLASSZIKUS BŐR
Miből van?
Kétféle forrást fontos megkülönböztetni, ha valódi bőrről beszélünk. Az egyik – valószínűleg az emberek fejében jobban jelenlévő módja -, hogy a húsipar melléktermékeként létrejött bőrt hasznosítják, mint alapanyagot. Az esetek egy részében viszont konkrétan azért tenyésztenek bizonyos állatfajtákat, hogy a bőrüket alapanyagként használják elsősorban a ruha- és cipőiparban. Leggyakrabban a szarvasmarha, a birka, a kecske és a disznó bőrét használják fel erre a célra.
Mennyire tartós?
A bőrtáskákat és -cipőket régóta a jó minőséggel azonosítja a köztudat. Az anyag tulajdonságai miatt ez gyakorlatilag igaz is, mert hosszú távra tervezhetünk vele. A valódi bőrből készült termékek vízállóak, légáteresztőek, strapabíróak és a hőszigetelésben is jól teljesítenek, ráadásul az idővel természetesen bekövetkező kopás is jobban elfogadott esetükben.
Mennyi idő alatt bomlik le?
Átlagosan 20-50 év alatt bomlik le.
Természetesen lehetnek ennyi idős bőrcuccok is a szekrényben, de ezt az időtartamot úgy számolják (nagyon leegyszerűsítve), hogy ha elásod a földbe, akkor 20-50 évbe telik, míg lebomlik.
Mennyire fenntartható?
Kizárólag a környezetre gyakorolt hatása szempontjából a legfontosabb tényező a valódi bőr előállítása esetében az állattenyésztés. Az egyik legnagyobb problémát a klímaváltozás esetében ugyanis az okozza, hogy az esőerdők 70%-át kiirtották az ember számára a húsiparban tenyésztett állatok legelőinek létrehozása miatt, amik jelenleg a bolygón élő emlősök 60%-át teszik ki. Ezek több okból is nagyon fenyegető adatok, például a szén-dioxid megkötésére képes fák és erdők rohamos csökkenése és az erdőirtások miatt a kihalás szélére sodródott állatfajok miatt is.
Emellett pedig nagyon fontos megemlíteni a valódi bőr alapanyag előállításával járó következményeket is. Egy kg előállításához ugyanis az állat teljes élettartamát figyelembe véve nagyjából 17 000 liter vízre van szükség, ha pedig csak a kikészítéstől számítjuk, az 160 litert jelent. Ennek a mennyiségnek az előállítása továbbá 8 kg szén-dioxidot és 5 kg szerves hulladékot is termel.
Mennyibe kerül?
A valódi bőrből készült dolgok ára elfogadottan magasabb az alternatívákhoz képest.
Akkor végül is mi a helyzet?
Azt gondolhatnánk, hogy mivel természetes anyagról van szó, amivel ráadásul hosszú távra tervezünk, fenntartható megoldás lehet ezt választani a műbőrrel szemben. De a készítés folyamatából látszik, hogy egy olyan hatáshoz is szorosan hozzájárul, ami nagyban okolható a klímaváltozás jelenlegi üteméért. A bőrfelhasználás etikai oldalát pedig még számításba sem vettük. Különbséget tehetünk a melléktermékként használt alapanyag, és a bőréért termesztett állatok között, de manapság, amikor annyi alternatív lehetőség áll a rendelkezésünkre, egyik sem tűnik indokoltnak vagy szükségesnek. Ráadásul nem csak vásárlóként, még tervezőként is meglehetősen problémás, sokszor lehetetlen visszakövetni egy adott termék vagy anyag keletkezésének körülményeit és útját.
Fontos szempont még az is, hogy a bőr előállításához és feldolgozásához szükséges eljárások, mint a kikészítés és a cserzés köztudottan mérgező eljárások, amelyek során króm- és egyéb nehézfém-tartalmú vegyi anyagokat használnak. Ez komoly hatással lehet a dolgozók egészségére.
A fenntartható bőr
Manapság, mint jellemzően minden iparban, itt is megjelent a ‘fenntartható bőr’ címke, ami ebben az esetben a növényi cserzést jelenti, vagyis hogy a nehézfémeket növényi eredetű anyagokkal helyettesítik az eljárásban. Ezzel a mérgezés kiszűrhető, viszont a folyamat vízigénye tízszer nagyobb, mint a nehézfémes eljárásé. Az anyag korábban említett fenntarthatósági tényezőire természetesen ez nincs hatással.
A KÖZISMERT MŰBŐR
Miből van?
Műbőr esetében két fajtát lehet megkülönböztetni. Az egyik a hordozós, a másik pedig a hordozó nélküli műbőr, de utóbbit ritkán használják a divatiparban. Az előbbi kategóriából a legelterjedtebb a textilbőr, amely egy textilre felkent, valamilyen műanyag filmréteggel rendelkező alapanyag. Maga a hordozó viszont lehet papír, valamilyen szövet, vagy nemszőtt textília is, míg a filmképző réteg, vagyis a polimer a kívánt anyagtulajdonságok elérésére szolgál, illetve ez teszi az anyagot látványra és tapintásra hasonlatossá a bőrhöz. Ez a polimer leggyakrabban PVC vagy poliuretán szokott lenni.
Mennyire tartós?
A valódi bőrrel összehasonlítva jóval rövidebb élettartamra lehet számítani esetükben. Sérülékenyebbek, kevésbé strapabíróak, nem feltétlenül vízállóak, a műanyagréteg miatt pedig jellemzően nem légáteresztőek. A poliuretán (PUR) ugyanakkor egy jó környezeti ellenálló képességű, vízálló réteget képez a hordozón, jobb minőséget lehet vele elérni, mint a PVC-vel, és persze az is számít, hogy milyen gondossággal készül egy adott cipő vagy táska.
Mennyi idő alatt bomlik le?
Mivel sokféle összetételű lehet egy műbőr, ezt nehéz pontosan megmondani. Ráadásul míg a poliuretánról lehet tudni, hogy nagyjából 500 év alatt bomlik le, a PVC esetében ez az adat nem ismert – ami semmiképp sem jó jel.
Mennyire fenntartható?
A műanyag nagyon hosszú lebomlási ideje szempontjából semmiképp sem tekinthető fenntarthatónak. Mivel egy műbőr cipő vagy táska esetében rövidebb élettartamra lehet számítani, mint a valódi bőrnél, gyakrabban kell újra vásárolni is, de ez szintén egy összetett kérdéskör, amiben most csak a szükséget vesszük figyelembe, a pazarlást nem.
A gyártás során a PVC és a PUR esetében is rákkeltő segédanyagokat használnak és mérgező gázok keletkeznek, amik az elhasználódás következtében is károsak lehetnek. Mikroműanyagok juthatnak általuk a vízbe, és az élőlények, többek között az emberek szervezetébe is. Továbbá 1 kg poliuretán gyártásához nagyjából 350 liter vízre van szükség és 3,9 kg szén-dioxid keletkezik közben.
Műanyagok esetében felmerül az újrahasznosíthatóság kérdése, de itt sajnos ez közel lehetetlen, mert általános esetben nem beszélhetünk egyetlen anyagról. A polimerek kompozitként, vagy ragasztóanyagokkal kötve kerülnek felhasználásra.
Mennyibe kerül?
A műbőr kétségtelenül a legolcsóbb alternatíva a cikkben vizsgált lehetőségek közül, hiszen az előállítása kevesebb költséggel jár, mint a többi esetében.
Akkor végül is mi a helyzet?
Az valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy a műanyag tartalma miatt a műbőr nem tartozik a legfenntarthatóbb alapanyagok közé, mégis, az előállításhoz szükséges vízigénye (amennyiben az állat teljes élettartamát figyelembe vesszük) kevesebb, és a szén-dioxid kibocsátás is alacsonyabb, mint a valódi bőrnél.
A két legfontosabb különbség talán az etikai és anyagi szempont a két változat között. Akinek az állatvédelem a legfontosabb érv, nem kérdés, hogy melyiket választja.
AZ ÚJDONSÁG: A VEGÁN BŐR
Miből van?
A vegán bőr címkével ellátott termékeknél is két kategóriát különböztetünk meg. Az egyik a textilbőr, amely valójában nem, vagy nem sokban különbözik a korábban bemutatott műbőr változattól. Itt az elnevezés azokat célozza meg, akik vegán életmódot élnek, és elvből nem vásárolnak állati eredetű anyagokból készült dolgokat. (Elméletben igaz rá a kifejezés, mégsem ugyanaz, mint a növényi alapú vegán műbőr.)
A másik kategória az úttörőnek számító bőrhatású anyagok, amelyeket leggyakrabban ananászból, kaktuszból és más növényi rostokból állítanak elő. Egyelőre azonban ezek a változatok is tartalmaznak -bár sokkal kisebb százalékban mint a műbőr- polimereket.
Mennyire tartós?
Személyes tapasztalat és hosszú történelem híján nehéz megválaszolni ezt a kérdést. Mivel az előállítás ezeknél az anyagoknál tudományosan zajlik, a kereskedelmi áruk pedig a magasabb minőségű kategóriába pozicionálja ezeket a termékeket, ez a készítés során is nagyobb gondosságot feltételez. Az elvárás velük szemben mindenképp az, hogy az átlag műbőrnél jobban teljesítsen. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a műbőr elhasználódása leggyakrabban abban mutatkozik meg, hogy lekopik a felső műanyag réteg, amivel bevonják, a vegán bőr (növényi alapú) esetében ettől nem kell tartani.
Mennyi idő alatt bomlik le?
Mivel ezek a jelenleg vegán műbőrnek címkézett anyagok is tartalmaznak műanyagot, a teljes lebomlás pontos idejét itt is nehéz meghatározni. Az viszont biztos, hogy a sima műbőrnél gyorsabban zajlik le ez a folyamat. Itt az anyag összetételének százalékos aránya (polimer – növényi rost) tud egy fontos iránymutató lenni, ami viszont minden esetben más lehet. Fontos tudni, hogy ha egy természetes rostot kémiai módon “olvasztanak össze” ezekkel a mesterséges műanyagokkal, akkor már nem beszélhetünk lebomló anyagról.
Mennyire fenntartható?
A lebomlással kapcsolatos elmélet itt is érvényes. Mivel a növényi alapú vegán műbőrben is van műanyag, a műbőrnél írt tényezők itt is számítanak, természetesen sokkal kisebb százalékban, mint ott. A tartósság szempontjából is jobbnak mondható alternatíva, de arról sajnos nem beszélhetünk egyelőre, hogy ez teljesen fenntartható megoldás lenne.
Manapság talán a leghíresebb vegán bőr anyag a Pinatex, aminek két változata például 10 és 30% poliuretánt tartalmaz és 46-72% ananászrostot, amelyek még kiegészülnek egyéb anyagokkal. A másik, Desserto nevű, az utóbbi években számos díjat nyert anyag is csak részben lebomló.
Mennyibe kerül?
A (növényi alapú) vegán bőrből készült termékek ár szempontjából valahol a műbőr és a bőr között helyezkednek el, de ez természetesen márkafüggő. Az is tényező lehet, hogy az alapanyag előállítása mögött sok évnyi kutatás van, illetve hogy sokkal kevesebb szereplő van jelen a piacon egyelőre, de nem szabad megfeledkezni a marketingfogásként használt címkézés erejéről sem.
Akkor végül is mi a helyzet?
A legtöbbünk számára talán a még misztikus számba menő ‘vegán bőr’ kifejezés definiálása a legérdekesebb. Mivel egy nagyon új irányzatról van szó, egyelőre sok bizonytalan tényezővel kell számolnunk. Annak viszont, aki folyamatosan törekszik a fenntarthatóságra, és az állatvédelem, a klímaváltozás is a szívügye, mindenképp jó lehet a vegán bőr felé vezető úton haladni. Valójában itt is, mint minden esetben a tudatos vásárló felelőssége, hogy utánajár, mit takar a vegán bőr címke. És kérdés, mennyit hajlandó majd rászánni.
HOVA TOVÁBB? GOMBÁK ÉS BAKTÉRIUMOK…
A kutatásban és a cikk elkészítésében segítő Alexandra a saját táskamárkáján belül még a vegán bőrhöz képest is új és úttörő irányban halad:
“Részemről az eddigi legelőremutatóbbnak tartott alternatíva a gombák és baktériumok növesztésével előállított alapanyagok halmaza, amire néhány európai és amerikai cég már elkezdett technológiákat kidolgozni, de ezek az anyagok még nem kaphatók nagy mennyiségben kereskedelmi forgalomban. Saját márkámon belül én is foglalkozom ilyen jellegű alapanyagok előállításának kísérletezésével, kizárólag növényi és lebomló, természetes anyagokat felhasználva. Ezen anyagok tartóssága szintén kérdéses még, de olyan alacsony gyártási igényük, költségük és környezeti hatásuk van (sok közülük karbon-semleges), ami miatt én nagy lehetőséget látok ezekben a fejlesztésekben.”
